Gyomorrák: A gyomor limfóma (gyomor limfóma)

Mi a gyomor limfóma (gyomor limfóma)

A rák olyan állapot, amelyben a test normál sejtjei változásokon mennek keresztül és rendellenes sejtnövekedést mutatnak. Ez az érintett szövetektől/szervektől és a rák jellemzőitől függően eltérő módon nyilvánulhat meg.

Limfóma a nyiroksejtek/nyirokszövet rákja, amely az immunrendszer részét képezi. Normális esetben ezek a sejtek segítenek megvédeni testünket a fertőzésektől. Az érintett sejtek/szövetek a nyirokcsomókban vagy a test más helyein található nyirokszövetekben (nem a nyirokcsomókban), például a központi idegrendszerben, a gyomor-bél traktusban és a bőrön helyezkedhetnek el. A limfómák körülbelül 25-50% -a nem nyirokcsomókban (extra-nodalis helyeken) fordul elő.

Azokra a limfómákra, amelyek a gyomor-bél traktus, a gyomor a leggyakrabban érintett terület (50-60%), amelyet a vékonybél és a vastagbél követ (30%, illetve 10%).

gyomorrák

A gyomorban talált rákok körülbelül 5% -a tulajdonítható limfómáknak. Az adenokarcinoma után a gyomrot érintő második leggyakoribb rák.

A gyomor limfóma (gyomor limfóma) statisztikája

A pontos a lymphomák előfordulása a gyomor-bél traktusban az elmúlt húsz évben nagyrészt bizonytalan. Nagy különbségek vannak attól függően, hogy melyik országban él (földrajzi), valamint a gyermekek és a felnőttek között. A lymphoma számos különböző formája létezik, és előfordulásuk a gyomor-bél traktus helyétől függően változik.

Általában a legtöbb esetben gyomor limfóma 50 éves vagy annál idősebbeknél (medián 60-65 év) fordulnak elő, bár az élet második évtizedében előforduló esetekről is beszámoltak. A gyomor-lymphoma előfordulása növekszik a HIV-ben és/vagy az AIDS-ben szenvedő egyéneknél, és ezek az egyének egyre fiatalabb korban.

A hímek 2-3-szor nagyobb kockázatot jelentenek a gyomor lymphoma kialakulásában.

A gyomor limfóma (gyomor limfóma) kockázati tényezői

A gyomor lymphoma kockázati tényezői a következők:

  • Életkor - A gyomor-lymphoma diagnózisának medián életkora 60-65 év;
  • Nem - a férfiakat 2-3-szor gyakrabban érintik, mint a nőstényeket;
  • Krónikus Helicobacter pylori fertőzés - ez egy olyan baktérium, amely növekedhet és élhet a gyomor-bél traktusban. Jelenléte számos patológiával társult, beleértve a gyomorfekélyt és a gyomor limfómáját. Tekintettel azonban arra, hogy a H. pylori a világ népességének több mint 50% -át megfertőzi, és ezek többségénél nem alakul ki gyomor lymphoma, úgy vélik, hogy más tényezők is érintettek.
  • Egyéb krónikus fertőzések - beleértve a hepatitis C-t és az emberi immunhiányos vírust (HIV);
  • A pajzsmirigy vagy a nyálmirigy autoimmun rendellenességei;
  • Lisztérzékenység.

A gyomor limfóma (gyomor limfóma) tünetei

A betegség korai szakaszában az egyéneknek egyáltalán nincsenek tüneteik, különben a tünetek nem specifikusak.

A gyakori tünetek a következők:

  • Felső hasi fájdalom;
  • Gyomorrontás vagy emésztési zavar;
  • A bél szokásainak megváltozása;
  • Hányinger és hányás;
  • Étvágytalanság;
  • Fogyás.

A vér hányása (haematemesis) vagy a székletben bekövetkező vérveszteség (melena) az emberek 20-30% -ánál jelentkezik az elején.

Orvoshoz kell fordulnia, ha ezen tünetek bármelyike ​​jelentkezik Önnél és/vagy aggódik az egészsége miatt.

A gyomor limfóma (gyomor limfóma) klinikai vizsgálata

A gyomor lymphoma által érintett betegeknél az esetek 55-60% -ában egy tapasztalt orvos által végzett klinikai vizsgálat normális.

Ezért szükségesek a diagnózis gyanúja esetén olyan vizsgálatok, mint például az endoszkópia (lásd alább).

Hogyan diagnosztizálható a gyomor limfóma (gyomor limfóma)?

A gyomor limfóma diagnosztizálásához és/vagy megkülönböztetéséhez más, hasonló módon jelentkező betegségektől, például gyomorhuruttól vagy gyomorfekélytől számos vizsgálatot kell elvégezni, beleértve:


Vérvétel

Vérvizsgálatokat használnak az Ön általános egészségi állapotának és más olyan markerek szintjének meghatározására, amelyek fertőzésben vagy rákban fokozódhatnak.


Légzési teszt

Ez egy egyszerű, nem invazív teszt, amelynek során a karbamid lenyelését követően a lélegzetével meghatározzuk a H. pylori jelenlétét a gyomor-bél rendszerben. Ezt gyakran első vonalbeli tesztként használják a H. pylori-val összefüggő betegség kockázatának meghatározásához. Fontos felmérni a H. pylori jelenlétét vagy hiányát, mivel ez hatással lehet a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekre. A H. pylori jelenléte megerősíthető vagy kizárható a pontos diagnózis szempontjából fontos endoszkópia és biopszia alkalmazásával.


Endoszkópia

Az endoszkópia magában foglalja egy kis fényképezőgép etetését a szájon és/vagy a végbélen keresztül a gyomor-bél traktus lumenének (belső) megjelenítéséhez. Ezt használják normális vagy rendellenes szövet jelenlétének keresésére. A kóros leletek magukban foglalhatják a gyomor nyálkahártyájának megváltozását, tömeg vagy más elváltozások jelenlétét és/vagy fekélyt. A biopsziákat általában egy endoszkópos vizsgálat részeként veszik fel, és ezek fontos szerepet játszanak a limfóma diagnosztizálásában.


Biopszia

A biopszia egy kis szövetminta, amelyet további vizsgálatokhoz vettek. Ha limfóma vagy más gyomor-bél rák gyanúja merül fel, az endoszkópia során biopsziát lehet végezni. A kapott szövetmintát ezután elküldik a patológusnak, aki beszámolhat a beküldött szövetről.

Stádium

A limfóma diagnózisának megállapítása után számos más vizsgálatot kell elvégezni a betegség mértékének megállapításához. Ez a folyamat fokozatként ismert, és az elvégzett vizsgálatok a következőket tartalmazhatják:

Ezekből a vizsgálatokból a limfómát stádiumrendszer szerint állítják elő. A gyomor lymphoma legmegfelelőbb stádiumrendszere ellentmondásos. Számos állomásrendszer áll rendelkezésre, köztük a gasztrointesztinális limfómák Lugano stádiumrendszere, az Ann Arbor stádium, a Tumor extenzió és a gyomor lymphoma kezelésére adaptált TNM stádiumrendszer, az alábbiakban leírtak szerint. Mindegyik figyelembe veszi, hogy a rák kizárólag a gyomor-bélrendszerben fordul-e elő, ha behatol a gyomor-bél traktus falán keresztül, a nyirokcsomók érintettsége és a test más területeire való terjedés.

A TNM staging rendszerében pontszámot kapnak a három érdeklődési terület mindegyikére:

  • Tumor (T) - a tumor jellemzői
  • Csomópont (N) - bármely nyirokcsomó érintettsége
  • Metasztázis (M) - a test távoli helyeire terjed

A TNM staging rendszer pontszámait az alábbiakban ismertetjük. A csontvelő (B) bevonása is beletartozhat.


Párizs
stádiumrendszer primer gyomor-bélrendszeri lymphomák esetén

Tx A limfóma kiterjedése nincs meghatározva
T0 Nincs nyoma limfómának
T1 A limfóma a nyálkahártyára/submucosára korlátozódik
T1m A limfóma a nyálkahártyára korlátozódik
T1sm A limfóma a submucosára korlátozódik
T2 A limfóma az izomrétegeken keresztül terjedt el
T3 A limfóma a szomszédos struktúrák behatolása nélkül behatol a gyomor-bél traktus külső felületére
T4 A limfóma behatol a szomszédos struktúrákba vagy szervekbe
Nx A nyirokcsomók bevonását nem értékelték
N0 Nincs nyoma a nyirokcsomók érintettségének
N1c A regionális nyirokcsomók bevonása
N2 Az intraabdominális nyirokcsomók bevonása a regionális területen kívülre
N3 Elterjedt az extra-hasi nyirokcsomókra
Mx A terjesztést nem értékelték
M0 Nincs bizonyíték extranodális terjesztésre
M1 Különálló helyek (pl. Gyomor és végbél) nem folyamatos érintettsége a gyomor-bél traktusban
M2 Más szövetek (pl. Hashártya, mellhártya) vagy szervek (mandulák, parotid mirigy, szemi adnexa, tüdő, máj, lép, vese, emlő stb.) Nem folyamatos érintettsége
Bx A csontvelő bevonását nem értékelték
B0 Nincs bizonyíték a csontvelő érintettségére
B1 A csontvelő limfomatikus beszivárgása

A T, N és M pontszámtól függően a daganatot ezután szakasznak nevezik:

TNM I. szakasz T1 N0 M0
T2 N0 M0
T3 N0 M0
TNM II. Szakasz T1-3 N1 M0
T1-3 N2 M0
TNM IIE szakasz T4 N0 M0
TNM IV. Szakasz T1-4 N3 M0
T1-4 N0-3 M1

Például, ha egy tumor a gyomor-bél falának belső rétegére korlátozódik (T1), és nincs nyoma a nyirokcsomókba (N0) vagy a távoli szervekbe (M0) való terjedésnek, akkor ez egy I. stádiumú tumor. Összehasonlításképpen, a daganatot, amely behatol a közeli struktúrákba (T4), és a hason kívüli nyirokcsomókba terjed (N3), IV. Stádiumnak tekintenénk, függetlenül attól, hogy más szervekre távoli terjedés volt-e vagy sem (M).

Ez az információ fontos a megfelelő kezelési lehetőségek mérlegelésekor.

A gyomor limfóma (gyomor limfóma) előrejelzése

Számos tényező kapcsolódik a jó prognózishoz, beleértve: