A Lactobacillus és Bifidobacteria törzsek probiotikus hatásainak összehasonlító vizsgálata elhízott egerek koleszterinszintjére, a máj morfológiájára és a bél mikrobiotájára

Idézési metaadatok

Központi téma

Szerző (k): Rosztyslav V. Bubnov 1,2, Lidiia P. Babenko 1, Liudmyla M. Lazarenko 1, Viktoria V. Mokrozub 1, Oleksandr A. Demchenko 1, Oleksiy V. Nechypurenko 1 és Mykola Ya. Spivak 1,3

Mikrobiota és metabolikus szindróma: Bizonyíték a probiotikus beavatkozások hatékonyságára hiperkoleszterinémia, májbetegség és a bél mikrobiota elhízás esetén

A metabolikus szindróma (MetS) az anyagcsere megsértése, amely elhízáshoz, májbetegségekhez, magas vérnyomáshoz, diszlipidémiához, hiperglikémiához és inzulinrezisztenciához vezet, és még mindig nagy globális kihívást jelent [1-4]. A MetS a lipidek, szénhidrátok, inzulin megváltozott anyagcseréjéhez, az antioxidáns rendszerek megsértéséhez és a gyulladásos reakciók kialakulásához kapcsolódik [5-7]. A felnőttek és gyermekek elhízása világszerte számos országban globális járvány, gyakran hiperglikémiával, hipertrigliceridémiával, diszlipidémiával és magas vérnyomással társul, és a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezőjének tekintik [7, 8]. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) továbbra is vezető szerepet töltenek be a halálokok terén, és 2030-ig világszerte akár 23,6 millió embert is érintenek [9].

A MetS [4, 10] biomarkerekből álló paneljének fejlesztésére/frissítésére van szükség a metabolikus betegségek diagnosztizálásához és előrejelzéséhez, a megelőzéshez és a személyre szabott kezeléshez. Az összkoleszterin és frakcióinak prognosztikai és diagnosztikai jelentőségét kísérleti és klinikai vizsgálatok [11] széleskörűen bizonyították a szívkoszorúér-betegség fő kockázati tényezőjeként. A naprakész koleszterin-kezelés statin terápiát igényel az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszint 4,9 mmol/l célszintjének emelésében atheroscleroticus CVD-ben szenvedő betegeknél [12].

A különféle szervek mikroökológiai megsértése kiváltja az anyagcsere-betegségeket és a kapcsolódó kóros folyamatokat, a megváltozott lipid-anyagcserén alapulva. Különösen számos kísérleti és klinikai tanulmány tárta fel a kapcsolatot a koleszterin anyagcsere-rendellenesség és más anyagcsere-betegségek között, mint például az elhízás és a bél mikrobiota változásai [13-16], ami elsősorban a grampozitív cégek számának növekedésében nyilvánul meg. és a gram-negatív Bacteroidetes számának csökkenése [13, 14].

A bél mikrobiota kulcsszerepét a metabolikus betegségek kialakulásában korábban az egerek elhízási modelljeiben is megerősítették. Így a steril egerek elhízással rendelkező egerek mikrotota általi kolonizációja nagyobb súlygyarapodást és zsírfelhalmozódást eredményezett a hagyományos egerekhez képest (Turnbaugh, 2008) [17]. Az emberi bél mikrobiomja diéta megváltoztatásával módosítható, ami megkönnyítheti az új táplálkozási szokásokhoz való alkalmazkodást [18]. A probiotikus törzsek kimutatták a koleszterinszint-csökkentés hatékonyságát magas koleszterinszintű étrend alatt [19], és a koleszterinbevitel szerepe továbbra is vitatható a bél mikrobiotával szemben, mint az elhízás kialakulásának és az érelmeszesedés fő kiváltó tényezője. Meghatározták azokat a mechanizmusokat, amelyek magyarázzák a bél mikrobiota hatását a koleszterin anyagcserére [20-31]. Szigorúan tanulmányozták a májfunkció és az alkoholmentes zsírmájbetegség (NAFLD)/az alkoholmentes steatohepatitis (NASH) és a bél mikrobiotájának széleskörű összefüggéseit [32-34].

A mikrobiom-moduláló beavatkozások (többnyire probiotikus törzseken keresztül) ígéretes megközelítés a kezelés és a megelőzés terén [35–42]. Használatukhoz azonban sok szempontból hiányzik a végleges bizonyíték, a jogalkotási folyamat pedig összetett és nem elég hatékony [43]. Egy szám.

Ez egy előnézet. Szerezze be a teljes szöveget az iskolában vagy a nyilvános könyvtárban.