Élelmiszerbank ma

Becslések szerint világszerte 690 millió ember éhezik, ami egy év alatt 10 millió, ötben csaknem 60 millió növekedést jelent.1 Kétmilliárd ember mérsékelt vagy súlyos étkezési bizonytalanságban szenved, vagyis éhes vagy éhségveszélyben van, ezért kénytelen étrendjük minőségének és mennyiségének veszélyeztetése vagy az étkezések teljes kihagyása.2 Beavatkozás nélkül az éhes és alultápláltak életét megfosztják lehetőségeiktől. Egészségük, foglalkoztathatóságuk és termelékenységük egyaránt szenved.

A gyermekek a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak. A megfelelő táplálkozás az élet legkorábbi éveiben kulcsfontosságú a megfelelő növekedés és fejlődés szempontjából. Az öt év alatti, 2019-ben elakadt gyermekek prevalenciája 21,3 százalék volt, vagyis 144 millió gyermek. Az öt éven aluli gyermekek 6,9 százalékát, vagyis 47 millió gyermeket érintette a pazarlás.3 Az éhség rövid távú egészségügyi hatásai közé tartozik a kognitív zavar, a koncentráció csökkenése és a gyenge tanulmányi teljesítmény. 4 Hosszabb távú hatások közé tartozik a vitaminhiány, a gyengeség, a növekedés. késések, betegségek iránti hajlam és halál.5 A gyermekéhség-programok nélkülözhetetlen szerepet játszanak abban, hogy tápláló ételeket biztosítsanak azoknak a gyermekeknek, akiknek szükségük lenne máskülönben éhezni.

ázsiai-csendes-óceáni térségben

Élelmiszerből nincs hiány

Paradox módon, miközben milliók szenvednek éhségtől, a világon jelenleg több mint elegendő élelmiszer termelődik mindenki táplálására. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben javult a mezőgazdasági termelékenység, a hatékonyság és az élelmiszer-ellátási rendszerek javulása, a világszerte előállított összes élelmiszer egyharmada elveszett vagy elpazarolt, mintegy 1,6 milliárd tonna.6

A Boston Consulting Group által az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) által készített adatok felhasználásával végzett modellezés szerint az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyisége 2015-től 2030-ig évente 1,9 százalékkal emelkedik. a COVID-19 járvány miatt. Ironikus módon az élelmiszer-veszteség és a pazarlás mennyisége várhatóan drámai módon megnövekszik, amikor több millió ember válik elbizonytalanodottá és éhessé.8

Az élelmiszerbankok a felesleges ételt a szenvedőkre irányítják át

Az éhség összetett, bár teljesen megoldható probléma. A nemzeteknek és a társadalmaknak saját környezetükben kell megküzdeniük az élelmiszer-bizonytalanság és az éhezés kihívásaival. Az éhség, az alultápláltság és az élelmiszer-bizonytalanság tétje magas, és a társadalom hosszú távú költségei az egészség, a termelékenység és a gazdaság csökkenésével járnak. A kihívások és a lehetséges kockázatok még nagyobbak a globális COVID-19 vészhelyzet idején, és a kezelésük módja meghatározza az esetleges felépülés sebességét és sikerét.

Az élelmiszerbankok a megoldás létfontosságú részét képezik. A helyi élelmiszer-bizonytalansági igények kielégítésére létrehozott közösségi alapú szervezetekként az élelmiszerbankok bevált és bevált megoldást kínálnak. Az élelmiszerbankok azoknak a közösségeknek a társadalmi-gazdasági és kulturális környezetében gyökereznek, amelyekben létrejöttek, milliók számára nélkülözhetetlen mentőövet jelentenek, segítenek kezelni az élelmezésbiztonság négy dimenzióját: elérhetőség, hozzáférés, felhasználás és stabilitás az idő múlásával.

Az élelmiszerbankok a kritikus szükségletekkel rendelkező régiókban terjeszkednek

Világszinten világszerte Afrika és Ázsia adja az élelmezésbizonytalan emberek legnagyobb részét, 2019-ben azonban „20-nak is a legkevesebb volt az élelmiszerbankok száma a szükséglet kielégítésére. Afrikában az élelmiszerbank modell még mindig fejlődik, nevezetesen Dél-Afrika kivételével, ahol az élelmiszerbankok (FoodForward SA) jól fejlettek, országos hatókörűek, és a szociális biztonsági hálózat elengedhetetlen részei. Az élelmiszerbanki modell kiterjesztése a kontinens más részein jelentős ígéretet kínál a rászorulók elérésére. Afrika szubszaharai térségében a lakosság 18,9 százaléka élelmezésbiztonsági szempontból súlyosan bizonytalan, ami a világ bármely kistérségében a legmagasabb.

Az élelmiszerek és az élelmiszerek elosztása az afrikai GFN élelmiszerbankok között 6 százalékkal nőtt 2019-ben. Az élelmiszer-visszanyerés és az élelmiszer-bizonytalan emberek számára történő újraelosztás növekedése a megnövekedett programbővülésnek köszönhető Dél-Afrikában és az élelmiszer-bankok hozzáadásának Etiópiában, Ghánában, Kenyában, Madagaszkár és Nigéria.

Ázsiában volt a legtöbb alultáplált személy otthona 2019-ben, több mint 1,03 milliárd élelmezésbizonytalan emberrel, vagyis a teljes világ 55% -ával. 10 Bár az igény jelentős, az élelmiszer-bankok gyors növekedése és fejlődése az ázsiai-csendes-óceáni térségben régió jelentős növekedést eredményezett a közösségi igények kielégítésében. Az ázsiai-csendes-óceáni térség jelenleg a GFN-rendszerben szolgálatot teljesítők több mint felét (56 százalékát) teszi ki, szemben a 2018-as 25 százalékkal.

Ezt a növekedést nagyrészt az indiai élelmiszerbankok hozzáadása indokolta, amelyek együttesen mintegy 3,5 millió embert szolgálnak Indonéziában, Malajziában, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Vietnamban, valamint a folyamatos növekedés Ausztráliában és Dél-Koreában. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben a kibővített élelmiszerbanki műveletek hatása 297 százalékos növekedést eredményezett 2019-ben a kiszolgált személyek számára 2018-hoz képest, és most az élelmiszer-bankok által érintett emberek legnagyobb hányadát képviseli a GFN-rendszerben.

Az élelmiszerbank minden társadalmi-gazdasági összefüggésben működik

A globális élelmiszer-banki hálózatot 2006-ban hozták létre az élelmiszer-banki tevékenység előmozdítása és megerősítése érdekében az egész világon. Az élelmiszerbankokat fontos közösségi alapú éhség-enyhítő és többlet-visszanyerő intézményekként ismerik el, amelyeket több mint 70 országban fogadtak el és igazítottak a közösségek társadalmi-gazdasági és kulturális összefüggéseihez. A GFN, FEBA és a Feeding America hálózatok több mint 1500 élelmiszerbankja összesen 66,5 millió elszegényedett és élelmiszerhiányos személyt szolgált az általuk kiszolgált közösségekben, és több mint 3,75 millió metrikus tonna felesleges ételt osztott szét 2019-ben.

A GFN tag élelmiszer-bankok közül az élelmiszer-elosztás az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban (LMIC) 12 450 százalékkal nőtt 2018-tól 2019-ig.13 Az élelmiszer-bankok létrehozása és gyors előrehaladása LMIC-ekben - a helyi viszonyokhoz és szükségletekhez igazodva - hatékony modelleket kínálnak a élelmiszer-segélyezés, ezzel is ösztönözve a közszféra szociális védelmi programjait.14

2019-ben az élelmiszerbankok többsége fejlett gazdaságú országokban zajlott, 15 ahol a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség és az élelmiszer-bizonytalanság jellemző. Az élelmiszer-visszanyerési modellek feleslege és az élelmiszerbanki infrastruktúra jól fejlett ezekben az országokban. Az élelmiszerbank-modell elérhetősége és hatékonysága régóta és alaposan kutatott Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Az élelmiszerbankok kiegészítő szerepe a kormányzati szociális védelmi programoknak, iskoláknak és más, a kiszolgáltatott és alulteljesített lakosság élelmiszerhiányának kezelésén dolgozó civil társadalmi intézményeknek elengedhetetlennek bizonyult a közösségi támogatás, a kohézió és az ellenálló képesség szempontjából.

A fenntartható fejlődés céljai
2015-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete kiadta 17 fenntartható fejlesztési célját, mint egyetemes cselekvési felhívást a szegénység felszámolására, a bolygó védelmére és annak biztosítására, hogy minden ember békét és jólétet élvezzen 2030-ig. A kormányok, az üzleti élet és a civil társadalom elfogadta ezeket a célokat, törekedve a közös jólét és a jobban működő társadalmak megvalósítására. Az egész világon az élelmiszerbankok az SDG 2 (Zero Hunger) és a Target 12.3 (Felelős fogyasztás és termelés - az élelmiszer-pazarlás csökkentése) szoros összefüggésében működnek, zöld beavatkozást biztosítva az éhezés nulla felé, miközben közvetlenül érintik a közösségük többi SDG-jét is.

A megoldás a közösségekben gyökerezik

Az élelmiszerbankok az önkéntes, helyi szervezetek és kezdeményezések hatalmas helyi hálózatait mozgósítják világszerte, 150 000 helyi szervezetet, köztük a GFN élelmiszerbankokon keresztül közel 60 000 kedvezményezett ügynökséget, amelyek segítenek a civil társadalom fejlődésében és megerősítésében a közösségi igények kielégítésére. A GFN rendszerben a globális erőforrásokat - helyi erőfeszítésekkel, az összes szektor érdekeltjeivel és erőforrásaival kombinálva - az élelmiszerbankok összehozzák, hogy multiplikátorhatást érjenek el közösségeikben. Mivel az élelmiszerbankok világszerte több mint 70 országban működnek közösségekben, több éhes embert táplálnak, kevesebb ételt pazarolnak el, és pénzügyi forrásokat költenek az éhség és az élelmiszer-bizonytalanság kiváltó okainak kezelésére.