Az elhízás és annak következményei a COVID ‐ 19 mortalitásra

Milken Institute Közegészségügyi Iskola, Megelőző és Közösségi Egészségügyi Osztály, George George University, Washington, DC, USA

Levelezés: William Dietz ([email protected])

Milken Institute Közegészségügyi Iskola, Globális Egészségügyi Tanszék, The George Washington University, Washington, DC, USA

Milken Institute Közegészségügyi Iskola, Megelőző és Közösségi Egészségügyi Osztály, George George University, Washington, DC, USA

Levelezés: William Dietz ([email protected])

Milken Institute Közegészségügyi Iskola, Globális Egészségügyi Tanszék, The George Washington University, Washington, DC, USA

A szerkesztőhöz: Egy újabb Az American Medical Association folyóirata Az új koronavírus (COVID-19) járvány kapcsán bekövetkezett halálesetek Olaszországban való megítélése nem említette az elhízást a halálhoz társuló egyik korábban létező betegségként ((1)). Valószínűnek tűnik, hogy az elhízás idősebb felnőtteknél gyakoribb előfordulása Olaszországban Kínához képest magyarázhatja a két ország közötti halálozási különbségeket. Ezenkívül az elhízás növekvő előfordulása az Egyesült Államokban és az elhízás H1N1 influenza okozta halálozásra gyakorolt hatásának korábbi tapasztalatai növelik az elhízott és COVID-19 betegek gondozását végző klinikusok érzékenységét az ilyen betegek agresszív kezelésének szükségességével szemben.

A H1N1 influenza és most a COVID-19 aránytalan hatása az elhízásban és súlyos elhízásban szenvedő betegeknél nem meglepő, tekintettel az elhízás tüdőfunkcióra gyakorolt hatására. Az elhízás csökken a kilégzési tartalék térfogatával, a funkcionális kapacitással és a légzőrendszer megfelelőségével. Megnövekedett hasi elhízással rendelkező betegeknél fekvő betegeknél a pulmonalis funkció tovább csökken, a csökkent rekeszizom-kirándulás miatt, ami megnehezíti a szellőzést. Ezenkívül az elhízással járó megnövekedett gyulladásos citokinek hozzájárulhatnak az elhízással járó megnövekedett morbiditáshoz a COVID-19 fertőzésekben.

Habár a COVID ‐ 19 hatása az elhízott betegekre még nem volt jól leírva, a H1N1 influenzával kapcsolatos tapasztalatoknak elővigyázatosságként kell szolgálniuk az elhízott és különösen a súlyos elhízásban szenvedő betegek ellátásában. A felnőttkori elhízás és a súlyos elhízás prevalenciája 2017 és 2018 között nőtt 2009 és 2010 között, és most 42, illetve 9% ((5)). Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az elhízással, súlyos elhízással és COVID-19 fertőzésekkel rendelkező betegek aránya nőni fog a H1N1 tapasztalatokhoz képest, és a betegség valószínűleg súlyosabb lefolyású lesz ilyen betegeknél. Ezek a megfigyelések hangsúlyozzák a fokozott éberség, a kimutatás és a vizsgálat prioritásának és az agresszív terápia szükségességét az elhízásban és a COVID-19 fertőzésekben szenvedő betegeknél is.