Hirtelen (akut) ujj-, kéz- és csuklósérülések

Gyakran előfordulnak az ujj, a kéz vagy a csukló kisebb sérülései, amelyek fájdalmat vagy duzzanatot okoznak. Annak ellenére, hogy a legtöbb mozgásunk nem okoz problémát, a tünetek a mindennapi kopásból, sérülésekből vagy túlzott használatból fakadhatnak.

A leggyakoribb ujj-, kéz- és csuklósérülések a következők során fordulnak elő:

  • Sport
  • Szabadidős tevékenység
  • Munkában
  • Projektek otthon körül (különösen gépek használata esetén)
  • Harcok
  • Zuhanás

A birkózás, a futball, a foci és más kontakt sportok esetében nagyobb az ujj-, kéz- vagy csuklósérülés veszélye. Ugyanez vonatkozik a nagyobb sebességű sportokra is, például kerékpározásra, görkorcsolyázásra, síelésre, snowboardozásra és gördeszkázásra. Más sportok, amelyek súlyt viselnek a kézen és a karon (például torna), növelik a sérülések kockázatát. Megnövekedett sérülésveszély azoknál a sportoknál is, amelyek kézi felszereléseket használnak, például síbotokat, jégkorong- vagy lacrosse-botokat vagy ütőket.

A legtöbb ujj-, kéz- vagy csuklósérülés gyermekeknél sportolás, játék közben vagy véletlen esés következtében jelentkezik. Gyermekeknél az ízület közelében lévő hosszú csont végén lévő sérülések károsíthatják a növekedési lemezt (physis), és ezeket mindig orvosnak kell megvizsgálnia.

Az életkor előrehaladtával elveszítjük az izomtömeget és a csonterősséget (osteopenia), így az idősebb felnőttek nagyobb kockázattal járnak a sérülések és törések szempontjából. Az egyensúlyi és látási problémák szintén növelik a baleseti sérülések kockázatát.

HIRDETT (AKUT) SÉRÜLÉSEK

Közvetlen ütés, átható sérülés, esés vagy csavarás, rángatózás, elakadás vagy végtag rendellenes hajlítása akut sérülést okozhat. A fájdalom hirtelen és súlyos lehet, a sérülés után nem sokkal zúzódások és duzzanatok jelentkezhetnek a területen. Az akut sérülések a következők:

Zúzódások

A gravitáció hatása zúzódásokat és elszíneződött bőrt okozhat az ujjakban csukló vagy kézsérülés után, annak ellenére, hogy nem ez volt a terület, amely az ütést vagy ütést elszenvedte.

sérülések

Rándulások

A rándulások a szalagok sérülései, amelyek összekapcsolják az egyik csontot a másikkal. A rándulásokat néha tévesen csonttörésnek tévesztik, mert a sérülés ficamot és törést is okozhat ugyanazon a területen. A tünetek lehetnek enyheek vagy súlyosak, és az első fokú, a második és a harmadik fokú ficamok közé sorolhatók.

Az első fokú ficamok akkor vannak, amikor az ínszalag kifeszül, de nem szakad el. Általában enyhe vagy közepes fájdalom és duzzanat jelentkezik. Az ízület stabil, nem laza vagy ingatag. Az ízület normálisan mozog, de általában fájdalmas.

A másodfokú ficamok részben elszakítják a szalagot. Előfordulhat olyan durranás vagy pattintás, amely a sérülés idején érezhető vagy hallható. Mérsékelt vagy súlyos fájdalom és duzzanat korlátozza a mozgást. Az ízület enyhe vagy közepesen instabil lehet, és zúzódhat.

A harmadik fokú rándulások a sérülés idején egy pattanással vagy pattanással teljesen elszakítják az ínszalagot. Néha kevésbé, mint részleges szakadás esetén, a tünetek enyhe vagy súlyos fájdalmat, duzzanatot és véraláfutást jelentenek. Az ízületek lazának vagy ingatagnak érzik a rács hangját, amikor megpróbálják mozgatni őket. A teljes szakadás helyén gyakori a dudor, valamint zsibbadás vagy bizsergés.

A rándulások kezelése magában foglalja a pihenést, az immobilizálást, a jeget, a kompressziót és az emelkedést. Ennek a kezelésnek az egyszerű megjegyzése a RICE betűszó használata: pihenés, jég, tömörítés és emelkedés. Ezt a kezelést a rándulás után a lehető leghamarabb fel kell használni a fájdalom és a duzzanat enyhítésére, valamint a gyógyulás és a rugalmasság elősegítésére.

  • Pihenés. Pihenjen és védje a fájó vagy sérült területet. Tartson szünetet, változtasson meg vagy állítson le minden olyan tevékenységet, amely fájdalmat vagy fájdalmat okoz.
  • Jég. A hideg csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot. Azonnal alkalmazzon jeget vagy hideg csomagot a duzzanat megelőzésére és csökkentésére. Alkalmazza egyszerre 10-20 percig - naponta háromszor vagy többször. Ha a duzzanat 48-72 óra elteltével megszűnik, hővel vihet rá a területre. Soha ne alkalmazzon jeget vagy hőt közvetlenül a bőrre - tegyen egy törülközőt a hideg vagy hőcsomagolás és a bőr közé.
  • Tömörítés. A sérült vagy fájó terület rugalmas kötéssel (például Ász-kötéssel) történő burkolása segít csökkenteni a duzzanatot. Ne tekerje túl szorosan, mert ez duzzanatot okozhat az érintett terület alatt. Ellenőrizze a burkolatot, és keresse meg a kötés túl szoros jeleit (zsibbadás, bizsergés, fokozott fájdalom, hűvösség vagy duzzanat) a kötés alatti területen. Ha a kötés túl szoros lesz, lazítsa meg. Ha úgy gondolja, hogy 48–72 óránál hosszabb ideig kell használni a tömörítést, forduljon orvosához, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs-e komolyabb probléma.
  • Magasság. Bármikor ül vagy fekve, jég alkalmazása közben párnákkal emelje meg a sérült területet. Ha a területet a szíve szintjén vagy annál magasabb szinten tudja tartani, az segít minimalizálni a duzzanatot.

Az Advil vagy a Motrin (ibuprofen) és az Aleve vagy a Naprosyn (naproxen) nem szteroid vény nélkül kapható gyulladáscsökkentők, amelyek segítenek enyhíteni a fájdalmat és a duzzanatot.

A kisebb rándulások gyakran jól gyógyulnak otthoni kezeléssel, de a közepes vagy súlyos ficamokhoz azonnali orvosi értékelés és kezelés szükséges. Orvosa előírhat gipszet vagy sínt, fizikoterápiát, gyógyszert vagy műtétet. A ficamok gyógyulási ideje az ember életkorától és egészségi állapotától, valamint a sérülés helyétől és súlyosságától függően változik.

A LIGAMENTEK KÜLÖNLEGES SÉRÜLÉSEI (SÍZÓI TÖMEG)

A síelő hüvelykujja a hüvelykujj szalagjának akut sérülése, amely a hüvelykujj első csülkjének belső oldalán található. Ez az ínszalag (ulnaris collateralis ínszalag - UCL) stabilitást biztosít a hüvelykujj számára. A sérülést általában síelő hüvelykujjának hívják, mert olyan síelőknél tapasztalható, akik a síbotjukkal a kezükben esnek el. Az ínszalag részben elszakadhat, teljesen elszakadhat vagy megnyúlhat, és néha magában foglalja a hüvelykujj csontjának egy kis törését, ahol a szalag kapcsolódik. A síelő hüvelykujját Gamekeeper’s Thumb-nak is nevezik.

ÍNAK KÁROK (MALLET-UJJ)

Az inak az erős és rugalmas rostok, amelyek összekapcsolják az izmokat a csontokkal. Ahogy mozogsz, simán átcsúsznak az izmokon. Az inak mérete és alakja változó. A kalapácsujj (más néven baseballujj vagy dobóujj) az, amikor megpróbál elkapni egy labdát, és az ujjbegyét nagy erővel eltalálja a labda. Az ín megreped az ujjízület tövénél. Az eredmény egy hajlított ujjbegy, amelyet nem lehet kiegyenesíteni, vagy fájdalmas és duzzadt.

TÖRZSEK (HÚZOTT IZOMOK)

Az izmok túlfeszítése okozza a legtöbb megerőltetést. Súlyosak lehetnek, például izom- vagy ínszakadás vagy kisebb. A törzs tünetei a törzs súlyosságától függően változhatnak, és a következők lehetnek:

  • Fájdalom
  • Gyengédség (ez a mozgásnál rosszabb)
  • Duzzanat
  • Zúzódások
  • Korlátozott izommozgás
  • Dudor a teljes szakadás helyén

Az izomtörzs gyógyulási ideje az életkorától és egészségi állapotától, valamint a törzs típusától és súlyosságától függően változik. Míg a kisebb törzsek gyakran jól gyógyulnak otthoni kezeléssel, a súlyos törzsek orvosi kezelést igényelnek. Ha a súlyos törzseket nem kezelik, hosszú távú fájdalom, korlátozott mozgás és deformitás következhet be.

TÖRTETT CSONTOK (TÖRÉSEK)

A törések a csont törései, amelyek a hajszálrepedéstől a két vagy több darabra tört csontig terjedhetnek. A törések egyidejűleg előfordulhatnak más sérülésekkel, például rándulásokkal, megrándulásokkal vagy elmozdulásokkal.

A törések jelei és tünetei a következők:

  • Pattanás vagy pattanás a sérülés idején
  • Mozgással vagy nyomásgyakorlás esetén fokozódó fájdalom
  • Duzzanat és véraláfutás
  • Korlátozott mozgás
  • Csontmozgás, ahol nincs ízület (például a könyök és a csukló közötti kar meghajlása)
  • Csont a bőrön keresztül
  • A sebben látható csont

A törések orvosi ellátást igényelnek, minden egyéb sérüléssel együtt, amely egyidejűleg történhetett. Előfordulhat, hogy a törött csontot be kell állítani, önteni vagy szilánkolni kell, hogy elősegítse a gyógyulást. A törés típusától függően műtétre lehet szükség.

A törés helyreállítási ideje hetekről hónapokra változhat, a következőktől függően:

  • Kor
  • Egészség
  • A törés típusa
  • A törés helye
  • A törés súlyossága

Egyéb sérülések bonyolíthatják a kezelést:

ELHELYEZÉSEK

A diszlokációk akkor jelentik, amikor a csontot kihúzzák vagy eltolják a helyükről, és a többi csontot alkotják, amely az ízületet alkotja. Ez olyan ízületekben fordulhat elő, mint a térdkalács, a csípő, az ujj, a könyök vagy a váll.

A diszlokációt az ízületre gyakorolt ​​közvetlen ütések, elesések vagy hirtelen csavaró mozgások okozhatják. Még a mindennapi tevékenységek is elmozdulásokat okozhatnak, ha az embernek instabil az ízülete.

A kimozdulás akkor is problémát jelenthet, ha a csont visszazökken a helyére. Az ízületben vagy annak körüli lágy szövetek (például szalagok, inak, izmok, porcok és az ízületi kapszula) megnyúlhatnak vagy elszakadhatnak. Az idegek és az erek károsodhatnak. Az ízület tövében levő csontdarabok letörhetnek és az ízület belsejébe kerülhetnek. A diszlokációk az ízületbe nyúló töréseket okozhatnak.

Zúzási sérülés, vezetés a rekesz szindrómájához

A rekesz szindróma akkor alakul ki, amikor a duzzanat egy zárt területen (rekeszen) belül zajlik, amelyben az izmoknak, az idegeknek, az ereknek és a csontoknak nincs helye tágulni. Az artériákra, vénákra és idegekre gyakorolt ​​nyomás rendkívüli fájdalmat okoz, lelassítja az izmok és az idegek keringését, és maradandó károsodást okozhat a szövetekben.

A rekesz szindrómát okozó duzzanatot általában a csökkent véráramlás, trauma, vérzés és folyadék felhalmozódás okozza. A rekesz szindróma azonnali sürgősségi orvosi kezelést igényel a szövethalál és a maradandó diszfunkció megelőzése érdekében.

A nagymértékben megnövekedett fizikai aktivitásban részt vevő emberek, például a hosszútávfutók vagy az új katonai újoncok krónikus rekesz-szindrómát alakíthatnak ki. A tünetek kevésbé hirtelenek, kevésbé súlyosak és gyakran pihenéssel javulnak.

KERESD AZ ORVOSI FIGYELMET

Akinek ujja, keze vagy csuklója sérült, azonnal forduljon orvoshoz. Az idő alapvető fontosságú, mivel a maradandó károsodás és a károsító sérülés lehetősége nagymértékben megnő, ha késik az orvosi ellátás. A vágások és a kézsérülések fejlett kezelést igényelnek a fertőzés vagy a funkcióvesztés megelőzésére, méretétől függetlenül.

Vágás, amelyhez öltésekre lehet szükség, orvosi értékelést igényel. Ha kétségei vannak afelől, hogy szükség van-e öltésekre, hívjon orvost útmutatásért.

Az alábbi tünetekkel járó kézsérülések általában sürgősségi orvosi ellátást igényelnek:

  • Súlyos vérzés
  • Zsibbadtság
  • A mozgás vagy az erő elvesztése
  • Erőteljes fájdalom
  • Nyilvánvaló deformitás
  • A fertőzés jelei (érzékenység, helyi melegség, bőrpír, duzzanat, genny vagy láz)
  • Az alapul szolgáló struktúrák (inak, csontok, ízületek, artériák, vénák vagy idegek) expozíciója

Kérjen sürgősségi orvosi ellátást ezekben a helyzetekben:

  • Törések
  • Elmozdulások
  • Nagynyomású sérülések
  • Amputációk
  • Mély, tátongó (nyitott) vagy piszkos vágások
  • Emberi vagy harapási sebek (beleértve a harc közbeni fogütést)
  • Égési sérülések (ha a bőr megszakad, vagy ha az égés teljesen átmegy egy ujj, kéz vagy csukló körül)