Az emberi ősök étrendje 3,5 millió évvel ezelőtt megváltozott

Írta: Melissa Hogenboom
Tudományos riporter, a BBC News

A kihalt kövületekből származó korai emberi fogak új elemzése azt találta, hogy körülbelül 3,5 millió évvel ezelőtt kibővítették étrendjüket füvekkel és esetleg állatokkal.

Ezt megelőzően emberies lények - vagy homininek - a modern gorillákhoz és csimpánzokhoz hasonló erdei étrendet fogyasztottak.

A kutatók 11 kelet-afrikai hominin és más főemlős faj kövületes fogzománcát elemezték.

Az eredmények négy, a PNAS folyóiratban megjelent cikkben jelennek meg.

A manapság élő csimpánzokhoz hasonlóan korai emberi őseink is sokan erdőkben éltek, és fákból, cserjékből és gyógynövényekből származó leveleket és gyümölcsöket fogyasztottak.

De a tudósok most azt találták, hogy ez 3,5 millió évvel ezelőtt megváltozott az Australopithecus afarensis fajnál és a Kenyanthropus platyops.

Étrendjükben füvek, sásfélék és esetleg olyan állatok is voltak, amelyek ilyen növényeket ettek. Ők általában Afrika nyílt szavannáiban is éltek.

Az új tanulmányok azt mutatják, hogy nemcsak ott éltek, hanem fokozatosan egyre több ételt kezdtek el fogyasztani a szavannákból.

A kutatók 11 faj 175 homininjének mintáit vizsgálták, 1,4-4,1 millió éves korig.

Étrendjüket fogaik kémiai összetételéből elemezték, azonosítva a bennük lévő szén-izotópokat.

A fosszíliák különböző típusú szénatomjainak vagy izotópjainak aránya nyomokat adhat arra, hogy mit evett egy fosszilis lény, mert a különböző élelmiszereknek különböző a szén-izotóp-jelük.

"Kémiai információnk van arról, hogy mit ettek őseink, ami egyszerűbb fogalmakban olyan, mint egy darab étel, amely a fogaik közé szorult és évmilliókig megőrződött" - mondta Dr. Zeresenay Alemseged, a Kaliforniai Tudományos Akadémia munkatársa. szerző két lapon.

"Mivel az etetés a legfontosabb tényező, amely meghatározza egy szervezet fiziológiáját, viselkedését és a környezettel való kölcsönhatását, ezek a leletek új betekintést engednek az evolúciónkat alakító evolúciós mechanizmusokba."

Még nem világos, hogy az étrend megváltoztatása tartalmazott-e állatokat, de "egyes hominin-rokonaink lehetséges étrendjét" jelentősen leszűkítették - mondta a BBC News-nak Dr. Matt Sponheimer, egy másik tanulmány vezető szerzője.

Új élőhely

"Most jó bizonyítékunk van arra, hogy néhány korai hominin olyan növényi ételeket kezdett használni, amelyeket az élő afrikai majmok ma nem használnak bőségesen, és ez valószínűleg jelentős változáshoz vezetett a táj használatában.

"Ennek egyik következménye lehet, hogy az étrend-bővítés az élőhelyek bővüléséhez vezetett, mivel hatékonyabban tudtak eljutni a nyitottabb élőhelyekbe.

"Tudjuk, hogy sok korai hominin olyan területeken élt, amelyek nem támogatták volna könnyen a csimpánzokat az erdei gyümölcsök előnyben részesítésével. Azt is lehet állítani, hogy ez az étrendi expanzió kulcsfontosságú elem volt a hominin diverzifikációjában."

A tanulmány legalább részben megválaszolta azt is, amire a kutatók már régóta spekulálnak - hogy ilyen sok főemlősfajnak sikerült együttélni.

"Nem ugyanazon élelmiszerekért versenyeztek" - mondta Thure Cerling az utahi egyetemről, aki az egyik kutatási cikket vezette.

„A modern ember”

"Mindezek a fajok, akik valaha az emberi nemzetségbe tartoztak, 3,5 millió évvel ezelőtt elindultak az élelmiszerek új világába, de még nem értjük, miért van ez."

A főemlősökön kívül a kutatók elemezték ugyanabban a korszakban élő más állatok kövületeit, és nem találtak bizonyítékot az étrend változására.

Ez az egyesített kutatás kiemeli a "lépést a modern emberré válás felé" - mondta Dr. Jonathan Wynn, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa, aki az Australopithecus afarensis elemzését vezette.

"Az új környezetek feltárása és az új élelmiszerek tesztelése végső soron összefüggésben állhat az emberi történelem további változásával."

Ez a négy kiegészítő tanulmány meggyőzően beszámol az étkezési rések elmozdulásáról a kelet-afrikai hominineknél - mondta a BBC hírének dr. Louise Humphrey a londoni Természettudományi Múzeumtól.