Laryngopedia

A hang, a nyelés, a légutak, a köhögés és más fej- és nyaki rendellenességek oktatása

Képtelenség böfögni vagy böfögni, ha a felső nyelőcső záróizom (cricopharyngeus izom) nem tud ellazulni a levegő „buborékjának” felszabadítása érdekében. A záróizom egy izmos szelep, amely körülveszi a nyelőcső felső végét közvetlenül a torokjárat alsó vége alatt. Ha elölről nézzük az ember nyakát, akkor az közvetlenül az „Ádám/Éva alma” alatt van, pontosabban közvetlenül a krikoid porc mögött.

Ha érdekli, hogy ezt egy modellen lássa, nézze meg az alábbi fotókat. Ez a záróizom körülbelül egy másodpercre ellazul minden alkalommal, amikor nyálat, ételt vagy italt nyelünk. A fennmaradó idő alatt szerződést köt. Amikor egy személy böfög, ugyanazon záróizomnak el kell engednie a másodperc töredékét, hogy a felesleges levegő felfelé távozzon. Más szavakkal, éppen úgy, ahogy van szükséges hogy a záróizom „elengedte” az étel és ital beismerését lefelé a normális aktus nyelésnél az is szükséges hogy a záróizom képes „elengedni” a levegőt felfelé böfögésért. Ennek a rendellenességnek a hivatalos neve a retrográd cricopharyngeus diszfunkció (R-CPD).

Azok az emberek, akik nem tudják felfelé engedni a levegőt, nyomorultak. Érzik, hogy a „buborék” a középső és az alacsony nyaknál ül, és nincs hova menni. Vagy azt tapasztalják, hogy gurgulázik, amikor a nyelőcsőbe csak levegő érkezik, és csak azt tapasztalják, hogy a menekülés útját egy nem pihentető záróizom blokkolja. Olyan, mintha a nyelőcső izma folyamatosan sikertelenül szorulna és összenyomódna. A személy úgy akar és kell, hogy böfögjön, de továbbra is tapasztalja ezt a képtelenséget. Néha ez akár fájdalmas is lehet. Az ilyen emberek gyakran mellkasi nyomást vagy hasi puffadást, sőt hasi duzzanatot tapasztalnak. A haspuffadás az R-CPD-s betegek többségénél is súlyos. A kevésbé kevésbé univerzális tünetek az étkezés utáni hányinger, a fájdalmas csuklás, a túlzott nyálzás vagy a légzéssel járó nehézség érzése erőfeszítéssel, amikor „tele van levegővel”. Sok R-CPD-ben szenvedő személy széleskörű tesztelésen és kezelésen esett át, előny nélkül. Az R-CPD csökkenti az életminőséget, és gyakran szociálisan zavaró és szorongást kiváltó. A gyakori (helytelen) diagnózisok a „savas reflux” és az „irritábilis bél szindróma”, ezért az ilyen állapotok kezelése nem enyhíti jelentősen a tüneteket.

Megközelítések a böfögés képtelenségének kezelésére:

Azok számára, akik megfelelnek a következő szindrómának:
1) Képtelenség böfögni
2) Guggoló zajok
3) Mellkas/hasi nyomás és puffadás
4) Puffadás

Itt van a leghatékonyabb előrelépés: Először konzultáció annak megállapítására, hogy teljesülnek-e az R-CPD diagnosztizálásának kritériumai. Ezután egy egyszerű irodai videoendoszkópos fecskefelmérés, amely magában foglalja a nyelv, a garat (a torok) és a gége izmainak neurológiai vizsgálatát, és gyakran mini-esophagoscopy-t is tartalmaz. Ez megállapítja, hogy a záróizom normálisan működik előre (antegrade) nyelési irányban, de nem fordított (retrográd) böfögő vagy regurgitáló módon. A fent leírt tünetekkel együtt ez az egyszerű irodai konzultáció és a nyelés értékelése megalapozza a retrográd cricopharyngeus diszfunkció diagnózisát (nem relaxáció).

A második lépés a Botox behelyezése a rosszul működő záróizom izomba. Az izomban a Botox kívánt hatása legalább néhány hónapig gyengíti. A személynek tehát sok hete van arra, hogy ellenőrizze, hogy a probléma megoldódott vagy legalábbis minimalizált-e. A Botox injekció potenciálisan irodai körülmények között is elvégezhető, de javasoljuk, hogy először (legalábbis) nagyon rövid általános érzéstelenítés során tegye be egy járóbeteg műtőbe. Ennek oka, hogy az első alkalommal fontos a kérdésre végleges választ adni, vagyis hogy a záróizom nem képes ellazulni, ha alulról érkező légbuborékkal mutatják be. Továbbá, több mint 190 páciens tapasztalata alapján 2019 augusztusáig úgy tűnik, hogy egyetlen injekció „betanítja” a beteget arra, hogyan kell böfögni. A betegek megközelítőleg 80% -a jóval a Botox hatása eloszlása után fenntartotta a böfögés képességét. Azaz már régen elmúlt 6 hónap az injekció beadásától számítva.

Az imént leírtak szerint R-CPD-vel kezelt betegeknél a tünetek drámai enyhülését kell tapasztalniuk. És megismételve, a több mint 190 beteg kezelésében (és számolásban) szerzett tapasztalataink azt sugallják, hogy ez az egyetlen Botox injekció lehetővé teszi a rendszer „alaphelyzetbe állítását”, és az ember soha nem veszítheti el képességét a böfögésre. Természetesen, ha a probléma visszatér, az egyén dönthet úgy, hogy további Botox-kezeléseket folytat, vagy akár endoszkópos lézeres cricopharyngeus myotomiát is elvégezhet. Ha többet szeretne megtudni erről az állapotról, olvassa el Dr. Bastian leírását a sokkal nagyobb esetszám első 51-gyel kapcsolatos tapasztalatairól a https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/2473974X19834553 címen.

Fotók a cricopharyngeus izomról:

1. A kiemelt ovális a cricopharyngeus izom helyét jelöli.
2. A cricopharyngeus izom nyitott helyzetben.
3. A cricopharyngeus izom összehúzódott helyzetben.

Nyelőcső megállapításai (1/3)
Kilátás a nyelőcső közepére egy fiatal embernél (30-as évek eleje). A nyelőcsövet nyitva tartja a páciens lepattanatlan levegője. Jegyezze fel az A ponton található pontozott vonalakkal körülvett „aorta polcot”

Nyelőcső megállapításai (2/3)
Egy pillanattal később további levegőt tolnak felfelé a gyomorból, hogy a nyelőcső közepét még jobban kitágítsák. A gerincben lévő csontos „sarkantyút” a megkönnyített nyelőcső nagy megkönnyebbülésbe dobja.

Nyelőcső megállapításai (3/3)
A felső nyelőcső nézete (közvetlenül a cricopharyngeus izomzáró alól) mutatja azt a figyelemre méltó oldalirányú dilatációt (nyilakat), amelyet az idő múlásával a páciens kibillenthetetlen levegője okoz. A dilatáció csak oldalirányban fordulhat elő, mivel a nyelőcső a légcső (elülső) és a gerinc (hátul) elzáródik, amint azt.

Honnan utaztak a betegek?