Jugularis véna Distention (JVD): okai, felmérése és egyebek

Ha valaha lát valakit kidudorodó nyaki vénával, akkor a külső nyaki vénát nézi. Amikor a jugularis véna látható, akkor a jugularis véna distention (JVD) néven ismert.

hogyan

A belső és külső nyaki vénák a nyak jobb és bal oldalán húzódnak. Vért visznek a fejedből a felső vena cava-ba, amely a felső test legnagyobb vénája. A vena cava a szívedig fut, ahová vér érkezik, mielőtt áthaladna a tüdődben, hogy oxigént vegyen fel.

A JVD a megnövekedett centrális vénás nyomás (CVP) jele. Ez a vena cava belsejében lévő nyomás mérése. A CVP azt jelzi, hogy mennyi vér áramlik vissza a szívedbe, és mennyire képes a szíved mozgatni ezt a vért a tüdődbe és a test többi részébe.

A JVD számos különböző kardiovaszkuláris probléma tünete. Néhány közülük életveszélyes lehet. Azonnal forduljon orvosához, ha JVD-je van.

A JVD akkor fordul elő, amikor a CVP normális vagy egészséges szint fölé emelkedik. Ezt több körülmény is okozhatja.

Jobboldali szívelégtelenség

A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szíve túl gyengévé vált ahhoz, hogy hatékonyan elegendő vért pumpáljon, hogy megfeleljen a test igényeinek.

A jobboldali szívelégtelenség általában a baloldali szívelégtelenség után alakul ki. A bal kamra a vért az aortán keresztül a test nagy részébe pumpálja. A jobb kamra vért juttat a tüdejébe. Amikor a bal kamra szivattyúzási ereje meggyengül, a folyadék visszaállhat a tüdejébe. Ez végül gyengíti a jobb kamrát.

Amikor a szíved jobb oldala nem tud megfelelően kiürülni, a vér visszaérhet az erekbe, és kidagadhat.

Pulmonális hipertónia

A pulmonális hipertónia akkor fordul elő, amikor a tüdejében megnő a nyomás, néha az artéria falainak bélése megváltozik. Ez jobboldali szívelégtelenséghez is vezethet.

Tricuspidis szelep szűkület

A jobb pitvust és a jobb kamrát elválasztó szelep megmerevedhet. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy nem képes eléggé kinyílni ahhoz, hogy az átriumban lévő összes vért engedje a kamrába. A vér visszaállhat az átriumba, ami a vénában, beleértve a nyaki vénákat is, a vér tartalékát okozza.

Superior vena cava obstrukció

Ez egy ritka állapot, amelyet általában a mellkas daganata okoz, amely korlátozza a véráramlást ebben a nagy vénában.

Szűkületes szívburokgyulladás

A szívburok vékony, folyadékkal töltött zsák, amely körülveszi a szívedet. A szívburok fertőzése, az úgynevezett összehúzódó pericarditis korlátozhatja a szív térfogatát. Ennek eredményeként a kamrák nem tudnak megfelelően megtöltődni vérrel, így a vér visszaérhet az erekbe, beleértve a nyaki vénákat is.

A JVD leggyakoribb kockázati tényezője a szívelégtelenség. A szívelégtelenség kockázata megnő, ha krónikus magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség (CAD) van. A CAD beszűkült artériák a szívben. Szívrohamot eredményezhet, ami gyengítheti a szívizomzatot. A szívbillentyű betegség és az aritmia néven ismert rendszertelen szívritmus szintén szívelégtelenséghez vezethet.

A CVP meghatározásának megkönnyítése érdekében orvosa valóban meg fogja mérni a dudor magasságát.

Amíg egy vizsgaasztalon fekszik, az asztal feje 45 fokos szögben és a feje oldalra fordult, orvosa meg fogja mérni a legmagasabb pontot, ahol a pulzusok kimutathatók a belső nyaki vénájában. A belső nyaki véna megbízhatóbb, mint a külső nyaki véna, mert a belső erek inkább egyenes vonalban vannak a jobb pitvarba. A jobb pitvar a szív kamrája, amely vért kap a vena cava-ból.

A normális vagy egészséges CVP körülbelül 6-8 centiméter víz (cm H20). A magasabb CVP szívelégtelenségre vagy a tüdejében fellépő magas nyomásra utal, amely a szív jobb oldalán támaszkodik. Az érrendszeri megbetegedések azt jelentik, hogy egy vagy több errel problémák vannak. Egyéb tünetek, például mellkasi fájdalom, légszomj és fáradtság segíthetnek orvosának abban, hogy elkezdje diagnosztizálni a JVD okát.

Hívja a helyi sürgősségi szolgálatot, ha:

  • mellkasi fájdalma van
  • hideg verejtékben tör ki
  • kékes ajkak vannak
  • nem kap lélegzetet
  • gyors pulzus tapasztalható
  • elájul

A JVD kezelése a probléma kiváltó okának kezelését jelenti. A probléma diagnosztizálása általában fizikai vizsgálatot igényel, beleértve a szív szoros hallgatását. Orvosa számos jelre figyel, beleértve a morgást is, amely szelepbetegségre utalhat. A vérvizsgálat segíthet orvosának a vese-, máj- vagy pajzsmirigy-betegségek diagnosztizálásában, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri problémákhoz.

Bizonyos egyéb szűrések vagy képalkotó tesztek is megfelelőek. Az elektrokardiogram segíthet az aritmia diagnosztizálásában. Az echokardiogram segíthet a szívelégtelenség, valamint a szelepbetegség vagy a korábbi szívroham jeleinek diagnosztizálásában.