Fuchs szaruhártya-disztrófia: 7 dolog, amit tudnia kell

Ütemezzen egy vizsgát

A Fuchs szaruhártya-distrofiája a szem elülső felületének (szaruhártya) rendellenessége, amely általában idősebb felnőtteket érint. Itt van hét kulcsfontosságú tény Fuchs dystrophiájáról, amelyet tudnia kell:

1. Mi Fuchs disztrófia?

A Fuchs-féle distrofia (fooks DIS-truh-fee) egy olyan szembetegség, amelyben a szaruhártya legbelső sejtrétege degeneratív változásokon megy keresztül. Ez a sejtréteg, az úgynevezett endothelium felelős a szaruhártyában a megfelelő folyadékmennyiség fenntartásáért. Az endothelium tisztán tartja a szaruhártyát a jó látás érdekében, mivel kiszivattyúzza a felesleges folyadékot, amely szaruhártya duzzanatot okozhat.

Fuchs szaruhártya-disztrófiájának és Fuchs endotheliális dystrophiájának is nevezik, a betegség általában mindkét szemet érinti, és a szaruhártyaödéma (duzzanat) és az elhomályosodás következtében fokozatosan csökken a látás.

A rendellenesség előrehaladtával a szaruhártya duzzanata hólyagokat okozhat a szaruhártya elején, amelyet epitheliális bulla-ként (BULL-szem) neveznek. Ezt az állapotot bullous keratopathiának nevezik.

A Fuchs dystrophiának nincs ismert megelőzése.

2. Mi okozza?

A Fuchs-féle dystrophiának genetikai oka lehet, de előfordulhat a betegség korábbi családi kórtörténete nélkül is. Sok esetben az ok ismeretlen.

3. Mik a tünetei a Fuchs-féle distrofiának?

A Fuchs dystrophia tünetei a következők:

Színes glóriákat látni a fények körül

Éjszakai látási nehézség

Gyenge látás ébredéskor, amely javulhat a nap későbbi részében

Olyan érzés, hogy valami van a szemedben (idegen testérzet)

4. Kit fenyeget leginkább ezért?

A Fuchs szaruhártya-disztrófiájából származó látási problémák általában 50 éves kor után érik az embereket, bár a szemorvosok fiatalabb felnőtteknél felismerhetik a betegség korai jeleit. Úgy tűnik, hogy a nőknél gyakoribb, mint a férfiak.

Ha az édesanyádnak vagy az apádnak Fuchs-féle distrofiája van, akkor nagyjából 50 százalékos esélyed van a betegségre.

5. Hogyan észlelhető?

Fuchs szaruhártya-disztrófiájának kimutatásához átfogó szemvizsgálatra van szükség optometristától vagy szemésztől.

A vizsga során a szemorvosa réslámpának nevezett műszerrel végzi el a szaruhártya részletes vizsgálatát. Ennek az eljárásnak a során nagy nagyítással megvizsgálja a szaruhártyát, hogy a betegségre jellemző finom változásokat keressen az endothelium sejtjeinek megjelenésében.

A Fuchs-féle dystrophia korai klinikai jele az endothelsejtek számának csökkenése és a szaruhártya endotheliumában található apró cseppszerű elváltozások, amelyeket corneal guttata-nak neveznek.

Egy másik teszt, amelyet a szemorvosa elvégezhet, a szaruhártya vastagságának mérése (pachimetria), a szaruhártya megnövekedett vastagságának kimutatására, amely a betegség szaruhártyájának duzzadására utalhat.

Továbbá, a látásélesség vizsgálata egy szem diagram segítségével, amelyet átfogó vizsgálat során végeznek, felfedheti a szaruhártya duzzanata miatt csökkent látást.

6. Milyen kezelés áll rendelkezésre Fuchs-disztrófia esetén?

A Fuchs dystrophia kezelése a betegség stádiumától függ. A korai esetekben a látás gyakran javítható a felesleges víz eltávolításával a szaruhártyából 5% -os nátrium-klorid (hipertóniás) szemcseppekkel.

Ha szaruhártya-disztrófiája miatt fotofóbiája van, a fotokróm lencsével ellátott szemüvegek hasznosak lehetnek a napfényre való érzékenységének csökkentésében. Ezenkívül az anti-reflektív bevonat kiküszöböli azokat a visszaverődéseket a szemüveglencsékben, amelyek különösen zavaróak lehetnek Fuch-disztrófiában szenvedők számára.

Ha endotheliális dystrophiában és okuláris hipertóniában szenved, a szemorvosa javasolhatja a glaukóma szemcseppeket az intraokuláris nyomás (IOP) csökkentésére. A magas szemnyomás károsíthatja a szaruhártya endotheliumát, rontva Fuchs dystrophiáját.

A betegség előrehaladtával a hámbulla megrepedhet, fájdalmas szaruhártya-kopást és rossz látást okozva. Ha ez bekövetkezik, vagy ha Fuchs dystrophiája előrehalad és jelentős látásvesztést okoz, általában szaruhártya-transzplantációra van szükség.

A teljes vastagságú szaruhártya-transzplantáció (más néven behatoló keratoplasztika vagy PK) alternatívája a mély lamelláris endoteliális keratoplasztika (DLEK), amely sebészeti módszer az endothelium pótlására, amely érintetlenül hagyja a szaruhártya felső rétegeit. Ez az eljárás sikeresnek bizonyult Fuchs dystrophiájának kezelésében, potenciálisan kevesebb kockázattal, mint a behatoló keratoplasztika.

Az elmúlt években a DLEK fejlett formája, femtoszekundumos lézerrel segített Descemet sztrippelő endotheliális keratoplasztika (FS-DSEK), biztató eredményeket mutatott a betegség kezelésében.

7. Óvintézkedések

Ha Fuchs szaruhártya-disztrófiáját diagnosztizálták, mindenképpen beszélje meg ezt szemorvosával, ha LASIK-ot vagy más refrakciós műtétet fontolgat, vagy ha szürkehályog van, és szürkehályog-műtétre van szüksége. Ezek a szemműtétek ronthatják az állapotot, és a szaruhártya dystrophiát gyakran ellenjavallatnak tekintik az elektív refrakciós műtéteknél.

Megjegyzések és hivatkozások

Duane's Oftalmology, 15. kiadás 2009.

A femtoszekundumos lézerrel támogatott Descemet Stripping Endothelialis Keratoplasztika előzetes eredményei. Szemészeti Levéltár. 2008. október.

Lézeres in situ keratomileusis szaruhártya guttatában szenvedő betegeknél és Fuchs endothelialis dystrophiájának családtörténetében. A szürkehályog és a fénytörési sebészet folyóirata. 2005. december.

Szürkehályog műtét Fuchs szaruhártya-disztrófiájában szenvedő betegeknél: Ajánlások bővítése szürkehályog-műtétre egyidejű keratoplasztika nélkül. Szemészet. 2005. március.

Mély lamellás endotheliális keratoplasztika (DLEK): az endotheliális pótlás ideális céljainak elérése. Szem. 2003. november.