Egy új tanulmány becsüli az Egyesült Államokban a nem megfelelő étrenddel összefüggő megelőzhető rákterhet

Egy új modellező tanulmány megbecsüli az amerikai felnőttek körében az ételek és cukorral édesített italok alul- vagy túlfogyasztásával összefüggő specifikus rákos megbetegedések számát, arányát és típusát. Az elemzés azon kevesek egyike, amelyek az Egyesült Államokban a táplálékfelvétellel összefüggő módosítható rákkockázati tényezőkre koncentrálnak.

becsüli

A ma a JNCI Cancer Spectrumban megjelent tanulmány becslése szerint az étrenddel összefüggő tényezők a 2015-ben bejelentett új invazív rákos esetek 80 110-ét tehetik ki, vagyis az amerikai felnőttek körében az idei év 5,2 százalékát. Ez összehasonlítható az alkohollal összefüggő rákterheléssel, amely 4–6 százalék. A túlzott testtömeg eközben a rákterhelés 7–8 százalékával, a fizikai inaktivitás pedig 2–3 százalékkal jár.

"Megállapításaink hangsúlyozzák a rákterhelés és az egyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségét az Egyesült Államokban az élelmiszer-bevitel javításával" - mondta Fang Fang Zhang első és annak megfelelő szerző, a Tufts Friedman táplálkozástudományi és -politikai iskolájának rák- és táplálkozási kutatója.

A szuboptimális étrenddel járó rákterhelés becsléséhez a kutatók az étrend és a rákkapcsolatok kockázati becsléseit használták prospektív kohorszvizsgálatok metaanalízisein alapulva, amelyek korlátozott bizonyítékokkal szolgáltak az összetévesztés elfogultságára, főleg a World Cancer Research Fund International (WCRF) és az American Institute for Cancer Research (AICR) harmadik szakértői jelentése.

Ez a jelentés megállapítja, hogy meggyőző vagy valószínű bizonyítékok vannak az alacsony teljes kiőrlésű gabona, alacsony tejelő, magas feldolgozott hús és magas vörös hús fogyasztásra a vastagbélrák kockázatára; alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás a száj, a garat és a gége rákos megbetegedésének kockázatára; és a magas feldolgozott húsfogyasztás a gyomorrák kockázatának szempontjából. A kutatók cukorral édesített italokat is bevontak a vizsgálatba az elhízás és a 13 ráktípus közötti ismert összefüggések miatt.

A tanulmány fő eredményei a következők:

  • A vastagbélrákban volt a legmagasabb az étrenddel kapcsolatos esetek aránya, 2015-ben az összes eset 38,3 százaléka szuboptimális étrendhez kapcsolódott. Ezt követte a száj, a garat és a gége rákja, amelyhez a tanulmány az esetek 25,9 százalékában kapcsolódott az étrendhez.
  • Az alacsony teljes kiőrlésű gabonafogyasztás az új rákos megbetegedések legnagyobb számával és arányával társult, ezt követte az alacsony tejfogyasztás, a magas feldolgozott húsbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel, a magas vörös húsbevitel és a magas cukorral édesített italok fogyasztása.
  • A nem megfelelő étrenddel járó rákos esetek száma a vastagbélrák esetében volt (52 225). Ezt követte a száj, a garat és a gége rákja (14 421), a méh rákja (3165), az emlőrák (menopauza utáni) (3059), a veserák (2 017), a gyomorrák (1564) és a májrák ( 1000).
  • Az étrenddel kapcsolatos rákos esetek körülbelül 16 százaléka az elhízás által közvetített utaknak tulajdonítható.
  • Férfiaknak, középkorú amerikaiaknak (45-64 évesek) és egyes faji/etnikai csoportoknak (nem spanyol feketék, spanyolok és mások) volt a legmagasabb az étrenddel összefüggő rákterhelés aránya más korhoz, nemhez vagy faji/etnikai csoportok.

A kutatók becsülték a hét táplálkozási tényező jelenlegi bevitelét a közelmúltbeli Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálati Felmérés két ciklusának (2013-2014 és 2015-2016) adatainak felhasználásával. A csapat 2015-ben összekapcsolta a beviteli adatokat a rákos megbetegedésekkel, amelyeket a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok Nemzeti Program a Rákjegyzékekhez és az Országos Rákintézet Felügyeleti, Epidemiológiai és Végeredmény programja rögzített.

A csapat az Egészségügyi Világszervezet Globális Betegségterhelés (GBD) projektje alapján az optimális étrendi bevitelt az étrend-eloszlás alapján határozta meg, amely a legalacsonyabb betegségkockázathoz kapcsolódik. A kutatók módosították a GBD összehasonlító kockázatértékelési keretrendszer populáció-tulajdonítható frakció (PAF) egyenletét, hogy megbecsüljék az összes rákos eset arányát, amelyek az optimális étrendnek tulajdoníthatók az egyes korokban, nemekben és faji/etnikai rétegekben.

A kutatók óvatosságra intenek, hogy a saját maguk által közölt étrendi beviteli adatokra mérési hiba vonatkozik. Ezenkívül az étrend-rák kockázatának becslése nem, életkor, faj/etnikai hovatartozás és más módosító tényezők szerint eltérhet. Nem lehetett beszámolni arról, hogy az étkezési tényezők hogyan hathatnak egymással, ha együtt fogyasztják őket.

Élelmiszer-PRICE kezdeményezés

Ez a tanulmány az Élelmiszer-politikai áttekintés és az intervenciós költséghatékonyság (Food-PRICE) kutatási kezdeményezés része, az Országos Egészségügyi Intézet által finanszírozott együttműködés, amelyet a Friedman-iskola kutatói vezetnek, és amelynek célja a költséghatékony táplálkozási stratégiák meghatározása a lakosság egészségének javítása érdekében. az Egyesült Államokban.