Elhízás, gyulladás és akut miokardiális infarktus - A leptin, az IL-6 és a magas érzékenységű CRP expressziója a chennai-i populációban

Absztrakt

Háttér

Elhízás, amelyet a megnövekedett zsírtömeg jellemez, és amelyet jelenleg gyulladáscsökkentő állapotnak tekintenek, és gyakran a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), köztük a szívinfarktus fokozott kockázatával jár. A gyulladásos markerek, mint például az interleukin-6, az interleukin-6 receptor és az akut fázisú fehérje CRP, upregulációja van akut miokardiális infarktus (AMI) betegeknél, de az elhízást és a gyulladást összekötő pontos mechanizmus nem ismert. Érdekes megvizsgálni, hogy a szérum leptin (ob géntermék) összefügg az AMI-vel és korrelációban áll a gyulladásos fehérjékkel, nevezetesen az Interleukin-6 (IL-6) és a nagy érzékenységű - C reaktív fehérje (hs-CRP).

Eredmények

A szérum leptin szintje szignifikánsan magasabb volt az AMI-ben szenvedő betegeknél, összehasonlítva a nem CVD kontrollokkal. Az IL-6 és a hs-CRP szintén emelkedett az AMI csoportban, és a leptin pozitív korrelációt mutatott az IL-6 és a hs-CRP-vel. Egyébként ez az első jelentés a chennai lakosságtól, Indiától.

Következtetések

A szérum leptin és az IL-6 közötti szoros összefüggés azt sugallja, hogy az AMI során a leptin részt vesz a gyulladásos citokinek szabályozásában. Feltételezzük, hogy az IL-6, hs-CRP értékeinek növekedése és azok korrelációja a leptinnel az AMI-betegeknél annak tudható be, hogy a leptin részt vesz a miokardiális ischaemia utáni jelátviteli kaszkádban.

Háttér

A miokardiális infarktus (MI) világszerte a halál egyik fő oka, és világszerte végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy kilenc módosítható kockázati tényező, beleértve az elhízást, a hiperkoleszterinémiát, a magas vérnyomást, akár 90% -ot is elérhet [1] az MI-ben szenvedő betegeknél. Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy az elhízás erős kockázati tényező az MI kialakulásában. Ezenkívül még a testtömeg-index (BMI) mérsékelt növekedése is együtt jár a szívelégtelenség fokozott kockázatával [2]. A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeket metabolikus rendellenességek jellemzik, amely folyamat több endokrint is magában foglal, beleértve az adipocyticus leptin hormont is [3].

Leptin, az ob génterméket nagyon specifikus biológiai hatása miatt fedezték fel: a testtömeg és az étvágy szabályozásának képessége miatt [4]. A leptinről szintén ismert, hogy fontos szerepet játszik a szaporodásban, a vérképzésben, az immunitásban és az angiogenezisben [4, 5]. Érdekes módon a leptin szerkezete hasonló a spirális citokinek családjához, nevezetesen az interleukinekhez. Így a leptin extrém funkcionális pleiotropiában részesül más citokinekkel, és meglehetősen változatos fiziológiai funkciókban vesz részt. A leptin biológiai hatását úgy fejti ki, hogy kötődik receptorához (OB-R), amely az I. osztályú citokin receptor szupercsaládhoz tartozik [4]. A funkcionális leptin receptorok széles körben vannak elosztva, beleértve a hipotalamust, az immunsejteket, a szívizomot stb.

Korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a CVD különböző tényezőinek súlyossága és kifejeződése a különböző populációtól függ [13, 14]. Ezért a chennai-i lakosságra összpontosítottunk, és megpróbáltuk megérteni, hogy a szérum leptin koncentrációja összefügg-e a szívinfarktussal, különös hangsúlyt fektetve a szérum leptin és az AMI állapotban lévő gyulladásos markerek, például az IL-6 és a CRP kapcsolatára. Jelen tanulmány célja háromszoros: azaz; 1. meghatározni a keringő leptin, IL-6, hs-CRP szinteket mind az AMI, mind a kontroll alanyokban és korrelálni a BMI-vel, 2. megvizsgálni a leptin és az IL-6, a leptin és a hs-CRP kapcsolatát és 3. elemezni ha az IL-6-hoz és a hs-CRP-hez kapcsolódó leptin független prediktora a CVD-nek az AMI-ben diagnosztizált betegeknél.

Eredmények

A leptin, az IL-6 és a CRP szérumszintjét 93 akut miokardiális infarktus (AMI) betegnél és 102 kontroll alanynál értékeltük (1. táblázat). Korukat, BMI-jüket, szisztolés és diasztolés vérnyomásukat, pulzusukat rögzítettük. A szisztolés és a diasztolés vérnyomást, valamint a pulzusszámot szignifikánsan magasabbnak találták AMI-s betegeknél (2. táblázat).

A leptin szérumkoncentrációja megemelkedett az AMI-betegeknél a kontrollokhoz képest, és ez a különbség statisztikailag szignifikáns volt. Az 1. táblázat mutatja az IL-6, hs-CRP megnövekedett értékeit AMI-ben szenvedő betegeknél, és erős pozitív korrelációt figyeltek meg a leptin és az IL-6 szérumszintjei között (r = 0,862, p = 0,001). Korrelációt figyeltünk meg a leptin és a hs-CRP (r = 0,318, p = 0,002) között is ezeknél a betegeknél, de szignifikáns összefüggést nem figyeltünk meg a leptin és a hs-CRP (r = 0,209, p = 0,035), a leptin és az IL-6 között ( r = 0,259, p = 0,009) kontroll alanyokban (3. táblázat).

A szérumparaméterek, például a leptin, az IL-6 és a hs-CRP közötti korrelációt tovább értékeltük lineáris regressziós analízissel. Pozitív korrelációt találtunk a szérum leptin koncentrációja és az IL-6 között az AMI-ben (R 2 = 0, 742) (1A. Ábra), míg a kontroll csoportban (R 2 = 0,059) ilyen összefüggést nem figyeltünk meg (2A. Ábra). . Hasonló elemzés azt is jelezte, hogy a szérum leptin koncentráció összefüggésben volt a hs-CRP-vel az AMI-ben (R 2 = 0,154) (1B ábra), de nem volt összefüggésben a kontroll csoportban (R 2 = 0,002) (2B ábra).

Korreláció a leptin (ng/ml), az IL-6 (pg/ml) és a hs-CRP (mg/L) szérumszintjei között AMI-ben szenvedő betegeknél (lineáris regressziós elemzés). A. Korreláció a szérum leptin (ng/ml) és az IL-6 (pg/ml) között akut miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél. Jelentős pozitív korrelációt találtunk (R 2 = 0, 742). B. Korreláció a szérum leptin (ng/ml) és a hs-CRP (mg/L) között akut miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél. Pozitív korrelációt találtunk (R 2 = 0,059).

Korreláció a leptin (ng/ml), az IL-6 (pg/ml) és a hs-CRP (mg/L) szérumszintjei között kontroll alanyokban (Lineáris regressziós elemzés). A. Korreláció a szérum leptin (ng/ml) és az IL-6 (pg/ml) között kontroll alanyokban. Nem található szignifikáns összefüggés (R 2 = 0,154). B. Korreláció a szérum leptin (ng/ml) és a hs-CRP (mg/L) között kontroll alanyokban. Nem találtunk szignifikáns korrelációt (R 2 = 0,002).

Vita

Jelen tanulmány eredményei összhangban vannak a krónikus szívbetegségekben, például az ACS-ben [9] és a CHF-ben [22, 23] a leptinnel kapcsolatos korábbi vizsgálatok eredményeivel, és kiegészítik azokat. Először mutattunk ki összefüggést a megnövekedett leptin, hs-CRP és IL-6 szintek között az AMI nem trombolizált állapotának progresszív károsodása között chennaii populációban. Így az adipocita eredetű leptin hormon részt vehet az AMI-hez vezető anyagcsere-rendellenességekben, vagy a leptin kardioprotektív hatású lehet iszkémia/reperfúziós sérülés esetén [24]. A gyulladás és az angiogenezis fontos szerepet játszik a sérült szövet gyógyulásában. Ebben a megközelítésben az immunrendszer leptin általi aktiválása annak angiogén hatásával együtt azt sugallja, hogy a leptin részt vehet a gyulladásos reakcióban az infarktusban lévő szövetben, és szöveti javulást idézhet elő.

Következtetés

Vizsgálatunk során kapott magas leptinértékek a perifériás szövetek mindenütt mutatott érzékenységét tükrözhetik a leptin hatására. Az IL-6 szabályozása és a hs-CRP jelátviteli termékének növekedése arra utal, hogy a leptin a szívizom ischaemia után aktiválódva aktiválódhat a leptin receptorban a jelátviteli kaszkádban. Eredményeink azt mutatják, hogy a szérum leptin hasznos markere lehet a gyulladásnak, és hasznos lehet az elhízással járó CVD kockázatának felmérésében. A jövőbeni vizsgálatoknak a leptin, a myocardiumban található receptor expressziójára és az MI mögöttes patogenezisében játszott szerepükre kell összpontosítaniuk.

Anyagok és metódusok

Népességi tanulmány

A vizsgálatot 195 vizsgálati alanyon (93 AMI-alany és 102 önkéntes BMI, és életkor szerint egészséges emberek kapták kontrollként) hajtották végre, írásbeli beleegyezés megszerzése után. Perifériás vénás vért gyűjtöttünk a betegektől a befogadás után (nem trombolizált) az ICCU-ban, a chennai Stanley Orvosi Kórház Kardiológiai Osztályán. Az AMI klinikai diagnózisát ST-szegmens emelkedéssel (STEMI) és nem ST-szegmens emelkedéssel (Non-STEMI) készítették, tipikus mellkasi fájdalom legalább 30 percig fennmaradt, ST szegmens emelkedés> 0,2 mV legalább 2 összefüggő vezet. Az összegyűjtött vérmintákból a szérumot 3500 fordulat/perc sebességű centrifugálás után izoláltuk, és -20 ° C-on tároltuk a leptin, a hs-CRP és az IL-6 későbbi elemzése céljából.

A vérmintákat a kontroll csoportból (Non-CVD) gyűjtöttük a Madras Egyetem személyzetének negyedében, Palavakam, Chennai. A kontrollok egészséges alanyokból álltak, akiknek korábban nem volt mellkasi fájdalmuk vagy CVD-re utaló tünetek.

Klinikai paramétereket, beleértve a vérnyomást és a pulzusszámot, képzett orvosok mérték minden alanyra és antropometriai paramétert - a BMI-t [tömeg (kg)/magasság (m 2)] formájában számolták.

ELISA vizsgálatok

A szérum leptint „kétlépcsős” szendvics ELISA készlettel [Diagnostics Biochem Canada Inc. (DBC)] mértük. Az IL-6-ot „kétlépcsős” szendvics ELISA kit alkalmazásával mértük [Ani Biotech OY, Orgenium Laboratories Business Unit, Finnország]. A hs-CRP-t turbidimetriás módszerrel mértük [Spinreact, S.AU. Ctra. Santa Coloma]. A laboratóriumi eljárásokat a gyártó utasításai szerint hajtották végre.

Statisztikai analízis

A statisztikai elemzést SPSS szoftverrel (15.0 verzió) végeztük. A jobb összehasonlítás érdekében az átlag ± S.D. megmutatva. A változók közötti korrelációt Spearman korrelációs együtthatójának (rs) becslésével vizsgáltuk (az adatok nincsenek elosztva normálisan). Egyszerű lineáris regressziós analízist végeztünk a szérum leptin prediktorainak azonosítására. A korrigált meghatározási együtthatót (korrigált R 2) használtuk a végső modell illeszkedési jóságának mérésére.

Rövidítések

Szív-és érrendszeri betegségek

Akut szívinfarktus

Nagy érzékenységű C reaktív fehérje, IL-6, Interleukin 6