Finn Diabetes Megelőzési Tanulmány

Tartalom

  • 1 Klinikai kérdés
  • 2 A lényeg
  • 3 fő pont
  • 4 Irányelvek
  • 5 Tervezés
  • 6 Népesség
    • 6.1 Bevonási kritériumok [6]
    • 6.2 Kizárási kritériumok
    • 6.3 Alapjellemzők
  • 7 Beavatkozások
  • 8 Eredmények
    • 8.1 Elsődleges eredmények
    • 8.2 Másodlagos eredmények
    • 8.3 Alcsoportelemzés
    • 8.4 Mellékhatások
  • 9 Kritikák
  • 10 Finanszírozás
  • 11 További olvasmányok

Klinikai kérdés

Túlsúlyos, csökkent glükóztoleranciában szenvedő betegeknél végezzen intenzív életmódbeli beavatkozásokat a cukorbetegség kialakulásának megelőzésére vagy késleltetésére?

finn

A lényeg

Túlsúlyos, csökkent glükóz tolerancia betegeknél az intenzív életmódbeli beavatkozások csökkentik a cukorbetegség progressziójának kockázatát a szokásos ellátáshoz képest.

Főbb pontok

Az elhízás, a mozgásszegény életmód és a csökkent glükóz tolerancia (IGT) a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) kockázati tényezői. IGT-ben szenvedő betegeknél a T2DM-re való progresszió kockázata becslések szerint évente 1-10%. [1] A finn Diabetes Prevention Study (DPS) értékelte az intenzív életmódbeli beavatkozás hatását a cukorbetegség kockázatára a szokásos ellátáshoz képest.

A vizsgálat során 522 középkorú (40-64 éves) beteget kezeltek IGT-vel és megnövekedett BMI-vel intenzív életmódbeli beavatkozások vagy szokásos ellátás céljából. A vizsgálatot idő előtt 3,2 évvel befejezték, miután a végpontban jelentős javulás volt megfigyelhető. Az intenzív életmódbeli beavatkozás a T2DM kialakulásának kockázatának 58% -os csökkenésével járt a szokásos ellátáshoz képest (kockázati arány 0,4, 95% CI 0,3-0,7, P [2] A 2,8 éves követési eredmények azt mutatták, hogy az intenzív életmódbeli beavatkozás 58% -kal (95% CI 48-66%) csökkentette a T2DM előfordulását a placebóhoz képest.

A DPP és a DPS tanulmányt egy 8 tanulmány 2008-as metaanalízisébe illesztették, hogy felmérjék a testmozgás és az étrend-beavatkozások hatásait a T2DM megelőzésére. [3] 5956 beteg közül a testmozgás és a diétás beavatkozások csökkentették a cukorbetegség kialakulásának kockázatát a szokásos ajánlásokhoz képest (RR 0,63, 95% CI 0,49-0,79), és kedvező hatásokat mutattak a testsúlycsökkentésre.

Irányelvek

Az ADA cukorbetegség orvosi ellátásának szabványai (2016, kiigazítva) [4]

  • Intenzív étrend és fizikai aktivitással járó viselkedési tanácsadó programot kell célozni a testsúly 7% -ának csökkentésére és a közepes intenzitású fizikai aktivitás (pl. Gyors gyaloglás) legalább 150 perc/hétre történő emelésére a prediabéteszes betegek számára (Bizonyítási szint: A)
  • Az utólagos tanácsadás fontos a hosszú távú siker megőrzéséhez (Bizonyítási szint: B)
  • A cukorbetegség megelőzésének költséghatékonysága alapján az ilyen programokat harmadik felektől kell fizetniük (Bizonyítási szint: B)
  • A metformin terápia a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére megfontolható azoknál, akik prediabéteszben szenvednek, különösen azoknál, akiknél a BMI> 35 kg/m 2, életkor

  • Multicentrikus, kettős-vak, párhuzamos csoportos, randomizált, kontrollált vizsgálat
  • N = 522
    • Intenzív életmódbeli beavatkozás (n = 265)
    • Szokásos gondozás (n = 257)
  • Beállítás: 5 központ Helsinki, Kuopio, Turku, Tampere és Oulu területén
  • Beiratkozás: 1993-1998
  • Követés: 3,2 év (idő előtt lejárt)
  • Elemzés: Kezelési szándék
  • Elsődleges eredmény: Az Egészségügyi Világszervezet 1985-ös kritériumai szerint diagnosztizált cukorbetegség [5]

Népesség

Felvételi kritériumok [6]

  • 40-65 éves kor
  • BMI ≥25 kg/m 2
  • IGT: 2 órával az OGTT után 140-199 mg/dl (7,8-11,0 mmol/l) plazma glükóz [7]

Kizárási kritériumok

  • a diabetes mellitus korábbi diagnózisa, kivéve a terhességi cukorbetegséget
  • szignifikáns társbetegség korlátozza a túlélést az alapjellemzőkre

Az intenzív életmód-intervenciós csoportból

  • Demográfiai adatok: férfiak 34,3%, életkor 55 ± 7 év
  • BMI 31,3 ± 4,6 kg/m 2, derék kerülete 102 ± 11 cm, csípő kerülete 110,4 ± 10,5 cm
  • Az éhomi plazma glükóz 109 ± 14 mg/dl, két órával az OGTT után 159 ± 27 mg/dL
  • Vérnyomás: szisztolés 140 ± 18 Hgmm, diasztolés 86 ± 9 Hgmm;
    • A betegek 30% -a vérnyomáscsökkentőt szedett
  • Szérum lipidek: összes koleszterin 215 ± 37 mg/dl, HDL-C 46 ± 12 mg/dL, triglicerid 154 ± 72 mg/dL;
    • A betegek 5% -a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szedett

Beavatkozások

A betegeket randomizálták, hogy intenzív életmódbeli beavatkozást vagy szokásos ellátást kapjanak

  • Intenzív életmódbeli beavatkozás:
    • A táplálkozási szakember személyre szabott táplálkozási tanácsokat ad személyes személyes és csoportos foglalkozások során.
    • A vizsgálat kezdetén a résztvevőket a cukorbetegség kockázati tényezőiről oktatták. Megbeszélték a korábbi fogyási kísérleteket is.
    • Az étrendi tanácsok a következők voltak:> a napi kalóriák 50% -a szénhidrátokból; 2 vagy 5-10 kg fogyás. Ha ezt az első 6-12 hónapban nem sikerült elérni, akkor nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet fontolgattak
    • A résztvevőket arra is irányították, hogy csatlakozzanak az egyénre szabott testedzési programokhoz.
  • Szokásos gondozás:
    • A táplálkozási szakember táplálkozási tanácsokat ad a próba kezdetén és az éves utólátogatásaik során.
    • Az étrendi tanács 2 volt .
    • A résztvevőknek azt is tanácsolták, hogy csökkentse az alkoholfogyasztást és hagyja abba a dohányzást.
    • Szóbeli tájékoztatást adtak a testmozgás egészségügyi hatásairól, de a programot nem szabták meg.

Eredmények

Az összehasonlítás az intenzív életmódbeli beavatkozás és a szokásos gondozás