Elhízás a szívkoszorúér-betegségben: Cím nélküli magatartási kockázati tényező

Absztrakt

Asztal 1

Fogyás a szívrehabilitációban

StudyNPatient PopulationWe Súlyváltozás (%) BWL - vagy + Megjegyzések

Ades és mtsai	74.	BMI 27–40	- 6,2 kg (- 7%)	+	BWL (kombinált kohorsz, félig randomizált és magas kalóriatartalmú edzéssel, félig standard CR gyakorlat)
Brochu és mtsai	303	BMI> 25	- 0,5 kg (- 1%)	-	Táplálkozási tanácsok
Bader és mtsai	449	BMI 25–40	- 1,8 kg (- 2%)	-	Egyéni konzultáljon a regisztrált dietetikussal
Milani és mtsai	136	Metabolikus szindrómában szenvedő betegek átlagos BMI = 29	- 1,0 kg (- 1%)	-	Egyéni konzultáljon a regisztrált dietetikussal
Aggarwal és mtsai	44.	BMI> 25	- 5,5 kg (- 6%)	+	BWL Közvetlenül a 2. fázisú szívrehabilitáció után
Pack és mtsai 29	142	Egymást követő betegek, nincs BMI-határérték	- 1,3 kg (- 1%)	-	Táplálkozási tanácsok
Savage és mtsai 23	49	BMI> 25	1,2 kg (1,5%) 5,6 kg (6%)	- +	A résztvevők úgy döntöttek, hogy 4 heti 1 órás BWL foglalkozáson vesznek részt
Roca-Rodriguez és mtsai 30	59	Egymást követő betegek, nincs BMI-határérték	- 1,8 kg (- 2%)	-	Csökkentett kalóriatartalmú mediterrán étrend ajánlott
Minneboo és mtsai	35	BMI> 30	- 5,8 kg (- 5,6%)	+	A BWL beavatkozást kereskedelmi szervezet végzi (Súlyfigyelők)
Khadanga és mtsai	392	BMI> 25	- 1,0 kg (1%) - 5,6 kg (5,2%)	- +	A résztvevők úgy döntöttek, hogy 4 heti 1 órás BWL foglalkozáson vesznek részt

BWL = Viselkedési fogyás a LEARN 12 program előírásainak felhasználásával

Olyan vizsgálatok, amelyek BWL beavatkozást tartalmaztak,> 5 kg súlycsökkenést értek el (4,22–25)

Súlycsökkentő ajánlásokat nyújtanak lényegében minden elhízott, CHD-s beteg számára, annak ellenére, hogy bizonyíték van a túlsúly/elhízás és a halálozás közötti fordított összefüggésre, amelyet gyakran „elhízási paradoxonnak” neveznek. Ezt a paradox összefüggést az elhízás és az egészségügyi eredmények között olyan populációk retrospektív elemzésével végzett vizsgálatokban figyelték meg, amelyekben CHD, szívelégtelenség, magas vérnyomás és perifériás artériás beteg 14 volt. A fiziológiai magyarázatok továbbra is megfoghatatlanok, bár az alacsony testsúly és számos krónikus betegség közötti összefüggéseket kimutatták, és ezek a vizsgálati kohorszok szubklinikus krónikus betegségben szenvedő személyeket is magukban foglalhattak. Ezenkívül a testtömeg-index (BMI) használata az elhízás mérésére problematikus. A testösszetétel egyéb mérőszámainak, például a derék kerülete alkalmazásakor a BMI és a teljes mortalitás közötti paradox kapcsolat megszűnik 15. Figyelembe véve a súlycsökkenés és a testedzés kockázati tényezőinek előnyeit, kevesen ajánlják a fogyás ellen elhízott, CHD-s betegeknél.

Legalább két tanulmány kimutatta a súlyvesztés kedvező hatását a magas kockázatú egyének CHD kialakulására és a CHD populáción belüli prognózisra 16,17. Az első egy szándékos súlycsökkenés megfigyeléses vizsgálata dietetikusoktól táplálkozási tanácsadásra toborzott betegek körében, hogy támogassák a fogyás orvosi ajánlását 16. 1669 beteg közül a szándékos súlycsökkenés a CHD alacsonyabb előfordulását jósolta 4 év alatt. A 377 CR résztvevő másik elemzésében a súlyvesztés hatását vizsgálták a teljes halálozás, az akut miokardiális infarktus, agyvérzés vagy a pangásos szívelégtelenség kórházi felvételének összesített eredményére 17. Azoknál a betegeknél, akik 1 kg-ot vagy annál többet vesztettek CR-ben, az összesített eredmény aránya 24% volt, szemben a fogyást nem szenvedő egyének 37% -ával (P 18 és a kardio-megelőző gyógyszerek szükségessége minimalizálható 19) .

Ha a BWL-t CR-ben kínálják, jelentős súlycsökkenés következik be, és ez jelentős kockázati tényező előnyökhöz is társul. Több okból a CR optimális beállítás a BWL-beavatkozás megvalósításához. A szívrehabilitáció némileg egyedülálló abban a tekintetben, hogy a résztvevők már elkötelezték magukat a BWL program szükséges testalkatrésze mellett. A CR-szakemberek kivételesen jól képzettek a viselkedésváltoztatási tanácsadásban. Bár gyakran feltételezik, hogy a BWL-beavatkozást regisztrált dietetikusnak kell elvégeznie, vannak bizonyítékok arra, hogy a többi CR-alkalmazott kifejlesztheti a szükséges szakértelmet. .

Egy olyan tanulmányban, amely a BWL-t kombinálta a „magas kalóriatartalmú testmozgás” elnevezésű gyakorlattal, amely elsősorban napi, legfeljebb 45 perces napi gyaloglásból állt, átlagosan 6,2 hónap alatt 8,2 kg súlycsökkenést értek el 4 a 3,7-hez képest kg súlycsökkenés, amikor normál (alacsonyabb kalóriatartalmú ráfordítással) edzésprogramot írtak elő. A nagyobb testmozgás és a BWL beavatkozás eredményeként bekövetkezett további súlycsökkenés az inzulinérzékenység és a metabolikus szindróma egyéb komponenseinek nagyobb javulásával járt. A szokásos CR testedzési protokollt alkalmazó egyéb tanulmányok további bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy amikor a BWL-t CR-ben szállítják, 5–6 kg súlycsökkenés érhető el 4, 22–25 (1. táblázat). Ezzel szemben kevesebb, mint 2 kg súlycsökkenés figyelhető meg, ha a BWL-beavatkozást nem alkalmazzák 26–30. Az ígéret bemutatása mellett továbbra is szükség van az optimális testmozgás dózisának és a BWL programozás CR módban történő alkalmazásának legjobb módszereire. Klinikai körülmények között azt figyeltük meg, hogy heti 4–9 heti 1 órás BWL-foglalkozások 4 hónapon keresztül, CR-gyakorlattal kombinálva 4–8 kg súlycsökkenési tartományt eredményeznek 4 hónapos időszak alatt (nem publikált).

Összefoglalva, az elhízás és a kapcsolódó inzulinrezisztencia összefügg a koszorúér-kockázati tényezők konstellációjával, amelyek hajlamosak a CHD előrehaladására. A CR-ben a BWL-lel és a testmozgással végzett súlycsökkenés számos kedvező hatást eredményez a CHD kockázati tényezőire, és javított prognózissal jár. Ezenkívül a T2DM megelőzhető vagy részleges remisszióba kerül, és a kardio-megelőző gyógyszerek szükségessége minimálisra csökken. Ezért a programoknak alternatívákat kell kidolgozniuk a hagyományos CR modellhez, a kifejezetten a túlsúlyos betegek igényeinek kielégítésére. Tekintettel arra, hogy a súlykezelés a CR 8 meghatározott „alapeleme”, és hogy a BWL programok a meglévő munkatársak felhasználásával beállíthatók a CR programokban, passzív megközelítés elfogadhatatlan ebben a kérdésben.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a munkát részben az Országos Általános Orvostudományi Intézet Biomedical Research Excellence Center P20GM103644 díj támogatta.