Egy új anyatej-helyettesítő tápszer klinikai hatása székrekedésben szenvedő csecsemőknél: kettős-vak, randomizált keresztezett vizsgálat

Absztrakt

Háttér

A Nutrilon Omneo (új formula; NF) nagy koncentrációban tartalmaz sn-2 palmitinsav, prebiotikus oligoszacharidok és részben hidrolizált tejsavófehérje keveréke. Feltételezik, hogy az NF pozitívan befolyásolja a székrekedéses csecsemők székletjellemzőit.

Mód

Harmincnyolc, 3–20 hetes székrekedéses csecsemőt vontunk be, és randomizáltunk NF-re (n = 20) vagy egy szokásos képletre (SF; n = 18) az 1. periódusban, majd 3 hét múlva kereszteztük a 2. kezelési periódusra. a következő tünetek legalább egyikével határozta meg: 1) a székletürítés gyakorisága

Háttér

A székrekedésben szenvedő csecsemők 16–40% -a hat hónapos kora előtt tapasztal tüneteket [1–3]. A csecsemők körülbelül 90% -ában nem található specifikus szerves ok [4]. Megalapozott, hogy a csecsemők bélképét a születés utáni első hónapokban az etetés típusa befolyásolja. A székrekedés gyakrabban fordul elő tápszerrel táplált csecsemőknél, akiknél nagyobb a hajlam a kemény széklet kialakítására, mint a szoptatott csecsemőknél [5]. A szoptatás és a tápszeres táplálás közötti összetételbeli különbségek magyarázhatják ezt a megállapítást.

A lipidek szerkezete különbözik az emberi tej és az anyatej-helyettesítő tápszerek között. Mind az anyatejben, mind az anyatej-helyettesítő tápszerekben a palmitinsav az uralkodó telített zsírsav. Az emberi tejben a palmitinsav 70–85% -a a triacilglicerin molekula sn-2 helyzetében helyezkedik el, míg a szokásos csecsemőtápszerekben a palmitinsav 88–94% -a található az sn-1 és sn-3 helyzetben [6– 10]. A triacil-glicerin lipolízise hasnyálmirigy-lipáz segítségével elsősorban az sn-1 és sn-3 pozícióban megy végbe, szabad zsírsavakat és 2-monoacil-glicerint eredményezve [11, 12]. Ezt követően a szabad palmitinsav oldhatatlan kalcium-zsírsav-szappanokat képezhet, amelyek ürüléken keresztül választódnak ki, és szilárdabb székletet eredményeznek. A széklet keménységét pozitívan társították a székletben lévő kalcium-zsírsav-szappanok jelenlétével [5]. Az emberi tejben azonban a triacil-glicerin molekula sn-2 helyzetében észterezett palmitinsav 2-monopalmitinként jól felszívódik, mivel könnyen képez kevert micellákat az epesavakkal [11, 13–15].

Az emberi tejről ismert, hogy gazdag oligoszacharidforrás [16]. Ezek az oligoszacharidok ellenállnak a vékonybélben történő emésztésnek, és így változatlanul jutnak el a vastagbélbe, ahol prebiotikumként szolgálnak [17]. Növekedési szubsztrátként működnek a bifidobaktériumok számára, amelyekről úgy gondolják, hogy jótékony hatással vannak a gazda egészségére azáltal, hogy támogatják a bélgátat, serkentik a normális bélműködést és erősítik az immunrendszert [18–20]. Emellett emészthetetlenségük miatt az oldható rostok egyik formájának tekinthetők, és hozzájárulnak a szoptatott csecsemők lágyabb székletéhez [17, 21].

Ezen eredmények alapján felmerült a módosított triacil-glicerin és a prebiotikus oligoszacharidok anyatej-helyettesítő tápszerekhez történő hozzáadásának koncepciója. Új anyatej-helyettesítő tápszert (NF; Nutrilon Omneo, Nutricia Nederland BV, Zoetermeer, Hollandia) fejlesztettek ki, amely módosított növényi olajat tartalmaz, nagy mennyiségben (41%) palmitinsavval a sn-2 prebiotikus oligoszacharidok, részben hidrolizált tejsavófehérje és csökkent laktóztartalom keveréke. Az oligoszacharidok keveréke 90% rövid láncú galakto-oligoszacharidokból (GOS) és 10% hosszú láncú frukto-oligoszacharidokból (lcFOS) áll, 0,8 g/100 ml, és molekulatömeg-eloszlása és magas galaktóz tartalmára hasonlít az emberi tej oligoszacharidjaihoz. tartalom [22]. Az NF hatását a széklet gyakoriságára és konzisztenciájára egy egészséges, csecsemőknél végzett vizsgálatban értékelték [23]. Megállapították, hogy az NF-ben részesülő csecsemők lágyabb székletet produkálnak, mint azok, akiket a szokásos anyatej-helyettesítő tápszerrel etettek. Feltételeztük, hogy ennek az NF-nek pozitív hatása lesz a székrekedésű csecsemők székletjellemzőire is.

Mód

Betegek

Ezt a vizsgálatot az amszterdami akadémiai orvosi kórházban és 5 nem akadémiai kórházban végezték Hollandiában. A vizsgálatban egyébként egészséges, koraszülött, 3 - 20 hetes korú, székrekedéssel rendelkező csecsemők vehettek részt, akik naponta legalább 2 üveg tejalapú tápszert kaptak. A székrekedést a következő tünetek legalább egyikének jelenléteként definiálták: 1) a székletürítés gyakorisága 1. táblázat A vizsgálati képletek összetétele

Mindkét időszakban a szülőket arra kérték, hogy naplóban rögzítsék a tápszer bevitelének, a tápanyag-tolerancia (hányás, puffadás, kólika, kiütés), a széklet áthaladásának és a széklet konzisztenciájának részleteit négy hiteles, folyós, puha, formált puha és kemény fényképpel összehasonlítva. széklet [21]. Minden beavatkozási periódus után ambuláns klinikai látogatást tettek az adatok kiértékelésére. Ezen látogatások során antropometriai értékeléseket, valamint hasi és végbélvizsgálatot végeztek.

Hatékonysági paraméterek

Ebben a tanulmányban feltételezték, hogy az NF alkalmazása enyhíti a székrekedés tüneteit. A következő elsődleges hatékonysági paramétereket értékelték: 1) a székletürítés gyakorisága> 3/hét; 2) a széklet konzisztenciájának normalizálása; 3) nincs fájdalmasabb székletürítés; 4) a hasi vagy a rektális tapintható tömeg hiánya a fizikális vizsgálat során. A másodlagos eredménymérők a képlet tolerancia és a súlygyarapodás voltak.

Statisztikai analízis

A vizsgálat megkezdése előtt kiszámolták a minta méretét, egy kereszteződési terv alapján, lehetővé téve az NF és SF 30% -os javulásbeli különbségének kimutatását. Feltételezve, hogy a szignifikancia szintje 0,05, teljesítménye 0,80, és kétoldalas hipotézis teszteléssel meghatároztuk a minimális 34 mintaméretet, minden csoportban 17 gyermekkel.

Próba profil * Nincs érintkezés a bevitel után. ** Az 1. periódusban három SF-beteg esett ki; 2 beteg abbahagyta súlyos székrekedés miatt; egy beteg hipoallergén etetésre váltott, feltételezett tehéntejfehérje-allergia miatt. *** 1 beteg szülei úgy döntöttek, hogy nem akarnak keresztezni, mert nincs tünete, és nyíltan NF-vel kezdték. **** Három beteg kiesett az NF-re való áttérés után; 2 beteg kevesebb mint 1 hét múlva abbahagyta a székrekedés tüneteinek kiújulása miatt. 1 beteget elveszítettek a nyomon követés során. ***** Hét beteg esett ki az SF-re való áttérés után; 6 beteg egy hét után abbahagyta a székrekedési tünetek visszatérése miatt. 1 beteget elveszítettek a nyomon követés során.

Eredmények

A beteg jellemzői

2002. áprilisa és 2004. januárja között 41 székrekedéses csecsemőt vontak be a vizsgálatba. Közvetlenül a befogadás után 3 csecsemő ismeretlen okból elhagyta, mert a szülők nem jelentek meg a következő ambuláns látogatáson. Így 38 beteget randomizáltak, és kaptak SF-t (n = 18) vagy NF-et (n = 20). Az 1. ábra a próba profil sémáját mutatja. Összesen 35 csecsemő teljesítette a 3 hetes első időszakot. Csak 24 beteg fejezte be a teljes keresztezett vizsgálatot. A vizsgálat visszavonásának különféle okait az 1. ábra legendái írják le. Az adatok elemzése 35 beteg azon csoportján alapult, amely befejezte az 1. időszakot, és 24 alcsoport elemzésén alapult, akik elvégezték az átmenetet.

A medián életkor a 38 csecsemő (19 férfi) felvételénél 1,7 hónap volt, míg a székrekedés megjelenésekor a medián életkor 2 hét volt. Az átlagos székletürítési gyakoriság 3,5/hét volt, és az összes csecsemő 45% -ának a székletürítési gyakorisága kevesebb mint hetente háromszor volt. Ezenkívül a székrekedés fő tünetei a kemény széklet következetessége és a fájdalmas székletürítés voltak, amelyek a csecsemők 61, illetve 82% -ánál fordultak elő. A csecsemők SF vagy NF randomizálás szerinti kiindulási jellemzőit a 2. táblázat ismerteti.

Klinikai hatékonyság az 1. periódus után

A kiindulási értékhez képest az átlagos székletürítési gyakoriság/hét szignifikáns növekedését találták 3 hét után 3,5/hétről 5,3/hétre (az átlagok közötti különbség 1,8; 95% CI: 0,81 - 2,78; p = 0,001). Az átlagos defekációs gyakoriság/hét az NF-kezelés után 3,5/hétről 5,6/hétre nőtt, összehasonlítva az SF-kezelés utáni 3,6/hét és 4,9/hét utáni héttel, de a gyakoriság növekedése nem volt szignifikáns különbség a csoportok között (különbség az átlagok között 0,7; 95% CI, -0,8 - 2,3; p = 0,36, ANCOVA) (3. táblázat). 3 hetes beavatkozás után gyakrabban tapasztalták a kemény széklet konzisztencia javulását a bevitelnél a lágy széklet konzisztenciájáig NF-vel, mint SF-vel, de nem érte el a statisztikai szignifikanciát (90% versus 50%; RR, 1,8; 95% CI, 0,9 - 3,5; p = 0,14). Továbbá a fájdalmas székletürítés mindkét csoportban csökkent; NF: 75% a kezelés előtt és 65% a kezelés után és SF: 89% a kezelés előtt és 67% a kezelés után. A hasi és/vagy rektális tömeg jelenlétének csökkenését is megállapították; NF: 35% a kezelés előtt és 10% a kezelés után és SF: 44% a kezelés előtt és 5,6% a kezelés után. Mindazonáltal nem találtunk szignifikáns különbséget mindkét betegtulajdonságban a két táplálkozási csoport között (3. táblázat).

Klinikai hatékonyság keresztezés után (1. és 2. periódus)

Csak 24 csecsemő fejezte be a keresztezett vizsgálatot. Ezekben a csecsemőkben a székletürítés gyakorisága összehasonlítható volt NF és SF esetében, átlagos gyakorisága 5,5/hét, szemben 5,9/hét (Az átlagok különbsége, - 0,5; 95% CI, -1,6 - 0,6; p = 0,38 ), ill. A lágy széklet gyakorisága szignifikánsan magasabb volt az NF-periódusban, a csecsemők 17% -ának (n = 4) volt lágy széklet, amikor NF-t kapott, de kemény székletet kapott SF-vel, szemben azzal, hogy egyetlen lágy székletű csecsemő sem volt, ha SF-t és kemény székletet kapott NF (McNemar-teszt, p = 0,046). A fájdalmas székletürítés és a hasi vagy rektális tömeg jelenléte nem különbözött szignifikánsan az NF és SF periódusok között.

Biztonság

A vizsgálat során egyik csoportban sem voltak súlyos káros hatások. Mindkét formulát jól tolerálták. A súlygyarapodás mindkét etetési csoportban hasonló volt. Az 1. időszakban az NF-vel táplált csecsemők 29,7 grammot/nap, míg az SF-vel táplált csecsemők súlygyarapodása 32,2 gramm/nap volt (az átlagok különbsége, -2,6; 95% CI, -11,7-6,6; p = 0,57). A vizsgálat átmeneti szakaszát befejező alcsoportban a növekedés nem különbözött szignifikánsan az NF és az SF periódusai között; 28,2 gramm/nap versus 33,5 gramm/nap (az átlagok különbsége, -5,4; 95% CI, -13,0 - 2,3; p = 0,16).

Vita

Tudomásunk szerint ez az első kettős-vak kereszt-vizsgálat, amely a Nutrilon Omneo (NF) hatását értékeli székrekedésben szenvedő csecsemők széklet tulajdonságaira. Adataink azt mutatják, hogy a székrekedéses, kemény székletű csecsemők NF-et tápláltak, amely nagy arányban tartalmaz sn-2 palmitinsav és prebiotikus oligoszacharidok keveréke gyakrabban javult lágyabb székleté a tejsavó alapú SF-vel táplált csecsemőkhöz képest. A székletürítés gyakorisága mindkét csoportban szignifikánsan nőtt a kiindulási értékhez képest, de nem különbözött az NF-vel táplált és SF-vel táplált csecsemőktől. A képletet jól tolerálták, és a növekedési sebesség mindkét formulánál hasonló volt.

Egészséges csecsemőkön végzett korábbi vizsgálatok a székletürítés gyakoriságának nagy változatosságát mutatták ki az életkortól és az etetés típusától függően [21, 24, 25]. Fontana és mtsai. a székletürítés gyakoriságának csökkenését mutatta az élet első hónapjában naponta átlagosan 3 székletről 3 éves korban napi 1,4-re [24]. Ezenkívül a szoptatott csecsemők székletürítési gyakorisága kétszer olyan magas, mint a tápszeres táplálású csecsemőknél az élet első 12 hetében [21]. Ebben a székrekedéses csecsemőknél végzett vizsgálatban a székletürítés átlagos gyakorisága a beiratkozáskor heti 3,5-szeres volt. Az összes csecsemő 45% -a székletürítési gyakorisággal jelentkezett

Hivatkozások

Issenman RM, Hewson S, Pirhonen D, Taylor W, Tirosh A: A krónikus emésztőrendszeri panaszok rendellenes táplálkozási szokások következményei? Diéta és emésztési panaszok 22 és 40 hónapos gyermekeknél. American Journal of Diseases of Children. 141, 679-682 (1987).

Davidson M, Kugler MM, Bauer CH: Súlyos és elhúzódó székrekedésben szenvedő gyermekek diagnózisa és kezelése. Orvosi előrehaladás. 1963, 62: 261-275.

Loening-Baucke V: Székrekedés kora gyermekkorban: a beteg jellemzői, kezelése és hosszú távú nyomon követése. Belek. 34, 1400-1404 (1993).

Loening-Baucke V: Krónikus székrekedés gyermekeknél. Gasztroenterológia. 1993, 105: 1557-1564.

Quinlan PT, Lockton S, Irwin J, Lucas AL: A széklet keménysége és a széklet összetétele közötti kapcsolat emlő- és tápszerrel táplált csecsemőknél. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 1995, 20: 81-90.

Martin JC, Bougnoux P, Antoine JM, Lanson M, Couet C: Az emberi kolosztrum és érett tej triacil-glicerin szerkezete. Lipidek. 1993, 28: 637-643. 10.1007/BF02536059.

Innis SM, Dyer R, Nelson CM: Bizonyíték arra, hogy a palmitinsav sn-2-monoacil-glicerin formájában felszívódik az anyatejből a szoptatott csecsemőknél. Lipidek. 1994, 29: 541-545. 10.1007/BF02536625.

Lopez-Lopez A, Lopez-Sabater MC, Campoy-Folgoso C, Rivero-Urgell M, Castellote-Bargallo AI: Zsírsav- és sn-2-zsírsavösszetétel Granadából (Spanyolország) származó emberi tejben és anyatej-helyettesítő tápszerekben. Eur J Clin Nutr. 2002, 56: 1242-1254. 10.1038/sj.ejcn.1601470.

Carnielli VP, Luijendijk IH, Van Goudoever JB, Sulkers EJ, Boerlage AA, Degenhart HJ, Sauer PJ: A palmitinsav szerkezeti helyzete és mennyisége az anyatej-helyettesítő tápszerekben: hatások a zsír-, zsírsav- és ásványianyag-egyensúlyra. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 1996, 23: 553-560. 10.1097/00005176-199612000-00007.

Nelson CM, Innis SM: A plazma lipoprotein zsírsavakat megváltoztatja a zsírsavak helyzetbeli eloszlása az anyatej-helyettesítő tápszerek triacil-glicerinjeiben és az emberi tejben. Am J Clin Nutr. 1999, 70: 62-69.

Ramirez M, Amate L, Gil A: Különböző forrásokból származó étkezési zsírsavak felszívódása és elosztása. Korai Hum Dev. 2001, 65 Suppl: S95-S101. 10.1016/S0378-3782 (01) 00211-0.

Mu H, Hoy CE: Az étrendi triacil-glicerinek emésztése. Prog Lipid Res. 2004, 43: 105-133. 10.1016/S0163-7827 (03) 00050-X.

Bracco U, Hidalgo J, Bohren H: Az emberi és a szarvasmarha tej zsírgömb membránjának lipidösszetétele. J Dairy Sci. 1972, 55: 165-172.

Kis DM: A gliceridszerkezet hatása az abszorpcióra és az anyagcserére. Annu Rev Nutr. 1991, 11: 413-434. 10.1146/annurev.nu.11.070191.002213.

Kennedy K, Fewtrell MS, Morley R, Abbott R, Quinlan PT, Wells JC, Bindels JG, Lucas A: Kettős-vak, randomizált vizsgálat egy szintetikus triacilglicerinnel tápszerrel táplált csecsemőknél: hatások a széklet biokémiájára, a széklet jellemzői és csont mineralizáció. Am J Clin Nutr. 1999, 70: 920-927.

Coppa GV, Bruni S, Morelli L, Soldi S, Gabrielli O: Az első prebiotikumok emberekben: emberi tej oligoszacharidok. J Clin Gastroenterol. 2004, 38: S80-S83. 10.1097/01.mcg.0000128926.14285.25.

Engfer MB, Stahl B, Finke B, Sawatzki G, Daniel H: Az emberi tej oligoszacharidjai rezisztensek a felső gyomor-bél traktus enzimatikus hidrolízisével szemben. Am J Clin Nutr. 2000, 71: 1589-1596.

Koletzko B, Aggett PJ, Bindels JG, Bung P, Ferre P, Gil A, Lentze MJ, Roberfroid M, Strobel S: Növekedés, fejlődés és differenciálás: funkcionális élelmiszer-tudományi megközelítés. Br J Nutr. 1998, 80, 1. kiegészítés: S5-45. 10.1079/BJN19980104.

Kunz C, Rudloff S: Az oligoszacharidok biológiai funkciói az emberi tejben. Acta Paediatr. 1993, 82: 903-912.

Orrhage K, Nord CE: Bifidobaktériumok és laktobacillusok az emberi egészségben. Drugs Exp Clin Res. 2000, 26: 95-111.

Weaver LT, Ewing G, Taylor LC: A tejjel táplált csecsemők bélrendszere. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 1988, 7: 568-571.

Boehm G, Fanaro S, Jelinek J, Stahl B, Marini A: Prebiotikus koncepció a csecsemők táplálkozására. Acta Paediatr Suppl. 2003, 91: 64-67.

Schmelzle H, Wirth S, Skopnik H, Radke M, Knol J, Bockler HM, Bronstrup A, Wells J, Fusch C: Randomizált kettős-vak vizsgálat egy új, részben hidrolizált fehérjét tartalmazó tápanyag tápértékéről és bifidogenitásáról, magas béta-palmitinsavszint és emészthetetlen oligoszacharidok. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2003, 36: 343-351. 10.1097/00005176-200303000-00008.

Fontana M, Bianchi C, Cataldo F, Conti NS, Cucchiara S, Gobio, Casali L, Iacono G, Sanfilippo M, Torre G: Bélgyakoriság egészséges gyermekeknél. Acta Paediatr Scand. 1989, 78: 682-684.

Weaver LT, Steiner H: A kisgyermekek bélrendszere. Arch Dis Child. 1984, 59: 649-652.

Loening-Baucke V: A székrekedés előfordulása, tünetei és kimenetele csecsemőknél és kisgyermekeknél. J Pediatr. 2005, 146: 359-363. 10.1016/j.jpeds.2004.10.046.

Van den Berg MM, Van Rossum CH, de Lorijn F, Reitsma JB, Di Lorenzo C, M.A. B: Funkcionális székrekedés csecsemőknél: Utótanulmány. J Pediatr. 2005, 147: 700-704. 10.1016/j.jpeds.2005.05.032.

Lucas A, Quinlan P, Abrams S, Ryan S, Meah S, Lucas PJ: Szintetikus triglicerid tejkészítmény véletlenszerű, kontrollált vizsgálata koraszülöttek számára. Arch Dis gyermek magzati újszülött szerk. 1997, 77: F178-F184.

Boehm G, Lidestri M, Casetta P, Jelinek J, Negretti F, Stahl B, Marini A: A szarvasmarha tejkészítmény oligoszacharid keverékkel történő kiegészítése növeli a bélsár bifidobaktériumok számát koraszülötteknél. Arch Dis gyermek magzati újszülött szerk. 2002, 86: F178-F181. 10.1136/fn.86.3.F178.

Moro G, Minoli I, Mosca M, Fanaro S, Jelinek J, Stahl B, Boehm G: A galakto- és fruktooligoszacharidok adagolással kapcsolatos bifidogén hatásai tápszerrel táplált, csecsemőknél. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2002, 34: 291-295. 10.1097/00005176-200203000-00014.

Mihatsch WA, Hogel J, Pohlandt F: A hidrolizált fehérje felgyorsítja a tápszerek emésztőrendszeri transzportját koraszülötteknél. Acta Paediatr. 2001, 90: 196-198. 10.1080/080352501300049442.