JOP. A hasnyálmirigy folyóirata

Általános Sebészeti Osztály, Hamdard Orvostudományi Intézet és Kutatóközpont és Hakeem Abdul Hameed Centenáriumi Kórház, Hamdard Nagar, Új-Delhi, India

* Levelező szerző: Ajaz A Wani
Általános Sebészeti Osztály
Hamdard Orvostudományi Intézet és Kutatóközpont és Hakeem
Abdul Hameed Centenáriumi Kórház, Hamdard Nagar
Újdelhi, 110062
Tel +91-9810635864
Email [e-mail védett]

Kapott dátum: 2016. május 23 .; Elfogadott dátum: 2016. augusztus 4

Absztrakt

A lipoma egy érett zsírsejtek/adipociták jóindulatú daganata, amelyek mesenchymális eredetűek. A gyomor-bél traktus bármely részén előfordulhat, de a hasnyálmirigyben ritkán fordul elő. A hasnyálmirigy-lipómák általában tünetmentesek, amíg méretük meghaladja a 2 cm-t, vagy megtalálhatók a hasnyálmirigy fejében, és az ampulla összenyomódását/elzáródását okozzák. A 2 cm-t meghaladó lipómák fekélyesedhetnek és vérszegénységet okozhatnak. A hisztopatológiai megerősítés ritka, mert a legtöbb esetben nincs szükség műtéti beavatkozásra. A számítógépes tomográfián végzett homogén lipoidcsillapítás megkülönbözteti a jól differenciált liposzarkómától. Az endoszkópos ultrahang által vezérelt finom tű aspirációs citológiát javasolták a diagnózis megerősítésére. A műtéti beavatkozás akkor javasolt, ha a hasnyálmirigy-lipoma tüneti, vagy nehéz megkülönböztetni azt nem invazív módon a liposzarkómától. Bemutatjuk tapasztalatainkat egy ilyen 50 éves nő egyik esetéről, aki a jobb felső has felső részén fellépő időnként fellépő fájdalom és más gyomor-bélrendszeri tünetek miatt fordult sebészeti klinikánkhoz.

Kulcsszavak

Rövidítések

CECT kontrasztos számítógépes tomográfia; EUS endoszkópos ultrahang; FNCA finom tűvel történő aspirációs citológia; MRCP mágneses rezonancia kolangiopancreatográfia; MRI mágneses rezonancia képalkotás

BEVEZETÉS

A hasnyálmirigy-daganatok hám-, mesenchymális vagy nonductalis eredetűek. A hámdaganatok többségüket veszélyeztetik, az adenokarcinóma kb. 85% -ot tesz ki. A nem duktális daganatok csak kb. 5-15% -ot veszélyeztetnek, míg a mesenchymalis daganatok nagyon ritkák és kb. 1% - 2% -ot tesznek ki [1, 2]. A mesenchymalis daganatok közül a hasnyálmirigy-lipómák vagy a liposarcomák még ritka alcsoportot alkotnak. A számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás fokozott alkalmazása egyre több hasnyálmirigy-lipoma (Incidentaloma) esetet hozott létre.

A szakirodalom áttekintése után az esetek többsége véletlenszerű volt, és a műtét előtt diagnosztizálták olyan képalkotó módszerekkel, mint a számítógépes tomográfia, a mágneses rezonancia képalkotás, miközben a betegeket néhány összefüggő hasi panasz miatt vizsgálták. Nem tartották szükségesnek hisztopatológiai megerősítést, amikor a képalkotás jóindulatú elváltozást sugallt.

ESETLEÍRÁS

Ötvenéves nőstény jelentkezett műtéti klinikánkon a felső has hasának fájdalmával kapcsolatos panaszokkal, a hátsó és a mellkas alsó részén végzett sugárzással az elmúlt 5 hónap óta. Dyspeptikus tünetei voltak. Nem voltak ismert orvosi társbetegségei. A fizikai vizsgálat nem volt figyelemre méltó. A rutin biokémiai értékelés (CBC, LFT, RFT) a normál határokon belül volt. A CA 19-9 szint 4,3 U/ml volt (normál).

Az ultrahangvizsgálat krónikus kolecisztitiszes kolelithiasisra utal. Lobulázott hipoechoikus elváltozás kb. 4,2 × 2,0 mm volt látható a hasnyálmirigy fejéhez viszonyítva. A beteg CECT hasán esett át, amely zsírgyengüléssel járó elváltozást mutatott ki, amelynek mérete kb. 11 × 4,4 × 3,7 mm volt a hasnyálmirigy incinázatlan folyamatához képest. (1abc. Ábra). A hasi értékelés többi része nem járult hozzá.

1abc ábra: Hasnyálmirigy-protokoll CT képek, amelyek alacsony attenuációs zsírsűrűséget mutatnak az uncinate folyamathoz viszonyítva.

A páciens rutinszerűen választható laparoszkópos kolecisztektómián esett át. A második posztoperatív napon bocsátották el. A nyomon követés kezdetben hetente volt egy hónapig, majd három havonta. Laboratóriumi vizsgálatait megismételték, az eredmények normális tartományban voltak.

VITA

A hasnyálmirigy-lipómák ritka jóindulatú mezenkimális daganatok. Megkárosodnak az érett adipociták lobulusaitól, vékony kollagén kapszulával. A hasnyálmirigy lipoma első esetéről Bigard és munkatársai számoltak be. [3] 1989-ben egy hipoechoikus tömegről számolt be a hasnyálmirigy fejében, amelyet hisztopatológiailag lipomaként igazoltak. A méret a bemutatáskor 1 és 30 cm között változhat. A hasnyálmirigy lipoma szövettani igazolása ritka [2, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11].

Feltételezések szerint a fej területén található lipómák a retroperitoneális vagy mesenterialis zsírból származnak, amely az embrionális fúzió során a háti és a hasi hasnyálmirigy rügyei közé szorul. A hasnyálmirigy testében és farkain belül a lipomák etiopatogenezise nem világos [11]. A fejrészen belüli lipómák abban az értelemben is különböznek egymástól, hogy klinikai tüneteket mutatnak, például hasi fájdalmat, míg a hasnyálmirigy testében és farkain belül a lipómák általában csendesek, még akkor is, ha 10 cm-nél nagyobbak [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11]. A 2 cm-nél nagyobb lipómák fekélyesedhetnek és vérszegénységet okozhatnak [12].

A hasnyálmirigy-lipómák ultrahangon hiperechoikusnak tűnnek, bizonyos mértékű hipoechogenitással. A hátsó akusztikus csillapítás és a jól körülhatárolt margók javasolják a diagnózist [13, 14, 15, 16]. Az USA-t azonban a felhasználó-függő modalitás eredendő korlátai korlátozzák, emellett a retroperitoneális struktúrák - beleértve a hasnyálmirigyet - megjelenítését és értékelését a betegekkel kapcsolatos különféle kritériumok, például a bélgáz mennyisége, a bőr alatti zsír vastagsága (BMI) és a mozgás, korlátozzák. leletek.

A hasnyálmirigy-lipoma jellegzetes jellemzőit CT-felvételeken Legmann et al. [17]. Olyan kritériumok, mint a homogenitás, az elváltozás alacsony sűrűsége (–120 HU és –80 HU között), jól körülhatárolható határok (nincs behatolás az intra- és/vagy az extra-hasnyálmirigy-struktúrákba) és a kontrasztfokozás hiánya (mind a központi, mind a perifériás) ) jellemzőnek tekintették a hasnyálmirigy lipomáira. A képalkotó vizsgálatok során a lipómák nem fokozzák a kontrasztanyagokat, ami jóindulatú zsírszerkezetet mutat [18]. A daganat vastag szeptumái, a meszesedések, a gyors növekedés és a zsíros fokális infiltráció a per-hasnyálmirigy zsírszövetében, szemben a hasnyálmirigy lipomáival és a különálló kapszulák hiányával, a malignitás jelentős mutatói [18].

Az MR-t nagy sikerrel alkalmazták a lágyrész elváltozásainak értékelésében. A hasnyálmirigy-lipómák követik a szomszédos bőr alatti zsír szignálintenzitását. A T1-súlyozott képeken az érett zsírszövet magas jelintenzitást mutat, míg a T2-súlyozott képek csökkent jelintenzitást mutatnak. A CT-hez hasonlóan az MRI sem mutat kontrasztjavulást.

Az irodalom nem volt egyöntetű a PET-vizsgálatok hasnyálmirigy-lipómákban történő alkalmazásával kapcsolatban. Egyes kutatók az anyagcsere-aktivitás hiányát mutatták ki, ahol mások azt dokumentálták, hogy fokozott a metabolikus felvétel [14, 15, 16, 19, 20]. További vizsgálatokra van szükség a PET-képalkotás szerepének teljes megállapításához a hasnyálmirigy-lipómák értékelésében.

Di Matteo és mtsai. [8] beszámolt az endoszkópos ultrahangvizsgálat (EUS) használatáról a hasnyálmirigy fokális zsírtartalmú tömegének differenciáldiagnosztikájának diagnosztizálására. Az EUS lehetővé tette az elváltozás és környékének finomabb értékelését, valamint lehetővé tette a szövetmintavétel lehetőségét az FNAC szövettani diagnózisához. Az EUS által irányított FNA rövidítette a transz-bőr szöveti mintavétel szükségességét, ami alacsony daganatos magvak és hasnyálmirigy-fisztulák előfordulásához vezetett, és javította a szöveti diagnózis hozamát is [9].

A radiológiai tudomány fejlődése előtérbe hozta a hasnyálmirigy-elváltozások egyre növekvő számát, ami fordítva megnövelte mindegyikük altípusának folyamatát. A hasnyálmirigy zsírtartalmú elváltozásainak differenciáldiagnózisának tartalmaznia kell a teratoma, a liposarcoma, a fokális zsíros infiltráció, a rosszindulatú fibrosus histiocytoma, a lipomatosus pseudohypertrophy, a leiomyosarcoma, a desmoid tumor és a fibrolipoma.

A liposarcoma a legritkább zsírtartalmú hasnyálmirigy-elváltozás, amely műtétet igényel. Ezek a daganatok viszonylag nagyobbak (> 5 cm, és a legtöbb esetben> 10 cm), mint a lipomák, és heterogénnek és komplexnek (szilárd és cisztás komponenseket egyaránt tartalmazó) jelennek meg a képalkotás során.

Csak beavatkozásra van szükség tüneti elváltozások esetén, vagy olyan elváltozások esetén, amelyek képalkotás vagy biopszia során gyanúsak a rosszindulatú daganatokra. A korai beavatkozást indokolják a nagy elváltozások vagy a környező struktúrákra, például az epevezetékre, a gyomorra vagy a vékonybélre gyakorolt tömeges hatásuk miatt tüneteket okozó elváltozások.

Betegünknél, figyelembe véve a különböző képalkotási módok, laboratóriumi vizsgálatok és a beteg műtét utáni nyomon követése során feltárt tényeket, és jelen volt a hasnyálmirigy oltási folyamatában, ahol a legkevésbé okozta a gyomor-bélrendszeri tüneteket, úgy döntöttünk, hogy nem folytatunk semmilyen műtéti beavatkozást.

KÖVETKEZTETÉS

A hasnyálmirigy-lipómák fontos differenciáldiagnózisokat képeznek a hasnyálmirigy-incidenciákban. A rendelkezésre álló szakirodalom nem támogatja a beavatkozást, ha az elváltozás jól megkülönböztethető más rosszindulatú és áttétes elváltozásoktól, például a liposarcomáktól vagy más áttétes állapotoktól. A klinikai korreláció szoros nyomon követése kötelező.

Összeférhetetlenség

A szerzőknek nincs potenciális összeférhetetlenségük.