Jól esznek-e az oroszok?

Fogyasztásuk: Oroszország élelmezésbiztonsága a Krím nyomában
Az oroszok fogyasszanak jobban, miután a kormány elmozdult megvédeni őket a nyugati ételektől?
Jevgenyij Karaszjuk
Köztársaság
2018. december 6

Nem sokkal azután, hogy a négy évvel ezelőtt a nyugati országok Krím iránti álláspontjára válaszolták az embargót, elemzők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország maga szenved majd elsősorban élelmiszerellenes szankciókat.

„Egyáltalán nem fogjuk fokozni az Orosz Föderáció élelmezésbiztonságát. Valójában csökkenteni fogjuk ”- mondta akkor Natalja Volchkova, az Új Gazdasági Iskola professzora.

Természetesen a szakértők kritikáját figyelmen kívül hagyták. A kormányban senki sem kérdőjelezte meg az import kényszerű behelyettesítésének politikáját. Az oroszok többsége azt is elképzelte, hogy ritka eset, amikor a kormány jól döntött. Csak néhány évvel ezelőtt a lakosság 71% -a támogatta az import korlátozását. *

Telt az idő, és a szakértők, akikre senki sem hallgatott, olyan számokat állítottak össze, amelyek megmutatták, hová vitte a politika az országot. A RANEPA kutatóinak egy csoportja által készített közelmúltbeli jelentés elemzi következményeit.

Az importpótlás az élelmiszer-ágazatban megszállottság volt, és ugyanakkor büszkeséget jelentett Alekszandr Tkacsov volt agrárminiszter számára. Helyettesítője, Dmitrij Patrushev, az Orosz Biztonsági Tanács titkárának fia és egyáltalán nem túl sikeres állami bankár alig változtatott abban, hogy a kormány milyen helyzetben van. Az új miniszter biztos abban, hogy Oroszország elérte az önellátás szintjét az alapvető élelmiszer-alapanyagok tekintetében 90% felett. Így Alekszej Gordejev, a mezőgazdasági miniszterelnök-helyettes és maga a volt agrárminiszter meg van győződve arról, hogy Oroszország sikeresen végrehajtotta az importpótlást.

Az élelmiszerimport 2013-tól 2016-ig hirtelen - 46% -kal - visszaesett. Bár elfogulatlan elemzés, ha az orosz termelőknek sikerül megfordítaniuk az asztalokat és gyorsan telíteni a piacot saját termékeikkel, a rubel hirtelen leértékelődésére utalna, ami a külföldi importot versenyképtelenné tenné., mint ez már a közelmúlt történelmében történt, nem pedig a szankciókellenes siker érdekében.

Bármi is legyen az oka Oroszország új élelmiszer-függetlenségének, ez azonban nem vezetett élelmezésbiztonsághoz. A nemzetközi szabványra hivatkozva a RANEPA jelentés szerzői az élelmezésbiztonságot úgy határozzák meg, hogy „az aktív, teljes élethez elegendő biztonságos táplálék fizikai és gazdasági elérhetősége”. Más szavakkal, manapság Oroszországban valóban több hazai termesztésű és előállított élelmiszer van, de a lakosság nagy része egyre kevésbé fér hozzá.

Tavaly Oroszország negyvenegyedik lett a globális élelmezésbiztonsági indexben, amelyet az Economist Intelligence Unit állított össze, vagyis alacsonyabb rangot ért el, mint 2013-ban, amikor negyvenedik lett. Ennek oka volt többek között a kutatások elégtelen finanszírozása és az élelmiszerek sokféleségének csökkenése.

A hivatalos statisztikák szerint az élelmiszer az orosz háztartások költségvetésének kb. 35% -át teszi ki, ami magas arány az OECD-országokkal összehasonlítva, amelyek között a Lengyelország és Mexikó által elért legmagasabb százalék is elmarad a 25% -tól. Az élelmiszerre fordított kiadások független értékelése ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz családi költségvetések élelmiszerre fordított aránya valójában meghaladja az ötven százalékot. Az oroszok reáljövedelmeinek szinte folyamatos csökkenése miatt a termékek választéka minőségben és bőségben csökkent. Átlagosan az orosz háztartások továbbra is mindent megspórolnak, ami nélkül megtehetik, amit a Romir orosz marketingkutató társaság által közzétett Coffee and Milk Index összeállítói is megerősítettek. (Az index a csokoládé, a kávé, a tej és a palackozott víz értékesítését követi nyomon.) A RANEPA kutatói rámutattak az eltérésre az oroszok által elfogyasztott ételek és kenyerek felesleges zsírtartalma és az étrendjükben szereplő alacsony kalóriaszám között.

Azáltal, hogy lezárták a határokat az import előtt, és a hazai agrár-ipari komplexumot nagylelkű állami támogatásokkal - 1,2 billió rubel [kb. 15,9 milliárd euró] az elmúlt hat évben csak a szövetségi költségvetésből - a rezsim meggyőzte magát, hogy a nemzet hasát tölti be és javítja egészségét. Elvárásait azonban eltúlozták. Olcsó szénhidrátokkal túltelített, a sok orosz fogyasztott viteldíj továbbra is kiegyensúlyozatlan és kevés energiát fogyaszt. "Ezt támasztja alá a lakosság egésze és különösen a gyermekek körében elterjedt vérszegénység" - írják a RANEPA kutatói. Ugyanezen okból nőtt az elhízásban szenvedő oroszok száma.

Nyilvánvaló, hogy ezeket a problémákat nem lehet átírni a kereslet átmeneti meghibásodásaként a hazai élelmiszerpiacon, amelynek újjáéledését a volt agrárminiszterek és a jelenlegi agrárminiszter egyhangúlag trombitálták. Sokkal inkább a természeti erőforrások gazdaságával kapcsolatos rendszerszintű problémák természetes következményei, amelyek a Kreml geopolitikai kapribánóinak terheit terhelik. Az átlagos orosz család gyakran egyszerűen nem engedheti meg magának az egészséges, jó minőségű ételek rengeteg változatosságát.

A RANEPA jelentés készítői ezt hangsúlyozták.

"Ennek a ténynek az elhanyagolása torz képet eredményezhet az élelmezésbiztonság állapotáról" - írják.

Azonban továbbra is nagyon kevés az esély, hogy ezúttal meghallgassák a szakértők riasztó következtetéseit, amelyek arra kényszerítik a kormányt, hogy módosítsa élelmiszerpolitikáját.

* Hogyan tették ezt? Országos népszavazást tartottak? A szerző természetesen egy úgynevezett közvélemény-kutatásra hivatkozik, amelyben legjobb esetben ezer vagy két „rendes” orosznak tettek fel feltöltött kérdéseket, amelyekre a „helyes” válaszokat adták.

Az oroszok költségvetésük 30% -át élelmiszerre költik
Georgy Tadtayev
RBC
2018. december 17

Az oroszok háztartásuk költségvetésének csaknem egyharmadát élelmiszerre fordítják. Oroszország ebben az értelemben elmarad Montenegrótól, Lettországtól és Törökországtól. Az oroszok költségvetésük kevesebb mint hét százalékát költik kultúrára és szabadidõre.

Az RIA Rating szerint, amint arról a RIA Novosti beszámolt, az oroszok háztartásuk költségvetésének 31,2% -át élelmiszerre költötték 2017-ben.

A negyven európai országban, Oroszországban, Kazahsztánban és Törökországban a háztartások költségvetésében élőkre fordított százalékos becslés az IMF és a nemzeti statisztikai hivatalok információin alapult. Oroszország végül a rangsor alsó tízébe került, és a 31. helyet foglalta el. Legközelebbi szomszédjai Montenegró (29,7%) és Lettország (31,7%).

Az ukránok háztartásuk költségvetésének legnagyobb részét élelmiszerre fordítják: 50,9% -ot. Kazahsztánban (46%, 39. hely) és Moldovában (43,4%, 38. hely) élők költségvetésük több mint 40% -át is élelmiszerre fordítják.

A nyugat-európai országok élen jártak a besorolás felett. Luxemburg lett az első. A hercegség lakói pénzük csupán 8,7% -át költik élelemre. Luxemburg mögött szorosan Nagy-Britannia (10%) és Hollandia (10,6%) állt.

Az ügynökség az országokat az alkoholra és a cigarettára fordított jövedelem százalékos aránya szerint is rangsorolta. Három balkáni ország - Románia (8,2%), Bulgária (5,1%) és Szerbia (4,7%) - lakói költenek a legtöbbet rossz szokásokra. Luxemburg (1,3%), Moldova (1,5%) és Ciprus (1,6%) költ a legkevesebbet alkoholra és cigarettára. Oroszország a 24. helyet foglalta el: Az oroszok a háztartásuk költségvetésének 3% -át rossz szokásokra fordítják.

Svédország volt a legmagasabb rangú ország a kulturális és szabadidős kiadások tekintetében: a svédek költségvetésük 18,7% -át fordítják erre a célra. A moldovai lakosok a legkevesebbet költik a szabadidőre és a kultúrára: 1,3%. Oroszország a 21. helyezést érte el: az oroszok pénzük 6,9% -át költik ebben a kategóriában.

Az orosz olvasó fordítása