Képzeletének ereje az evés felett

Kezdjen el gondolkodni azokon az ételeken, amelyeket el szeretne kerülni

Feladva: 2011. január 01

Ha úgy képzeled magad, hogy valami finomat eszel, akkor valószínűleg nyálasodni kezdesz, és vágyad támad az adott étel megtalálására. Ez szinte minden nap előfordul velem a csokoládé tekintetében. Örömmel olvastam tehát egy nemrégiben készült tanulmányt, amelyet a rangos Science folyóiratban publikáltak, és megpróbálták megállapítani, hogy az az egyszerű elmebeli gyakorlat, hogy elképzelheti magát, ha egy bizonyos ételt, például sajtot eszik, képes-e megszokni, hogy valóban meg kell-e fogyasztania a sajtot, amikor az lett elérhető. A tudósok a Carnegie Mellon Egyetem Carey Morewedge vezetésével okos módszerek sorozatát dolgozták ki a képzelet szerepének vizsgálatára az étkezést vezérlő összetett agyi folyamatokban.

Természetesen tisztában vagy azzal, mi történik az érzelmeiddel, amikor valami ijesztő dolgot képzelsz el, vagy csak arra gondolsz, milyen érzés lenne, ha egy nagy pók mászna fel a lábadon most, amikor ezt a mondatot olvasod. A szíved elkezd futni, és egy kicsit gyorsabban kezdsz lélegezni, amíg meg nem erősíted, hogy valójában semmi sem mászik fel a lábadon. Ha azonban ezt az ijesztő képet folyamatosan újra és újra a fejedben dobálta, megnyugszik, és a pulzus és a légzés normalizálódik. Ezt az idegi folyamatot szokásnak nevezzük. A megszokás csökkent fiziológiai vagy viselkedési reakció egy ismételt ingerre, pl. arra a pókra gondolva a lábadon. A megszokás az élelmiszerek tekintetében is működik. Ez az első falat csokoládé mindig a legjobb; akkor, ha továbbra is egyre többet eszel, csökken az étkezés öröme, és elveszíti az érdeklődést a további evés iránt. Az idegtudósok most felfedezték az agyadban azt a helyet, ahol ezt a folyamatot kezelik. Az agyad lehetővé teszi, hogy szinte minden érzékszervi ingerhez hozzászokjon, beleértve a pókokat, csokoládét, szörnyű szagokat, erős fényeket és hangos zajokat.

A gondolkodás azon, hogy elfogyaszt valamit, például egy másik darab sajtot vagy csokoládét, rá tud-e szokni rá, és így arra ösztönözheti, hogy kevesebbet egyen? A válasz igen. A legfontosabb felfedezés az, hogy a pontos élmény, például egyes sajtdarabok elképzelése újra és újra képes volt megszokást kiváltani. Az ebben a vizsgálatban szereplő alanyok kevesebbet fogyasztottak az adott ételből, miután gondolatban szimulálták a tapasztalatokat. Miért működött ilyen jól? A szokás egyszerre csak egy ingerre jellemző. Ha hozzászokik egyfajta ételhez, például egy sajtkockához, akkor kevesebbet fog fogyasztani az adott ételből, anélkül, hogy befolyásolná más típusú élelmiszerek fogyasztását. Voila - kevesebb sajtot eszel, de képesek kiváltani a csokoládét!

A tanulmány egy másik csodálatos aspektusa az volt, hogy az alanyok csökkent sajtvágyakról számoltak be, de nem változtatták meg szubjektív érzéseiket arról, hogy mennyire szeretik még a sajtot. A hatást fokozta, hogy az alany mennyire gondolt egy adott étel elfogyasztására. Azok az alanyok, akik elképzelték, hogy többet esznek az ételből, végül kevésbé voltak motiváltak megenni, amikor elérhetővé váltak, ellentétben azokkal, akik kevésbé gondoltak az étel fogyasztására. Tehát azonnal kezdje el gondolkodni azon élelmiszereken, amelyeket el szeretne kerülni!

Ez a tanulmány néhány fontos tanulságot mutat be képzeletünk erejéről az étrend kontrollja felett, és arról a krumpli vagy fagylalt utáni éjféli vágyról. Az idegtudósok és pszichológusok sokféle módon dokumentálták ennek a mentális kontrollnak a különböző aspektusait; a legtöbben egyszerűen placebo hatásként ismerik. A jövőben, amikor tovább vizsgáljuk az emberi elmét, a határ a tényleges tapasztalat és az erről alkotott mentális képünk között valószínűleg egyre homályosabb lesz.