Glikémiás változékonyság nem cukorbeteg, kórosan elhízott személyeknél
Sara J. Salkind
1 Walter Reed Nemzeti Katonai Orvosi Központ, Bethesda, MD, USA
Robert Huizenga
2 Cedars-Sinai Orvosi Központ, Los Angeles, Kalifornia, USA
Stephanie J. Fonda
1 Walter Reed Nemzeti Katonai Orvosi Központ, Bethesda, MD, USA
M. Susan Walker
1 Walter Reed Nemzeti Katonai Orvosi Központ, Bethesda, MD, USA
Robert A. Vigersky
1 Walter Reed Nemzeti Katonai Orvosi Központ, Bethesda, MD, USA
Absztrakt
Feltételezik, hogy a glikémiás variabilitás (GV) szerepet játszhat a cukorbetegség mikrovaszkuláris szövődményeiben a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél az oxidatív stressz (OS) stimulálása révén. 1,2 In vitro adatok azt sugallják, hogy a GV károsabb, mint az állandóan magas glükózkoncentrációk, 3–5, de nem világos, hogy a GV milyen mértékben járul hozzá az emberek mikro- és makrovaszkuláris szövődményeihez. 6 Ha a GV OS-t okoz és független kockázati tényező a szövődmények számára a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára, akkor fontos megérteni, hogy mikor kezd megjelenni a GV. Az elhízás a 2. típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezője, 7 amelyek mind az Egyesült Államokban járványosak. 8,9 A kóros elhízásban szenvedők egyedülálló lehetőséget kínálnak az elhízás és a GV kapcsolatának tanulmányozására.
Itt bemutatjuk a CGM-eredetű GV adatait normoglikémiás és prediabetikus, kórosan elhízott egyéneknél. A kórosan elhízott egyének tiszta populációjának GV-je korábban nem jelent meg. Ezután összefoglaljuk ezeket az új megállapításokat a GV-vel kapcsolatban a CGM-ből származó normál testsúlyú és elhízott, cukorbetegség nélküli emberekről szóló szakirodalom összefüggésében. 10-18
Kutatási tervezés és módszerek
A 40 kérelmező közül 21 normoglikémiás volt standard kritériumok alapján (A1C 10 Az EasyGV ezen elemzésében közölt mutatói a napi különbségek átlaga (MODD), a variációs együttható (CV), a folyamatos teljes nettó glikémiás hatás - 1 óra (CONGA1), a glikémiás excurzió átlagos amplitúdója (MAGE) és a glükózértékek szórása (SD).
A carotis intima-mediális vastagság adatait a 21 normoglikémiás résztvevő közül 15-nél és a 15 prediabéteszes résztvevőnél 13-nál kaptuk.
Elemzések
Az elemzések összefoglalták a 2 versenyző csoport kiindulási jellemzőit, adott esetben átlagokkal ± standard eltérésekkel vagy gyakorisággal, majd összehasonlították a 2 csoportot az átlag (életkor, BMI és minden anyagcsere-adat) t tesztjével, egy khi-négyzet próbával (nem esetében), és egy Fisher pontos valószínűségi teszt (faj/etnikum alapján). Ezután, mivel ezt a kohortot a mai napig nem jellemezték, az elemzések a CGM nyers glükóz adatait vizsgálták a versenyzők számára, csoportonként is. Ezután Spearman-korrelációkat hajtottak végre a BMI és az SD részleges és részleges kapcsolatának (a metabolikus szindróma nélkül, igen/nem) megvizsgálására.
Az elemzések ezt követően összehasonlították a legnagyobb vesztes kérelmezők GV-jét a nem cukorbeteg felnőtt populációk GV-adatainak publikációiban közöltével. 10-18 Az összehasonlítás elvégzéséhez áttekintettük az angol szakirodalmat olyan vizsgálatokról, amelyek nem várandós felnőttek adatait tartalmazták, ahol CGM, BMI és a GV paramétereit jelentették. A normál, a túlsúlyos, az elhízási és a kóros elhízást 2-es BMI-ként határoztuk meg, kivéve az ázsiai populációkat, ahol a ≥25 kg/m 2 BMI-t elhízásnak tekintjük. 20 Nyolc tanulmány megfelelt a keresési feltételeknek. 10 -18 Megjegyezzük, hogy 2 vizsgálatot kizártunk, mert nem voltak adatok a testsúlyról vagy a BMI 10-ről, vagy azért, mert a vizsgált vizsgálati populáció ázsiai volt, és az átlagos BMI 25 kg/m 2 volt, ami elhízottnak minősíti őket (lásd alább). 15
Spearman-korrelációkat alkalmaztunk a BMI és az SD (a metabolikus szindróma nélkül, igen/nem) részleges és részleges kapcsolatának vizsgálatára - ez az egyetlen vizsgálat a GV egyetlen mércéje - a legnagyobb vesztes versenyzőkben és a publikált jelentésekben szereplő alanyokban.
Eredmények
Kórosan elhízott, cukorbetegség nélküli emberek - a legnagyobb vesztes kérelmezők
A nem diabéteszes és prediabetikus csoportokban a morbid elhízott legnagyobb vesztesek kérelmezőinek kiindulási adatai hasonlóak voltak az életkor, a nem, az elhízás mértéke (BMI és a testzsír százalékos aránya alapján DEXA szkenneléssel) és a lipidprofilok tekintetében (1. táblázat). Az éhomi plazma glükóz, inzulin és A1C szintje szignifikánsan magasabb volt a prediabéteszben szenvedőknél.
Asztal 1.
A legnagyobb vesztes kérelmezők jellemzői.
Kor | 32.0 | 10.4 | 33.7 | 10.7 | .66 |
Nem | .61 | ||||
Férfi | 8. | 7 | |||
Női | 13. | 8. | |||
Faj/etnikum | .68 | ||||
kaukázusi | 14 | 10. | |||
afro-amerikai | 5. | 3 | |||
Spanyol | 2 | 2 | |||
Egyéb | 3 | 0 | |||
BMI | 49.6 | 10.1 | 51.4 | 6.9 | .65 |
DXA-eredetű testzsír (%) | 51.86 | 3.96 | 50 | 4 | .27. |
A1C (%) nmol/mmol | 5.4/37 | 0,2/2 | 5.8/40 | 0,3/3 | .03 * |
Diasztolés vérnyomás | 132 | 17. | 135 | 12. | |
Szisztolés vérnyomás | 83. | 9. | 83. | 9. | |
Az éhomi plazma glükóz | 89 | 12. | 97 | 31 | .1 |
2 órás glükóz utáni terhelés (mg/dl) | 107. | 18. | 145 | 36 | .0003 * |
Éhező szérum inzulin (µu/ml) | 16.9 | 13.2 | 26.2 | 9.5 | .03 * |
Magas vérnyomás (%) | 76 | 93 | .25 | ||
LDL (mg/dl) | 119 | 29. | 111. | 22. | .71. |
Trigliceridek (mg/dl) | 102 | 50 | 107. | 43 | .63 |
A P értékek a folytonos változók t tesztjeiből származnak (mindezeket szórásokkal jelölt eszközökkel jelöltük), a nemi khi-négyzet tesztből és a faji/etnikai hovatartozásból származó Fisher pontos valószínűségi tesztből származnak.
Valamennyi értéket átlag ± szórásként adunk meg. Ha egy értéket nem közöltek az eredeti forrásban, akkor itt N/A-ként jelöljük (nem érhető el).
Összehasonlítás a fennmaradó irodalommal
6 vizsgálat GV-adatait, amelyek megfeleltek a keresési feltételeknek, a 2. táblázatban mutatjuk be növekvő SD-sorrendben. A GV tartománya nem elhízott egyéneknél (beleértve a túlsúlyosakat is) 12-18% -os CV, 11,5-18 mg/dl SD és 26,3-28,3 mg/dl MAGE. A hiper- vagy hipoglikémiás tartományban nagyon kevés glükózérték volt. Ezek a GV-mutatók lényegesen alacsonyabbak, mint a morbid elhízott nem cukorbeteg és prediabetikus alanyoké. 2 elhízott normoglikémiás egyénben (metabolikus szindrómával vagy anélkül) a GV mutatói magasabbak voltak a normálnál: a CV 24-28%, az SD 29,4-32,4 mg/dl, a MAGE pedig 25,2-37,6 mg/dl. 17,18 Amikor a The Biggest Loser vizsgálatból származó GV-adatokat összevontuk a fennálló szakirodalomban szereplő adatokkal, a cukorbetegségben nem szenvedő betegeknél szignifikáns összefüggés volt az SD és a BMI között (r =, 76, P = 0,01). A tendencia a metabolikus szindrómában szenvedők (r =, 64, P =, 06) kizárása után is fennmaradt.
A CIMT eredményei a kórosan elhízott alanyoknál (0,6 ± 0,1 mm) hasonlóak az elhízott nonmetabolikus szindrómás alanyoknál (0,71 ± 0,04 mm) 21 tapasztaltakhoz, de meghaladják a nem elhízott (BMI = 24,7), hasonló korúak (28,4) vizsgálatában jelentett eredményeket, normoglikémiás (éhomi glükóz
90 mg/dl) alanyok (0,49 ± 0,05 a férfiaknál és 0,48 ± 0,05 a nőknél)
Vita
Kevés olyan tanulmány foglalkozik, amely valóban normoglikémiás egyénekben vizsgálja a GV-t. Irodalmi áttekintésünk alapján úgy gondoljuk, hogy most meghatározhatjuk a GV normál tartományát (CV 12-18%; SD 11,5-18 mg/dl; MAGE 26,3-28,3 mg/dl) azokban, akik nem elhízott (de lehetnek olyanok is, akik túlsúlyosak) és normál glikémiásak normál mérések alapján. Ebben a kontextusban tudjuk jobban megérteni a legnagyobb vesztes vizsgálat eredményeit, amely jelentős dysglykaemiát állapít meg, amely a megnövekedett GV-mutatók révén nyilvánul meg ezekben a kórosan elhízott egyénekben, akik egyébként normoglikémiásak (amit a glikémia értékelésének hagyományos mutatói határoznak meg). Noha nem világos számunkra, miért nincs különbség a GV metrikáiban a kórosan elhízott csoportok között, feltételezzük, hogy bár van egy növekvő súlyú GV folytonosság (amit az összes összehasonlító csoport bekapcsolásakor a korreláció vagy a CV és a BMI bizonyítanak) ), bizonyos fokú elhízás felett a GV maximális hatása van.
Ezeknek a megfigyeléseknek fontos következményei vannak, ha kapcsolat létesíthető a GV és a mikro- és/vagy makrovaszkuláris betegség között, mivel az elhízás és a kóros elhízás járványa van az Egyesült Államokban 9, és a kóros elhízás gyakorisága növekszik. 22.
A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a GV összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. 30 -33 Újabban pozitív korrelációt találtak a 8-IsoPGF2 és a bal kamrai tömegindex között. 34 Buscemi és mtsai bebizonyították, hogy a magas GV-vel rendelkezők (a CV-vel mérve) független előrejelzői voltak a gyenge érfunkciónak, áramlás által közvetített dilatációval mérve. 17 Bár tanulmányunk nem értékelte az érrendszer működését, a normálisnál magasabb CIMT-t találtunk kórosan elhízott normoglikémiás alanyainknál, összehasonlítva mások hasonló korú és nem elhízott egyének adataival. Ez összhangban áll Buscemi és mtsai megfigyeléseivel, miszerint összefüggés volt a CIMT és a GV között egyváltozós elemzés során. 17 Ezek az adatok arra utalnak, hogy a kórosan elhízott, fokozott GV-értékű egyéneknél nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek a dysglykaemia által kiváltott OS miatt, még akkor is, ha hagyományos kritériumok szerint normoglikémiásak. Az, hogy ez GV-nek, hipertóniának (normoglikémiás megbetegedéseink 76% -ában, illetve prediabetikus alanyok 93% -ában van-e), dyslipidaemia-nak vagy valamilyen kombinációnak köszönhető-e, az adatok alapján nem lehet meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy bár adataink és mások adatai azt sugallják, hogy a GV az érrendszeri diszfunkció jelzője lehet, egyelőre nincs bizonyíték ok-okozati összefüggésre.
Vizsgálatunknak számos erőssége van. Közülük az a legfontosabb, hogy ez az első, amely kórosan elhízott, de nem cukorbeteg egyének populációjában vizsgálta a GV-t. A másik az, hogy elég nagy mintaméretet tartalmaz a nem diabéteszes és prediabetikus, kórosan elhízott egyénekből ahhoz, hogy elemezzék a GV-mutatókat a CGM segítségével, hogy rögzítsék az adatokat a mutatók számításához. Végül az egyik első olyan módszer, amely módszeresen megvizsgálja a BMI és a GV kapcsolatát normoglikémiás vagy prediabéteszes egyéneknél.
Vizsgálatunk fő korlátja, hogy az adatok egy kontrollálatlan, keresztmetszeti, megfigyelési vizsgálatból származnak, amely nem tartalmazott egyidejűleg vizsgált normál testsúlyú és/vagy elhízott kontrollcsoportokat. Felismerjük, hogy fontos lesz, hogy az életkor, a nem és a glikémiás státusznak megfelelő populációk olyanok legyenek, amelyek csak a BMI szerint változnak a jövőbeni vizsgálatok során. Ezen túlmenően tanulmányunk viszonylag kis számú tantárgyat tartalmazott. Az elhízás nélküli normál alanyokban végzett korábbi vizsgálatok összegyűjtött adatai azonban egyedülálló összehasonlító kontextusba helyezik ezeket az adatokat. A CGM-adatok megszerzése során nincsenek adatok az alanyok élelmiszer-fogyasztásáról és fizikai aktivitásáról sem. További kutatások lehetővé tennék annak megvitatását is, hogy ezek közül melyik befolyásolhatja a GV-t cukorbetegségben vagy prediabéteszben szenvedőknél. A jövőbeli kutatásokban szintén fontos lenne az OS nyílt mérése, hogy teljesebben megvitassák az OS és a GV kapcsolatát.
Összefoglalva azt tapasztaltuk, hogy a normálisan glikémiás vagy prediabéteszes kórosan elhízott egyének hagyományos mérőszámokkal rendelkeznek dysglykaemiával, amit a normál testsúlyú és elhízott egyének megnövekedett GV-je bizonyít, amint azt a fennálló szakirodalom leírja. Feltételezzük, hogy a megnövekedett GV fontos kockázati tényező lehet a fokozott szív- és érrendszeri betegségekben elhízott és kórosan elhízott, nem cukorbetegeknél.
Lábjegyzetek
Rövidítések: A1C, hemoglobin A1C; BG, vércukor; BMI, testtömeg-index; CGM, folyamatos glükózmonitorozás; CONGA, folyamatos általános nettó glikémiás hatás; CV, variációs együttható; DXA, kettős röntgenabszorpciós módszer; FPG, éhomi plazma glükóz; GV, glikémiás variabilitás; MAGE, a glikémiás excurzió átlagos amplitúdója; MODD, a napi különbségek átlaga; OS, oxidatív stressz; SD, szórás
A szerzők megjegyzése: A cikkben kifejtett vélemények a szerzők személyes nézeteit tükrözik, nem pedig az Egyesült Államok hadseregének vagy a Védelmi Minisztérium hivatalos nézeteit.
Nyilatkozat az ütköző érdekekről: A szerző (k) a következő lehetséges összeférhetetlenségeket deklarálták a cikk kutatásával, szerzőségével és/vagy publikációjával kapcsolatban: A RAV a DexCom kutatói kezdeményezéssel kapott kutatási támogatásokat kapott. A Bayer, a Medtronic és a Sanofi orvosi tanácsadó testületeiben dolgozott.
Finanszírozás: A szerző (k) nem kaptak pénzügyi támogatást a cikk kutatásához, szerzőségéhez és/vagy publikálásához.
- A metabolikus szindróma jellemzői kórosan elhízott alanyokban - PubMed
- Krónikus gyomorhurut kórosan elhízott, hüvelyes gasztrektómiában szenvedő betegeknél
- Nyolc, elhízott, kórosan elhízott stb
- A glikémiás kontroll összehasonlítása elhízott cukorbetegeknél három különböző tolltű használatával - teljes szöveges nézet
- Kiterjesztett intervallumú aminoglikozidok értékelése a kórosan elhízott populációban