Fehérje bevitel és megoszlás a fizikai működéssel és az életminőséggel kapcsolatban a közösségben élő idős embereknél: A fizikai aktivitás szerepének elismerése

Dominique S. M. ten Haaf

1 Élettani Tanszék (392), Radboud University Medical Center, P.O. Box 9101, 6500 HB Nijmegen, Hollandia; [email protected] (D.S.M.t.H.); [email protected] (M.A.H.N.); [email protected] (T.M.H.E.)

Ellen J. I. van Dongen

Malou A. H. Nuijten

1 Élettani Tanszék (392), Radboud University Medical Center, P.O. Box 9101, 6500 HB Nijmegen, Hollandia; [email protected] (D.S.M.t.H.); [email protected] (M.A.H.N.); [email protected] (T.M.H.E.)

Thijs M. H. Eijsvogels

1 Élettani Tanszék (392), Radboud University Medical Center, P.O. Box 9101, 6500 HB Nijmegen, Hollandia; [email protected] (D.S.M.t.H.); [email protected] (M.A.H.N.); [email protected] (T.M.H.E.)

Lisette C. P. G. M. de Groot

3 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, P.O. 17. doboz, 6700 AA Wageningen, Hollandia; [email protected]

Maria T. E. Hopman

1 Élettani Tanszék (392), Radboud University Medical Center, P.O. Box 9101, 6500 HB Nijmegen, Hollandia; [email protected] (D.S.M.t.H.); [email protected] (M.A.H.N.); [email protected] (T.M.H.E.)

3 emberi táplálkozási osztály, Wageningen Egyetem, P.O. 17. doboz, 6700 AA Wageningen, Hollandia; [email protected]

Társított adatok

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A szarkopénia az életkorral összefüggő izomtömeg- és izomerő-veszteség, amely fizikai funkciók károsodását eredményezi [1] és a mindennapi élet tevékenységeinek függetlenségét veszti el [2], ami csökkenő életminőséggel és fokozott egészségügyi ellátással jár. kiadások [3,4]. Átlagosan a 60–70 éves idősek 5–13% -át érinti szarkopénia, prevalenciája 11-50% -ra növekszik a 80 év feletti idős embereknél [5]. Ezért fontos meghatározni a szarkopénia ellensúlyozására szolgáló stratégiákat.

A megfelelő fehérjebevitel elengedhetetlen az izomfehérje szintéziséhez, valamint az izomtömeg és erő ennek következményes megőrzéséhez vagy javításához [6]. Az izomfehérje-szintézis során a fehérjék felhasználásának életkorral összefüggő csökkenése [7,8,9] alapján Bauer és mtsai. fehérje bevitelét javasolta az idősek számára, napi 1,0–1,2 g fehérje/testtömeg-kilogramm (g/kg/nap) [6], amely dózis jóval meghaladja a jelenlegi ajánlásokat (minden felnőtt számára 0,8 g/kg/nap) [ 10,11].

A fehérje bevitel mennyisége mellett a fehérje bevitel eloszlása összefüggésben lehet az izom tömegével és erejével. Néhány tanulmány alátámasztja az impulzus-táplálkozási mintát, amelyben a magas fehérjetartalmú étkezés telíti a splanchnikus szekvestrációt, ami az aminosavak magasabb rendelkezésre állását eredményezi az izomfehérje szintéziséhez [12,13]. Ezzel szemben számos más tanulmány optimalizált izomfehérjeszintézisről számolt be, amellyel az aminosavak folyamatosabb hozzáférhetőségét alkalmazták terjedés-táplálkozási mintázatban [14,15,16,17,18]. Egyelőre a jelenlegi szakirodalom nem döntő a leghatékonyabb fehérjebeviteli eloszlásról az optimális izomfehérje-szintézis érdekében.

Egy másik stratégia az izomerő és az idősek fizikai működésének befolyásolására a fizikai aktivitás fokozása [19,20]. A fizikai aktivitás izomerőre gyakorolt független hatása mellett a korábbi szakirodalom az edzés után a táplálékfehérjével szembeni anabolikus érzékenység testmozgás okozta növekedését jelentette a testmozgás után 24 órán keresztül [21]. Ezért rendkívül fontosnak tűnik az egyén fizikai aktivitásának figyelembe vétele a fehérje bevitel és eloszlás izomtulajdonságokra gyakorolt hatásának tanulmányozása során. Sajnos a legtöbb tanulmány nem tartalmazza a fizikai aktivitást az egyenletben [12,13,15].

Ezért ennek a tanulmánynak a célja annak vizsgálata, hogy a fehérjebevitel és a fehérjebevitel-eloszlás összefüggésben áll-e a közösségben lakó idős emberek izomerőjével, fizikai működésével és életminőségével, figyelembe véve a fizikai aktivitás szerepét is. Feltételezzük, hogy a magasabb fehérjebevitel és az elterjedt fehérjeeloszlás javított erővel és fizikai funkcióval jár, miközben az egyenlethez fizikai aktivitás hozzáadásával ezek a hatások kibővülnek.

2. Módszerek

2.1. Tanulmány a népességről

Ez a tanulmány 140, 65 éves vagy annál idősebb felnőtt gyűjtött adatokat tartalmazott. A résztvevők két tanulmányból származtak, így széles körű fizikai aktivitást hoztak létre. Az első mintába a nijmegeni Négy Napos Menet résztvevői kerültek. Ezeket az idős embereket levélben keresték meg, és összesen 82 résztvevőt vettek fel. A kevésbé aktív idős emberekből álló minta felvételéhez a ProMuscle in Practice tanulmány résztvevőinek alapadatait is bevonták (n = 58). A résztvevőket főleg a helyi média kirándulásokon, szórólapokon és házi gondozókon keresztül toborozták. Ezt a vizsgálatot a holland Trial Register (NTR6038) nyilvántartásba vették. Mindkét vizsgálatot egy helyi orvosi etikai bizottság hagyta jóvá (a közös piacszervezés nyilvántartási száma: 2007/148, illetve 16/12), amelyet a helsinki nyilatkozattal összhangban végeztek, és minden résztvevő írásos beleegyezését adta a részvétel előtt.

2.2. Dizájnt tanulni

A jelenlegi keresztmetszeti vizsgálatban két különböző vizsgálat 140 résztvevőjében mértük a fehérjebevitelt, a fizikai aktivitást, az izomerőt, a fizikai működést és az életminőséget. Nyolcvankét résztvevőt vettek fel a Four Days Marches tanulmány keretében. A méréseket a négy napos menet előtt egy-két nappal hajtották végre, míg a résztvevők szokásos étrendi bevitelét egy hónappal később értékelték, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy bevitelük reprezentatív-e az év egy rendszeres időszakában. A fennmaradó 58 résztvevőt a ProMuscle in Practice tanulmányba vették fel, míg az összes mérést még a résztvevők beavatkozása előtt elvégezték.

2.3. Mérések

2.3.1. Fehérjebevitel

2.3.2. Alulkínáló energiafelhasználás értékelése

A résztvevők nem számolták be az energiafogyasztást (EI) Goldberg módszerével, amely az energiafogyasztás és a bazális anyagcsere arány (BMR) arányán alapul [26]. A BMR-t Schofield-egyenletek felhasználásával számították ki, amely az életkoron, a testsúlyon és a magasságon alapszik [27]. Ahhoz, hogy Goldberg-küszöbértéket állítsunk be az alul- vagy túljelentés azonosításához, feltételeztük, hogy az alanyon belüli energiafogyasztás 23% -kal változik, az alanyon belüli becsült BMR-érték 8,5% -kal, a fizikai aktivitás szintje 1,55 és a a testi aktivitás szintjének 15% -os változása [26,28,29]. ≥70 éves résztvevők esetében a Goldberg pontszáma 2,66, mint túljelentés [29]. Az elemzést olyan résztvevők bevonásával és anélkül végezték el, hogy alul- vagy túljelentést tettek, és amikor az eredmények eltérőek voltak, mindkettőt jelentették.

2.3.3. A fizikai aktivitás

A Four Days Marches tanulmányban a fizikai aktivitást az egészséget fokozó fizikai aktivitás felmérésére szolgáló rövid kérdőív (SQUASH) segítségével értékelték, amelyet időseknél érvényes és megbízható módszernek tekintenek [30]. Ez az önállóan kitöltött kérdőív becsüli a fizikai aktivitás szokásos szintjét az elmúlt hónap normál hetében. A ProMuscle in Practice tanulmányban a fizikai aktivitást a Longitudinal Aging Study Amsterdam fizikai aktivitás kérdőív (LAPAQ) segítségével értékelték, amely egy másik érvényes módszer az idősek fizikai aktivitásának értékelésére [31]. Az elmúlt két hétben végzett fizikai tevékenységeket méri, és egy kutatóval együtt fejezték be.

Mindkét kérdőív tartalmaz gyaloglást, kerékpározást, kertészkedést, könnyű és nehéz háztartási tevékenységeket és sporttevékenységeket. Információt gyűjtöttek e tevékenységek típusáról, időtartamáról és gyakoriságáról. Az egyes tevékenységek intenzitását az aktivitásintenzitás-besorolás alapján határoztuk meg Ainsworth Fizikai tevékenységek összefoglalója [32] szerint. A teljes fizikai aktivitás és az aktivitás-specifikus aktivitás kiszámítható napi MET órában (METhr/nap) úgy, hogy az edzés idejét órákban megszorozzuk az aktivitás intenzitását kísérő MET ponttal [32].

2.3.4. Izomerő

Mindkét vizsgálatban az izomerőt a domináns kéz markolatának erejével mérték. Ezt hidraulikus, analóg kézi fékpaddal mértük (Jamar, Jackson, MI, USA). Minden résztvevő esetében a próbapadot a kezük méretéhez igazították. A résztvevőket egy székben ültették, a könyök 90 fokos szögben hajlított volt. A szék karfatartása nem volt megengedett. Három mérést végeztek, körülbelül 30 másodperces pihenéssel a mérések között. Az elemzéshez a maximális erőfeszítést kilogrammban használták.

2.3.5. Fizikai működés

Mindkét vizsgálatban a fizikai funkciókat a rövid fizikai teljesítmény elem (SPPB) segítségével értékelték, amelyet megbízható és érvényes módszernek tekintenek időseknél [33]. Az SPPB három komponensből áll: egyensúly, járási sebesség és székemelkedési képesség. Az egyensúlyi tesztben a résztvevőket arra kérték, hogy álljanak 10 másodpercig három helyzetben: a lábak egymás mellett, a lábak fél-tandem helyzetben, a lábak tandem helyzetben. A járási sebességet az az idő határozza meg, amely szükséges egy 4 m-es séta teljesítéséhez normál járási sebesség mellett. A szék emelkedési képességének pontszámát az az idő határozta meg, amely ahhoz szükséges, hogy egymás után ötször felemelkedjen a székből és leülhessen a karok segítsége nélkül. Minden egyes komponensért 0–4 pontot lehet elérni. Az SPPB összesített pontszámát (0–12 pont) a három teszt pontszámainak összegzésével számoltuk ki, amelyben a magasabb pontszám jobb fizikai funkciót tükröz.

2.3.6. Életminőség

Az életminőséget mindkét vizsgálatban az EQ-5D-5L kérdőív segítségével mértük. Ez az öt tételes kérdőív tartalmazza a mobilitás, az öngondoskodás, a szokásos tevékenységek, a fájdalom és kényelmetlenség, valamint a szorongás/depresszió területét. Minden kérdésnek öt működési szintje van, a problémamentességtől (1) a nagyon súlyos problémáig (5). Ezt a kérdőívet használták a minőséghez igazított életévek (QALY) kiszámításához [34]. Ezenkívül a résztvevők a jelenlegi észlelt egészségi állapotukat 0-tól (a legrosszabb elképzelhető egészségi állapot) 100-ig (a legjobb elképzelhető egészség) skálán értékelték.

2.3.7. Háttérjellemzők

Minden résztvevő magasságát és súlyát megmértük, és a BMI kiszámításához használtuk. Ezenkívül a dohányzással, az iskolai végzettséggel és a (D-vitamin) kiegészítők használatával kapcsolatos további kérdéseket is felvették a kérdőívbe.