Éhség: Tények és adatok

690 millió embernek nincs elegen enni. Ismerje meg az éhség okait és következményeit, ahol a helyzet a legrosszabb, és mit kell tenni az éhség leküzdése érdekében.

Tíz másodpercenként egy gyermek meghal az éhség hatásaitól. 690 millió ember éhezik, 2 milliárd szenved alultápláltságtól, de mindenki számára elegendő élelem, tudás és erőforrás áll rendelkezésre. Sőt, az étel emberi jog. Megalakulása óta a Welthungerhilfe különféle stratégiákat alkalmazott a globális éhség felszámolására 2030-ig.

Joachim von Braun mezőgazdasági közgazdász az élelmiszer-pazarlás, az éhség és az alultápláltság megoldásaival kapcsolatban. Videó: Eco India/Deutsche Welle.

Éhezés meghatározása - Mi az éhség?

Amikor a szakemberek az éhségről beszélnek, három típust különböztetnek meg: akut, krónikus és rejtett éhség.

Akut éhség (éhínség) meghatározza az alultápláltságot egy meghatározható időtartam alatt. Ez az éhség legszélsőségesebb formája, és gyakran olyan válságok miatt merül fel, mint az El Niño által okozott aszály, háborúk és katasztrófák. Gyakran érinti azokat az embereket, akik már krónikus éhségtől szenvednek. Ez az éhes emberek csaknem nyolc százalékára vonatkozik.

Krónikus éhség kijelöli a hosszú távú alultápláltság állapotát. A test kevesebb ételt szív be, mint amire szüksége van. Bár a média többnyire heves éhségválságokról számol be, globálisan a krónikus éhség messze a legelterjedtebb. Általában a szegénység kapcsán merül fel. A krónikusan éhes embereknek nincs elegendő pénzük egészséges táplálkozásra, tiszta vízre vagy egészségügyi ellátásra.

Rejtett éhség a krónikus éhség egyik formája. A kiegyensúlyozatlan étrend miatt fontos tápanyagok hiányoznak, például vas, jód, cink vagy A-vitamin. Első ránézésre a következmények nem feltétlenül nagyon láthatóak, de hosszú távon ezek a tápanyaghiányok súlyos betegségekhez vezetnek. Különösen a gyermekek nem képesek helyesen fejlődni, sem szellemileg, sem fizikailag. A halálozás kockázata magas. Világszerte kétmilliárd ember szenved krónikus tápanyaghiányban, beleértve az ipari országokat is. A rejtett éhség nemcsak árt az egyéneknek, hanem gátolhatja az érintett régió általános fejlődését, mivel csökken az emberek hatékonysága és egészsége.

Éhezés világszerte

A globális éhségindex (GHI) hosszú távú haladást mutat az éhezés csökkentésében a világon.

Ki éhes?

Különösen rossz a helyzet vidéken, az éhes emberek háromnegyede ott él. Szinte mindegyik maga állít elő ételt. Kisgazdaként azonban ők és családjaik csak kis területeket művelnek, átlagosan csupán 1,6 hektárt, ami körülbelül két futballpályának felel meg. A pásztoroknak egyre kevesebb legelő áll rendelkezésre. Az őslakos népességcsoportokat, amelyek hagyományosan erdei gyümölcsöket és más vadon élő növényeket fogyasztanak, egyre inkább elűzik a földjükről. A föld nélküli embereket, akiknek alacsony bérért kell napszámosként dolgozniuk, szintén komolyan fenyegeti az éhség.

Az éhség a leggyengébbeket érinti

Ezekben a csoportokban a gyermekeket különösen súlyosan érintik. A hagyományos társadalmakban súlyosan szenvednek a strukturális egyenlőtlenségek következményeitől. A nők kevés hozzáférést kapnak az oktatáshoz és a megélhetésükhöz. A legtöbbnek nincs saját forrása, például földje vagy tőkéje. Ugyanakkor gyakran küzdenek a mezőgazdasági munka és a gyermeknevelés kettős terhével. Ennek eredményeként sok gyermek nem kap elég ellátást vagy ételt. A táplálkozási és higiéniai kérdések ismeretének hiánya növeli ezt a kockázatot.

Megalakulása óta a Welthungerhilfe hátrányos helyzetű kistermelők és a föld nélküli emberek támogatásával dolgozik a helynek megfelelő mezőgazdaság érdekében.

Az éhezéssel kapcsolatos gyakran feltett kérdések összefoglalása.

Hol létezik az éhség?

A globális éhségindex (GHI) a lehető legpontosabb képet nyújt a globális táplálkozásról és éhségről. Négy mutató alapján méri a lakosság táplálkozási állapotát. Az elmúlt tíz évben a Welthungerhilfe adta ki a washingtoni Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézettel (IFPRI) együtt.

Az éhség forró pontjai Afrikában, a Szaharától délre és Dél-Ázsiában találhatók. A GHI 2020 szerint mindkét régióban az éhség súlyosnak minősül, részben az alultáplált emberek nagy részének és a gyermekek elakadásának magas aránya miatt. Azon országok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, három országban - Csád, Kelet-Timor és Madagaszkár - riasztó mértékű éhség szenved. Számos ország esetében a GHI-pontszámokat nem lehetett kiszámítani, mert mind a négy GHI-mutatóról nem álltak rendelkezésre adatok. Mindazonáltal riasztó éhségszintet ideiglenesen azonosítottak ezek közül nyolc országban: Burundiban, a Közép-afrikai Köztársaságban, a Comore-szigeteken, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában és Jemenben.

Az éhség a legerősebb a vidéki területeken

A Welthungerhilfe világszerte támogatja az embereket.

Miért létezik az éhség?

Az éhségnek és az alultápláltságnak számos oka van. Az Agenda 2030 megmutatja az utat a tisztességes világ felé. A Welthungerhilfe az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság fő témájára összpontosít.

A természeti katasztrófák: Az időjárási szélsőségek mindig éhségválságokhoz vezettek. Az aszályok és áradások elpusztítják a termést. A klímaváltozással a szélsőséges időjárási események fokozódnak. Az egymást követő évek aszályai gyengítik a lakosság ellenálló képességét. Kénytelenek elhasználni vetőmagkészletüket vagy marhákat vágni.

Szegénység: Az éhség mindenekelőtt a szegénység következménye. Valakinek, aki szegény, nincs elegendő pénze élelmiszerre, de nem tudja biztosítani saját egészségét, és nem fektethet be a gyermekek oktatásába. A nők általában különösen hátrányos helyzetűek. Csak a helynek megfelelő mezőgazdaság képes leküzdeni a szegénységet és az éhséget.

Háborúk és konfliktusok: A fegyveres konfliktusok miatt a gazdák elmenekülnek, így képtelenek megművelni a szántóföldjeiket. Gyakran elveszítik minden vagyonukat. Az utak és a mezőgazdasági infrastruktúra, például az öntözőberendezések megsemmisülnek. A korlátozott biztonság miatt a kereskedelem is szenved; az étel szűkösé és drágábbá válik.

Ostromlás, rombolás, rablás, blokkolás, bürokratikus akadályok - az utóbbi időben azonban az éhség fegyverként egyre inkább.

Egyenlőtlenség: Az Agenda 2030 arra szólít fel bennünket, hogy senkit ne hagyjunk magunk mögött. Ennek ellenére a gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség mind globálisan, mind az egyes országokon belül növekszik. A világ népességének egy százaléka birtokolja a vagyon közel felét. A szegények és éhezők „alacsonyabb milliárdjának” szinte esélye sincs megszabadulni nehézségeitől. A nemrég bevezetett Élelmiszer-biztonsági Standardnak (FSS) világszerte nagyobb igazságossággal kell kezelnie az élelmiszer- és táplálkozásbiztonságot.

Elfogult globális kereskedelem: A gazdag államok meghatározzák a nemzetközi politika szabályait. A tisztességtelen kereskedelmi megállapodások és támogatások piacra jutást és árelőnyt jelentenek az ipari nemzetek vállalkozásai számára. A fejlődő országok elsősorban nyersanyagot exportálnak, a nyereséget a gazdag államok lefaragják. A tisztességesebb mezőgazdasági kereskedelem elősegíti a kisgazdákat és a vidéki értékláncokat. A Welthungerhilfe hangot ad a hátrányos helyzetű fő élelmiszertermelőknek.

Gyenge kormányzás: A fejlődő országok kormányai többnyire nem igazítják politikájukat a legszegényebb lakosság igényeihez. Hiányoznak a saját országuk mezőgazdaságának oly módon történő előmozdítására irányuló stratégiák, hogy senki ne éhezzen. A korrupció az egyik legnagyobb akadály a fejlődésben, a földrablás nagy probléma.

Az erőforrások pazarlása és az éghajlatváltozás: Ha a világon mindenki úgy élne, mint a gazdag országok, akkor az olyan források, mint a víz és a föld, hamar kimerülnének. A következményeket mások viselik: A sivatagok terjeszkedése, a talajerózió, a vízhiány és az éghajlatváltozás következtében kialakuló szélsőséges időjárási jelenségek különösen nyilvánvalóvá válnak azokban az országokban, amelyek már éhségtől és szegénységtől szenvednek.

Az éhség elkerülhető

Mik az éhség következményei?

Az éhség és a szegénység ördögi kört hoz létre

Az alultápláltság nemcsak a szegénység következménye, hanem szegénységet is okoz, mivel nemzedékről nemzedékre továbbjut - ördögi kör. Ha a leendő anyák már alultápláltak, akkor gyermekeik nem tudnak megfelelően fejlődni a terhesség alatt, és gyakran idő előtt születnek és/vagy alulsúlyosak.

Ha egy gyermek már az anyaméhben szenved alultápláltságtól, akkor kevés esélye van arra, hogy utolérje fejletlenségét. Gyakran legyengült immunrendszere, és ezért fogékonyabb a fertőző betegségekre. A gyermek fizikai és szellemi fejlődése korlátozott, nehezebben tud koncentrálni és gyengébb iskolai eredményeket produkál. Ezenkívül az alultáplált gyermek felnőttkorban hajlamosabb a krónikus betegségek kialakulására is. Mindkettő általában csökkent fizikai és szellemi képességekhez vezet felnőttkorban. Így csökken a kereseti lehetőségek és nő a szegénység kockázata - a ciklus folytatódik.