Az orthopnea és az apály kilégzési áramlásának korlátozása euthyroid golyvában szenvedő betegeknél *. (klinikai vizsgálatok)

Idézési metaadatok

Központi téma

Háttér: A nontoxikus golyva extrathoracicus felső légúti obstrukciót okozhat, és ha nagy, akkor a thoraxba is benyúlhat, ami intrathoracicus légúti obstrukciót okozhat. Bár a golyvában szenvedő betegek gyakran jelentenek ortopnoát, ezeknél az egyéneknél kevés tanulmány készült a légzésfunkció posturális változásairól.

Cél: A vizsgálat célja a légzésfunkciók testtartási változásainak, valamint az áramláskorlátozás (FL) és az ortopnea jelenlétének vizsgálata nem toxikus golyvával küzdő betegeknél.

Módszerek: 32 nem toxikus golyvában szenvedő betegnél a légzési funkciókat ülő és hanyatt fekvő helyzetben vizsgálták. A kilégző FL-t negatív kilégzési nyomás módszerrel értékeltük. A golyva-légcső radiológiai kapcsolatokat önkényesen az alábbiak szerint osztályozták: 1. fokozat, nincs bizonyíték a légcső eltérésére; 2. fokozat, az oldalsó és/vagy anteroposterior síkban jelen lévő légcső-eltérés, de 20% -kal a légcső összenyomódása. Az alcsoportokat az orthopnea és az FL ezen osztályozása, illetve előfordulása szerint vettük figyelembe.

Eredmények: Mindhárom betegcsoportban az átlagos maximális kilégzési áramlás az FVC 50% -ánál/a maximális belégzési áramlás az FVC arány 50% -ánál> 1,1 volt, ami a felső légúti obstrukció jelenlétére utal. A 3. fokozatú betegeknél az FVC 25% -ánál szignifikánsan alacsonyabb volt a kilégzési tartalék térfogata és a maximális kilégzési áramlás, és magasabb volt a légúti ellenállás és a 3 pontos FL pontszám, mint az 1. és 2. fokozatú betegeknél. Az ortopnea prevalenciája a 3. fokozatú betegeknél volt a legmagasabb ( 75%, szemben az 1. évfolyamos csoport 18% -ával). Az orthopnea-ban szenvedő betegeknél az intrathoraciás golyva prevalenciája is magasabb volt (78%, szemben az orthopnea nélküli betegek 21% -ával).

Következtetés: A golyvában szenvedő betegeknél nagy az ortopnea előfordulása, különösen akkor, ha a hely intratorakális, és a kilégzés végi tüdőtérfogatának és áramlási tartalékának csökkenését idézi elő az árapály térfogat tartományában, elősegítve az FL-t különösen fekvő helyzetben. Az elhízás olyan tényező, amely növeli az ortopnea kockázatát a golyvában szenvedő betegeknél.

Kulcsszavak: áramláskorlátozás; golyva; tüdőfunkció; negatív kilégzési nyomás; elhízottság; orthopnea; testtartási változások

Rövidítések: BMI = testtömeg-index; DLCO = a tüdő diffundáló képessége szén-monoxidra; EL = a tüdő rugalmassága; Ers = a légzőrendszer rugalmassága. ERS = European Respiratory Society. ERV = a kilégzési tartalék térfogata; EW = a mellkas falának rugalmassága; FL = áramláskorlátozás; FRC = funkcionális maradvány kapacitás; IC = belégzési kapacitás; ME [F.50] = maximális kilégzési áramlás az FVC 25% -ánál; ME [F.50] = maximális kilégzési áramlás az EVC 50% -ánál; MI [F.50] = maximális belégzési áramlás az FVC 50% -ánál; NEP = negatív kilégzési nyomás; PEF = a maximális kilégzési áramlás. Nyers = légúti ellenállás; RawE = kilégzési légúti ellenállás; RawI = belégzési légúti ellenállás; RV = maradék térfogat; TLC = teljes tüdőkapacitás; VG = a golyva intrathoracikus térfogata; Vr = a légzőrendszer relaxációs térfogata; WI = a légzés belégzési munkája

A nontoxikus golyvák extrathoracikus felső légúti elzáródást okozhatnak, és ha nagyak, akkor a mellkasba is benyúlhatnak, ami a felső légúti intrathoracikus elzáródást is okozhatja. (1-6) Korreláció a radiológiai indexek és a felső légúti obstrukció rutin spirometriai paraméterei között.

Ez egy előnézet. Szerezze be a teljes szöveget az iskolában vagy a nyilvános könyvtárban.