Kardiomiopátia: Mit kell tudni

A kardiomiopátia egy olyan betegség, amely meggyengült szívizommal jár. Az állapot megnehezíti a szív számára a vért az egész testben.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint a kardiomiopátia 500-ból legfeljebb 1 betegnél fordulhat elő, de gyakran nem diagnosztizálják. A kardiomiopátia idővel kialakulhat, vagy egy személy születésétől kezdve megbetegedhet.

Olvassa tovább, hogy többet tudjon meg a kardiomiopátiáról, beleértve annak tüneteit, okait és kezelését.

Néhány típusú kardiomiopátia létezik, beleértve a következőket:

Tágult

A kardiomiopátiában szenvedő személyek légszomjat és szívdobogást tapasztalhatnak.

A dilatált kardiomiopátia a betegség leggyakoribb formája. Tipikusan 20 és 60 év közötti felnőtteknél fordul elő.

A betegség gyakran a bal kamrában kezdődik, de végül a jobb kamrára is hatással lehet.

A tágult kardiomiopátia befolyásolhatja a pitvarok szerkezetét és működését is.

Hipertrófiás

A hipertrófiás kardiomiopátia olyan genetikai állapot, amelyben a szívizomrostok rendellenes növekedése következik be, ami e rostok megvastagodásához vagy „hipertrófiájához” vezet. A megvastagodás miatt a szív kamrái merevek és befolyásolják a véráramlást. Növelheti az elektromos rendellenességek, az úgynevezett aritmiák kockázatát is.

A Gyermekkardiomiopátia Alapítvány szerint ez a gyermekeknél a második leggyakoribb kardiomiopátia. Az érintett gyermekek körülbelül egyharmadánál a diagnózis 1 éves kora előtt történik.

Korlátozó

A restriktív kardiomiopátia akkor fordul elő, amikor a kamrák szövetei merevvé válnak, és nem tudnak megfelelően megtelni vérrel. Végül szívelégtelenséghez vezethet. Ez idősebb felnőtteknél gyakoribb, és infiltratív állapotokból eredhet - olyan állapotokból, amelyek abnormális anyagok felhalmozódását jelentik a testi szövetekben - mint amiloidózis.

Aritmogén

Aritmogén kardiomiopátiában fibrotikus és zsírszövet helyettesíti a jobb kamra egészséges szöveteit, amelyek szabálytalan szívritmust okozhatnak. Bizonyos esetekben ez a folyamat a bal kamrában is előfordulhat.

A Circulation Research folyóirat kutatásai szerint az aritmogén kardiomiopátia növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, különösen a fiatalok és a sportolók körében. Ez egy örökletes genetikai állapot.

Bizonyos esetekben, általában enyhe, nincsenek kardiomiopátia tünetei.

Az állapot előrehaladtával azonban egy személy a következő tüneteket tapasztalhatja, különböző súlyosságúakkal:

fáradtság
légszomj
a lábak és a bokák duzzanata
szívdobogás
szédülés
ájulás

A kardiomiopátia oka nem mindig egyértelmű, de vannak ismert kockázati tényezők.

Például a gyulladáshoz vagy a szív károsodásához vezető állapotok növelhetik az ember kardiomiopátia kockázatát.

A szívelégtelenség, amely szívroham vagy más állapotok következtében jelentkezhet, szintén kardiomiopátiát okozhat.

További kockázati tényezők a következők:

szívbetegség, hirtelen szívhalál vagy kardiomiopátia családi kórtörténetében
magas vérnyomás
a koszorúér-betegség
amiloidózis és szarkoidózis, amelyek károsíthatják a szívet
a szív vírusos fertőzései
cukorbetegség
alkoholfogyasztási rendellenesség
néhány nőnél nagyobb lehet a kardiomiopátia kockázata terhesség után

Az orvosok fizikai vizsgálatot és diagnosztikai vizsgálatokat végeznek a kardiomiopátia megerősítésére.

Valószínűleg a következő diagnosztikai tesztek közül egyet vagy többet használnak:

Mellkas röntgen: A mellkasröntgen segít meghatározni, hogy a szív megnagyobbodott-e, ami bizonyos egészségi állapotok jele.
Elektrokardiogram (EKG): Az EKG méri a szív elektromos aktivitását, beleértve azt is, hogy milyen gyorsan dobog. Ez azt is megmutatja, hogy a szívritmus szabályos vagy rendellenes.
Echokardiogram: A visszhang hanghullámok segítségével hozza létre a szív mozgóképét. Megmutatja a szív formáját és méretét.
Szívkatéterezés: A katéterezés ellenőrzi a vér áramlását a szív kamráin.

A kardiomiopátia kezelésének célja a tünetek ellenőrzése, az állapot előrehaladásának lassítása és a hirtelen szívhalál megelőzése. A kezelés típusa függhet a tünetek súlyosságától és a kardiomiopátia formájától.

Általában a kezelés a következők kombinációját tartalmazza:

Életmódváltások

Az életmódbeli változások segíthetnek csökkenteni a kardiomiopátiához vezető állapotok súlyosságát. Az egészségesebb életmódbeli szokások szintén lassíthatják a betegség előrehaladását.

Az életmód megváltoztatása magában foglalhatja az egészséges étrend követését, amely magában foglalja a transz-zsírok, telített zsírok, hozzáadott cukor és só bevitelének korlátozását.

A stressz kezelése, a dohányzásról való leszokás és a fizikai aktivitás megőrzése a kardiomiopátiában szenvedők számára is előnyös.

A jótékony fizikai aktivitás mennyisége és intenzitása változhat. Az edzésprogramok megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel megbeszéljük a testmozgási programokat.

Gyógyszerek

Általában a gyógyszerek a kardiomiopátia kezelési tervének részét képezik. Néhány típusú gyógyszer, amelyet az orvosok felírhatnak:

Bétablokkolók: A béta-blokkolók lassítják a pulzusszámot, ami azt jelenti, hogy a szívnek kevésbé kell keményen dolgoznia.
Vérhigítók: A vérhígítók segítenek csökkenteni a vérrögök kialakulásának kockázatát.
Diuretikumok: A diuretikumok eltávolítják a felesleges folyadékot a testből. Ez a folyadék felhalmozódhat, ha a szív nem pumpál hatékonyan.
Vérnyomás elleni gyógyszerek: Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) inhibitorok, az angiotenzin receptor blokkolók és az angiotenzin receptor-neprilizin inhibitorok segítenek csökkenteni a vérnyomást és megszakítani azokat a stressz receptorokat, amelyek aktiválódnak a kardiomiopátiában szenvedő embereknél.
Antiaritmiás szerek: Az antiaritmiás szerek olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a rendellenes szívritmust.

Beültetett eszközök

A kezelés különböző típusú beültetett eszközöket is magában foglalhat. Az adott eszköz a tünetektől függ. A beültetett eszközök a következők:

Pacemaker: A mellkas melletti bőr alatti műtéti beültetés után a pacemaker elektromos impulzusokat juttat a szívbe, ami normális ütemben üt.
Beültethető kardioverter-defibrillátor: Ez az eszköz áramütést is okoz a szívben, ha rendellenes, potenciálisan instabil szívritmust észlel. Az elektromos impulzus normalizálja a szívritmust.
Bal kamra segédeszköz (LVAD): Az LVAD segíti a szívet a vér pumpálásában a testben. Amikor a kardiomiopátia súlyosan meggyengítette a szívet, ez az eszköz hasznos, miközben egy személy szívátültetésre vár.
Szív-újraszinkronizáló eszköz: Ez a beültetett eszköz segít koordinálni a szív bal és jobb kamrájának összehúzódásait a szívműködés javítása érdekében.

Sebészet

Ha a tünetek súlyosak, a műtét lehet egy lehetőség. A kardiomiopátia lehetséges műtéti eljárásai a következők:

Septal myectomia

Ez a műtét a hipertrófiás kardiomiopátiát a véráramlás elzáródásával kezeli. Ez magában foglalja a septum egy részének eltávolítását, amely a bal kamrába nyúlik ki. A megvastagodott szövet eltávolítása javítja a szív áramlását.

Szívátültetés

Előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő kardiomiopátia bizonyos formáiban szenvedő emberek alkalmasak lehetnek szívátültetésre. A szívátültetés azonban kiterjedt folyamat, amelyre nem mindenki jogosult.