Fajta kártyák: baszk disznó

A baszk sertésfajta története és jelenlegi helyzete, Franciaország délnyugati részén őshonos sertésfajta.

A történelem és a fajta jelenlegi állapota

Jelenleg a baszk sertéshús-lánc 80 tagot gyűjt össze, köztük 57 tenyésztőt vagy hízót, ezek közül 16 szintén feldolgozó, 1 vágóhíd, 4 hentes-feldolgozó kézműves és 2 szárazon pácolt termékek feldolgozó üzeme. A baszk sertésfajták összeírását az 1. ábra mutatja be. Jelenleg 28 baszk tenyésztő gazdaság van bejegyezve a LIGERAL törzskönyvbe, 580 tenyészkocával (2017.01.01.).

Külső fenotípusos jellemzők

A baszk sertésfajták morfológiai információit az 1. táblázat foglalja össze. Amint azt a neve francia nyelven is sugallja, a sertések sima, fekete-fehérek (2. és 3. ábra): fekete fej és far. A fajtastandard kissé domború hátú állatokat ír le, némelyik nagy fekete területtel és lejtős háttal rendelkezik. A végtagok nagyok és erősek, alkalmasak kültéri nevelésre, kiterjedt dombos zónákban. A mellkas nagy, a bordák kerekek, a sonkák hosszúkás alakúak. A sertéseknek nagy, vízszintes füle van, a szem fölé döntött, a fej hosszának kétharmadát képviselik. A sörték ritkák és finomak.

1. táblázat: A baszk sertésfajtára vonatkozó morfológiai információk összefoglalása.

Mérés (átlag) Felnőtt férfi Felnőtt nő

Testtömeg (kg)	250	200
Testhossz (cm) 1	140	140
Marmagasság (cm)	78	75
Cumik száma	≥10	≥10

1 Az orr hegyétől a farok kezdőpontjáig mérve.

2. ábra. A baszk fajta kocsija malacokkal (fényképes hitel B. Lebret) és 3. ábra. Baska fajta vaddisznó (fotóhitel Kintoa).

Földrajzi elhelyezkedés és termelési rendszer

A sertéseket legalább 12, legfeljebb 24 hónapos korban vágják le. A hasított testek specifikációja legalább 100 kg meleg súly és 25 mm hátsó zsírvastagság (negyedik/ötödik ágyéki csigolya szint). Az egész nyomon követhetőség garancia a sertésekre és a tetemekre. A Kintoa sonkák esetében minimum 10 kg zöld sonkatömeg és legalább 16 hónapos érlelési időtartam szükséges természetes körülmények között 10 hónapig

Az utolsó rendelkezésre álló 5 éves időszakban (2012–2016) a kocák átlagos életkora az első elléskor 16,6 hónap. Átlagosan a baszk disznó fajok kocáinak évente 1,6 alma van, 7,5 malac élve született. A malacok halálozási aránya az elválasztásig átlagosan 18,9% volt. A laktáció időtartama a modern intenzív rendszerekhez képest meghosszabbodik, 38,5 napra, ami a hosszan tartó fiasítási intervallumban is megmutatkozik (átlagosan 228 nap). Így arra a következtetésre juthatunk, hogy a baszk sertésfajta termékenysége mérsékelt a legelterjedtebb fajtákhoz képest.

A figyelembe vett vizsgálatokban a növekedési szakaszban a súlygyarapodás (a három vizsgálatban kb. 320 g/nap) alacsonyabb, mint azt a modern fajtáknál megfigyelték, amelyek kisebb tenyésztési intenzitást és alacsonyabb növekedési potenciált jelölnek. Ez azt a tényt is tükrözi, hogy a modern fajtákkal ellentétben a baszk fajták szaporodására nem kerül sor. A növekedési teljesítmény értékelése kapcsán azért is érdekes megfigyelni a szélső értékeket, mert feltételezhető, hogy a maximális értékek a baszk sertések növekedési potenciálját mutatják be ad libitum etetési körülmények között (~ 544 g/nap hizlalási szakasz). Az átlagos napi takarmánybevitel a korai tenyésztési szakaszban mért 2,3 kg/napról a késői hizlalási szakaszban legfeljebb 2,9 kg/napra nőtt, amikor ad libitum etetési rendszert alkalmaztak.

A test összetétele és a tetem tulajdonságai

A figyelembe vett vizsgálatok során a baszk fajtájú sertéseket 202–458 napos korban, 86–154 kg élősúly között vágták le. Az öltözködési hozam a 72,9–81,8% -os intervallumban volt. A hátsó zsírvastagság értéke az utolsó borda 26–51 mm-es átmérőjén mért, míg az ágyéki szem területének mért izmossága 18,1 cm 2 volt. Ezek az értékek alacsonyabb izomfejlődést és nagyobb hasított test zsírosságot jeleznek a modern fajtákhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy a baszk fajtánál a zsírosság és az izom szelekciója hiányzik. A hátsó zsír és az izom vastagságának ez a változása a sertések végső élősúlyának széles skálájának és a figyelembe vett vizsgálatokban alkalmazott különböző etetési rendeknek is következménye.

A hús és a zsír minősége

A longissimus izomban mért pH 45 és 24 órával a mortem után 6,27 és 6,63, illetve 5,54 és 5,76 között volt. A baszk sertések ágyékhúsa szintén magas intramuszkuláris zsírtartalmat mutatott (több mint 3,3% és legfeljebb 5,7%; n = 6) és sötét színű (magas Minolta a * érték 9,3 feletti volt ötből négy vizsgálatban és mérsékelt könnyedség L * érték a 43–52 intervallumon belül). Az 5 vizsgálat között nagy különbségeket figyeltek meg a longissimus izmok intramuszkuláris zsírjának SFA-, MUFA- és PUFA-tartalmában. Ennek oka az etetési rendszer, a takarmányösszetétel, a végső testtömeg/életkor és a zsírosság különbségei, amelyek mind fontos tényezők, amelyek befolyásolják a hús zsírsavösszetételét.

Fajta és fő termékek felhasználása

A teljes szöveg és a hivatkozások itt érhetők el: baszk disznó.