Ha az elhízott betegek jobban félnek a COVID ‐ 19-től?

Gasztroenterológiai, Dietetikai és Belgyógyászati Osztály, Orvostudományi Egyetem Poznan, Poznan, Lengyelország

Levelezés

Anna Maria Rychter, Gasztroenterológiai, Dietetikai és Belső Betegségek Tanszék, Orvostudományi Egyetem Poznan, Lengyelország, Przybyszewskiego utca 49, 60-355 Poznan, Lengyelország.

Gasztroenterológiai, Dietetikai és Belgyógyászati Osztály, Orvostudományi Egyetem Poznan, Poznan, Lengyelország

Levelezés

Anna Maria Rychter, Gasztroenterológiai, Dietetikai és Belső Betegségek Tanszék, Orvostudományi Egyetem Poznan, Lengyelország, Przybyszewskiego utca 49, 60-355 Poznan, Lengyelország.

Gasztroenterológiai, Dietetikai és Belgyógyászati Osztály, Orvostudományi Egyetem Poznan, Poznan, Lengyelország

Összegzés

A COVID ‐ 19 válság 2019 vége és napjaink óta tart. A betegség súlyossága számos tényezővel pozitívan korrelál, például az életkorral és az együttélő betegségekkel. Ezenkívül az elhízást egyre inkább egy másik kockázati tényezőként tartják számon, különösen azért, mert megfigyelték, hogy a túlzott testtömegtől szenvedő emberek súlyosabb COVID-19 fertőzésben szenvedhetnek. A jelenlegi kutatások alapján nem szisztematikus áttekintésünkben megvizsgáltuk, hogy az elhízás milyen mértékben befolyásolhatja a SARS ‐ CoV ‐ 2 lefolyást, és meghatároztuk a betegség lehetséges mechanizmusait. Ismertettük a helyes táplálkozás, a fizikai aktivitás és az elhízás kezelésében releváns egyéb szempontok szerepét is.

1. BEMUTATKOZÁS

A 2019-es koronavírus betegség (COVID ‐ 19), más néven súlyos akut légzési szindróma koronavírus 2 (SARS ‐ CoV ‐ 2) okozta válság 2019 végén kezdődött Wuhanban (Hubei fővárosa, Kína), és 2020 elején világszerte elterjedt. 1., 2. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 16-i jelentése szerint a járvány kezdete óta több mint 4 millió esetet igazoltak, amelyek közül több mint 300 000 halálos kimenetelű volt. 3

Ugyanakkor újabb pandémiával is szembesülünk - az elhízás globális előfordulása 1975 és 2016 között csaknem megháromszorozódott, és jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember szenved túlzott testtömegtől. 4, 5 A jelenlegi becslések azt mutatják, hogy az elhízás aránya legalább 2030-ig folytatódik. 6 Általánosan elfogadott vélemény, hogy az elhízás megnövekedett általános halálozással jár, ahol a súlyos elhízásban szenvedő egyének várható élettartama 5–5 20 év. 7 Ezenkívül növeli számos társbetegség kialakulásának kockázatát, amelyek a COVID-19 fertőzés súlyosságával is összefüggenek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), a 2-es típusú cukorbetegségek (T2DM), a vesebetegségek vagy a rák számos típusa. 8, 9 Ezenkívül az elhízás növeli a tüdőgyulladás és más vírusos légúti fertőzések kialakulásának kockázatát is. 10, 11

Annak a ténynek a következtében, hogy a túlzott testsúly komoly globális problémát jelent, még nagyobb figyelmet igényel, mivel feltehetően a jelenlegi COVID ‐ 19 járvány súlyosságával jár. Noha a jelenlegi adatok kevések, nem szisztematikus áttekintésünkben megpróbáltuk megvizsgálni, hogy a SARS-CoV-2 betegek közül hány szenved elhízással, és meghatároztuk azokat a lehetséges mechanizmusokat, amelyek tovább magyaráznák az elhízás és a SARS-CoV-2 súlyosság közötti összefüggést. . Sőt, mind a táplálkozási, mind a viselkedési szempontokat leírtuk, amelyek alapot adhatnak a lehetséges irányelvekhez.

2 Hány COVID-19 BETEG KÍSÉRT TÖBBÉL?

Bár az elhízott egyéneknél a SARS ‐ CoV ‐ 2 hatására vonatkozó adatok korlátozottak, és összefüggésüket még nem határozták meg teljes mértékben, megfigyelték, hogy a túlzott testtömegtől szenvedő emberek súlyosabb COVID ‐ 19 fertőzést tapasztalhatnak. 12, 13 Különösen nyilvánvaló azoknál az egyéneknél, akiket a korábban említett egyéb kockázati tényezők érintenek, amelyek a betegség súlyosabb lefolyásával járnak. Ezt az összefüggést a 2009-es influenza A-járvány idején is megfigyelték, ahol az elhízást a szövődmények független kockázati tényezőjeként ismerték el. Valójában az elhízott betegek a magas zsírtartalmú étrendet követõen több mint 40% -kal szenvedtek többet, mint a túlzott testsúlyúak. 14, 15 Ezért úgy tűnik, hogy a COVID-19 járvány idején az elhízás nagyobb figyelmet igényel, különösen azokban a nyugati országokban, ahol az elhízás gyakorisága magas. 16.

Az Egyesült Államokban a COVID ‐ 19 ‐ Associated Hospitalization Surveillance Network adatai szerint 2020 márciusának fordulóján a kórházi betegek 48% -a mutatott elhízást (korcsoportonkénti tartomány = 41–59%). 17 Egy francia kórház intenzív osztályára került betegek 47,6% -ának és 28,2% -ának a BMI-je> 30 kg/m 2, a BMI pedig> 35 kg/m 2 volt, az elhízás pedig a COVID-19 súlyosságának kockázati tényezője volt. 18 Az ICNARC (Intenzív Terápiás Osztály Országos Ellenőrzési és Kutatóközpont) jelentése szerint a klinikai ellátó osztályon a betegek több mint 38% -a szenvedett elhízástól, a 30-as BMI-nél magasabb betegek pedig az esetek 57,6% -ában haltak meg a kritikus ellátó egységekben. 19 Ezenkívül Petrilli és mtsai 20 tanulmányában, amely több mint 4000 esetet tartalmazott, az elhízás volt a legerősebb előrejelzője a kritikus betegségnek, lényegesen magasabb, mint a tüdő- vagy szív- és érrendszeri betegségek. Hasonló eredményeket figyeltek meg más vizsgálatokban is, ahol a BMI-értékek szignifikánsan emelkedtek súlyos esetekben és nem túlélőknél. 21-25 Ezenkívül a súlyos elhízás (≥35 kg/m 2) az ICU (intenzív osztály) felvételének megnövekedett kockázatával is társult az Egyesült Államokban felvett kórházi betegek körében. 26 Az elhízás prevalenciájának összefoglalását a különböző kutatások és a különböző populációk között az 1. táblázat mutatja be.

COVID ‐ NET (14 állam), 2020. március 1–30

Négy kórház az USA-ban

2020. február 17–5

Union kórház Wuhanban

2020. január 20–15

Jianghan Egyetemi Kórház

2020. január 3. – január 11

Taizhou Állami Egészségügyi Központ

2020. január 1 – március 11

Három kórház Wenzhou-ban

2020. január 1. – február 29.

Roger Salengro Kórház

2020. február 27. – április 5.

3 HOGYAN HATHATJA AZ ELLENÖLÉS A COVID ‐ 19 FOLYAMATÁT?

Az elhízás hajlamos lehet a nagyobb vírusválasztásra is, ami nagyobb vírus expozícióhoz vezet. 37 Mivel az elhízással összefüggő társbetegségeket általában a COVID-19 egyének körében azonosítják, további kockázati tényezőkkel is számolhatnak az elhízás COVID-19 szövődményeinek súlyosságával kapcsolatban. 34, 43, 44 Az elhízás számos társbetegségre és mechanizmusra hajlamosít, amelyek a COVID 19 súlyosabb lefolyásához vezetnek. 10 Bár ezekről a társbetegségekről korábban már volt szó, elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy az anyagcserezavarok, például a magas vérnyomás, az inzulin az elhízásban szenvedő betegeknél gyakran előforduló rezisztencia, diszlipidémia vagy prediabetes szintén gyengébb COVID ‐ 19 eredményre hajlamosítanak. 8., 9., 43

Ezenkívül kutatási tanulmányok azt mutatják, hogy az elhízásban szenvedő embereknél alacsonyabb a D-vitamin szint. 45-48 Valójában a D-vitamin csökkentheti a citokin-vihart is - a D-vitamin szint és a gyulladásos biomarkerek, például az IL-6, az IL-8 és a monocita kemoattraktáns fehérje 1 (MCP-1) között is lehetséges fordított összefüggés ), 46 bár ezt az összefüggést nem sikerült teljesen megerősíteni. Ezenkívül a D-vitamin katelicidineket és defenzineket is indukálhat, amelyek csökkenthetik a vírus replikációs sebességét. 49 Még várat magára, hogy a hiányos vagy elégtelen D-vitamin-szint egy másik kockázati tényezőt jelenthet-e a COVID-19 súlyosságához. Másrészt a D-vitamin képes módosítani az ACE-1 és az ACE-2 expresszióját, és védőhatással bír a lipopoliszacharid által kiváltott tüdőkárosodásra. 50

Az elhízott betegek jellemzőit a súlyosabb COVID ‐ 19 kúra befolyásoló lehetséges tényezőkre vonatkozóan a 2. táblázat mutatja.

Tüdőműködés	Tüdőödéma, tüdőkárosodás, megnövekedett pulmonalis vaszkuláris permeabilitás, károsodott gázcsere, csökkent vér oxigéntelítettség, csökkent ERV és FRC, alacsonyabb izomerő, alacsonyabb tüdőtérfogat
Társbetegségek	Ateroszklerózis, rák, epikardiális zsírszövet-gyulladás, asztma, ARDS, OSAS, COPD, T2DM, CVD
Anyagcsere-rendellenességek	Magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, prediabétesz, diszlipidémia
Adipokinek és citokinek	TNF ‐ α, ↑ IL ‐ 6, ↑ IL ‐ 8, ↑ CRP, ↑ MCP ‐ 1, ept leptin, ↓ adiponektin, ↓ omentin,
D-vitamin státusz	Általában hiányos vagy elégtelen szint

Rövidítések: ERV, a kilégzési tartalék térfogata; FRC, funkcionális maradvány kapacitás; ARDS, akut légzési distressz szindróma; T2DM, 2-es típusú diabetes mellitus; CVD, szív- és érrendszeri betegségek; OSAS, obstruktív alvási apnoe; COPD, krónikus obstruktív tüdőbetegség; TNF-α, tumor nekrózis faktor α; IL-6, interleukin 6; CRP, C-reaktív fehérje; MCP-1, monocita kemoattraktáns fehérje 1; ↑, magasabb az elhízásban szenvedő betegek körében; ↓, alacsonyabb az elhízásban szenvedő betegek körében.

4 ELPÓLÁS, LÉGZÉSI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÉS COVID ‐ 19

Az ezeket a hatásokat hangsúlyozó valószínű mechanizmusokat rosszul ismerjük, de azt javasoljuk, hogy az elhízás okozta egyensúlyhiány az adipokin szintben ronthatja a pulmonalis vaszkuláris endothel funkciót és tüdőkárosodást okozhat. 61 Ezenkívül a leptin nemcsak a légzőrendszer fiziológiai, hanem a kóros állapotaiban is szerepet játszik, mint például a COPD, az OSA és az asztma. Valójában, az elhízott betegek körében a magas leptinszint miatt a leptinrezisztencia a SOCS ‐ 3 felülszabályozásának eredménye lehet, amely szintén negatívan szabályozza az antivirális interferonok (INF) jelátvitelét. 63 Ezenkívül az IFN hiánya kapcsolatot teremthet a kockázati tényezők, például az elhízás és a tüdőbetegségek súlyossága között. 62

5 ELFOGYASZTÁS PARADOX ÉS COVID ‐ 19

6 MILYEN ÚTMUTATÓKAT KELL KÖVETNI?

Legjobb tudásunk szerint nincsenek külön irányelvek az elhízott COVID-19 betegek táplálkozási kezelésére vonatkozóan. Azonban olyan szervezetek, mint a WHO vagy az Európai Elhízáskutatási Szövetség (EASO), táplálkozási irányelveket és tippeket készítettek a karantén alatti táplálkozással kapcsolatban. 73–76 Nyilvánvalónak tűnik, hogy mivel az elhízás esetleg a COVID ‐ 19 súlyosságával jár, hipokalorikus étrendet ajánlott alkalmazni a testsúly csökkentése érdekében. 31 Ráadásul a súlycsökkenés a tüdőfunkció szempontjából is előnyös. 77 Az elhízott betegek körében számos viselkedési és táplálkozási szempont elengedhetetlen lehet, és ezeket figyelembe kell venni a jövőbeli irányelvek elkészítésekor.

A meglévő ismeretek alapján elengedhetetlen a megfelelő A-, E-, B3-, B6-, B12-, D-vitamin és folát, valamint cink, réz, szelén, vas és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele. a megfelelő immunfunkció fenntartása. 36, 75, 78-80 Bár a mikroelemek elégtelensége és tápláltsági állapota növeli a COVID-19 fertőzés kockázatát, és ronthatja annak kimenetelét, a szuprafiziológiai mennyiségek alkalmazása a COVID ‐ 19 lefolyásának javítására jelenleg nem ajánlott. 81, 82 Tanulmányok azonban kimutatták, hogy több vitamin és mikrotápanyag, például A-, C-, B1-vitamin, kálium, magnézium, kalcium vagy vas bevitele általában nem elegendő az elhízásban szenvedő betegeknél, ezért ezeket figyelembe kell venni. 83 A D-vitamin-kiegészítés növelhető-e a COVID ‐ 19 periódusban, még nem világos, és jelenleg nem ajánlott. Valójában randomizáltabb kontrollos vizsgálatokat kell végezni ezen javaslatok megerősítésére. 84.

Kimutatták, hogy a telített zsírsavak (SFA-k) magas fogyasztása lipotoxikus állapotot indukálhat, zsírszöveti gyulladást okozhat és elősegítheti a veleszületett immunrendszer aktiválódását az útdíjszerű receptor 4 (TRL-4) aktiválása miatt. 85, 86 Az állatmodellben a magas zsírtartalmú étrend indukálta az MCP-1-t a tüdőszövetbe történő makrofág infiltrációhoz, és a megnövekedett lipopoliszacharid indukálta az interleukin-1β és a tumor nekrózis faktor α (TNFα) termelését. 87 Mind a fehérje, mind a zsír magas bevitele összefüggésbe hozható az interleukin-6 és a TNFα plazma magasabb szintjével. 88 A táplálkozás és az immunológia interakciója azonban kiterjedt és nagyon összetett; így ezen a területen több randomizált, kontrollált vizsgálatot kell végezni. 89

A pszichoszociális terheket, például a stresszt vagy a depressziót, összefüggésbe hozták az elhízással, és a pszichológiai támogatás elengedhetetlen megközelítés az elhízás kezelésében. 90 A COVID ‐ 19 járvány során fokozott pszichés distresszt figyeltek meg mind a fertőzött egyénekben, mind az általános populációban. 91 Emellett a társadalmi elszigeteltségről kiderült, hogy ez megjósolja a megnövekedett mortalitást, valamint a depresszió és a szorongás lehetséges okait az ifjúságban. 92, 93 Érdemes megjegyezni, hogy az elhízásban szenvedő egyének általában jobban ki vannak téve a szorongásnak, és a COVID-19 karantén pszichológiai hatása befolyásolhatja az elhízás megfelelő kezelését. 94 A pszichológiai distressz mértéktelen és érzelmi evéshez vezethet a bariatrikus sebészeti betegek körében (időben a műtét előtt vagy után), ami rosszabb, hosszú távú eredményekkel társulhat. 94 A pszichológiai szempontok és az elhízás közötti összefüggést azonban a jelenlegi járványügyi helyzetben tovább kell vizsgálni; a pszichológiai támogatásnak feltétlenül a COVID-19 járvány idején a megfelelő elhízáskezelés egyik elemét kell képeznie.

Bár a legfrissebb statisztikák korlátozottak, feltételezhető, hogy a hosszan tartó SARS ‐ CoV ‐ 2 karantén alatt a fizikai aktivitás alacsonyabb a szokásosnál. Valójában a fizikai inaktivitás nemcsak a súlygyarapodásra hajlamosít, hanem az erő, a vázizomtömeg és az immunképesség csökkenéséhez is vezethet. 82 Fontos szem előtt tartani, hogy a karantén nemcsak a szokásos, fizikailag aktív egyének számára csökkentette a fizikai aktivitás szintjét, hanem azok számára is, akiknek tevékenysége munkához vagy iskolához kapcsolódott, valamint azoknak, akik főleg fizikailag dolgoznak. A fizikai aktivitás pozitív hatással van a tüdő működésére; csökkenti a légúti fertőzések kockázatát, és részben ellensúlyozhatja a COVID-19 ACE-2 receptorhoz való kötődését. 95, 96 Ezért mérsékelt vagy erőteljes, de nem nagy intenzitású fizikai aktivitást kell ajánlani, mint támogató, megelőző összetevőt, különösen elhízott betegeknél, akiknél a további súlygyarapodás súlyos egészségügyi következményekkel járhat, beleértve az FRC gyors elvesztését és ERV. 56, 95, 96

7 KÖVETKEZTETÉSEK

Új megfigyelési tanulmányok azt mutatják, hogy a magasabb BMI-értékek szignifikánsan megemelkednek a betegség súlyos lefolyásában szenvedő betegeknél és nem túlélőknél.
Figyelembe véve a meglévő ismereteket, az elhízás viselkedési kezelését, ideértve a fogyást is, az ellátás megelőzésének és az életképes stratégiának kell tekinteni, különösen a COVID-19 járvány idején.
Határozottan javasoljuk a testtömeg mérését (a zsírszövet értékelésével) minden COVID-19 beteg esetében, mivel az elhízás rontja a fertőzés lefolyását, és a COVID-19 betegek megnövekedett halálozásával jár. Emellett útmutatásokra van szükség a COVID-19 elhízott betegek táplálkozási és viselkedési támogatásáról.
Ezen a ponton nem ismert, hogy milyen krónikus egészségi állapotok fordulnak elő, és ha vannak ilyenek, a COVID ‐ 19 gyógyulási egyéneknél. Felvethető, hogy közülük jó néhánynak speciális diétás kezelésre és viselkedési beavatkozásra lehet szüksége. Ezenkívül a poszt ventilációval szerzett dysphagia a SARS ‐ CoV ‐ 2 túlélők számára kihívást jelenthet, és különleges táplálkozási támogatást igényel.

ELISMERÉS

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a TranslationLab orvosbiológiai fordító cégnek a nyelvi korrektúráért.