Kezelés nélkül a lisztérzékenység súlyos szövődményekkel járhat

2012. február 10

Kedves Mayo Klinika:

Melyek a celiakia korai tünetei? Mi okozza ezt a betegséget?

Válasz:

A lisztérzékenység egy emésztési rendellenesség, amelyet a liszt, a búza, az árpa vagy a rozs tartalmú ételekben található fehérje vált ki. Amikor a lisztérzékenységben szenvedők glutént esznek, az eredmény a vékonybél reakciója, amely olyan tünetekhez vezethet, mint hasmenés, hasi fájdalom, puffadás és fogyás. A lisztérzékenység korai diagnózisa azért fontos, mert ha nem kezelik, a rendellenesség súlyos szövődményeket okozhat.

A lisztérzékenység immunrendellenesség. Az immunrendszer tévesen célozza meg a „barátokat”, például ételeket vagy akár egészséges szerveket és szöveteket. Amikor egy ember lisztérzékenységben szenved, a szervezet immunrendszere túlreagál a gluténra reagálva, károsítja a vékonybelet és csökkenti a tápanyagok felszívódásának képességét.

Úgy tűnik, hogy a lisztérzékenység oka részben az ember genetikai felépítésén alapul. A kutatások azt találták, hogy a lisztérzékenység általában családokban terjed, és egyes géntípusok növelik az ember kockázatát a betegség kialakulásához. A genetikánál azonban több is van benne. A legtöbb ember, akinek olyan géntípusa van, amely veszélyezteti őket a lisztérzékenység miatt, soha nem fejti ki a rendellenességet, míg másoknak a tünetei már az élet elején jelentkeznek, és mások még csak 60-as vagy annál idősebbek.

Azok a körülmények, amelyek az ember immunrendszerét magas fokú riasztásra használják, aktiválhatják a betegséget. Például egyes kutatások szerint bizonyos fertőzések, különösen a gasztroenteritis, kiválthatják a lisztérzékenységhez kapcsolódó immunrendszeri választ. A betegség gyakoribb a császármetszéssel szült gyermekeknél. A terhesség is szerepet játszhat. Egyes nőknél a születés után több hónappal jelentkezik a betegség.

A lisztérzékenység kezdetekor a leggyakoribb tünetek a hasmenés, hasi fájdalom vagy puffadás, különösen étkezés után. A lisztérzékenységben szenvedők fogyhatnak, mert testük nem képes elegendő tápanyagot felszívni az ételből.

Idővel számos probléma alakulhat ki a szervezet gluténre adott reakciója következtében - a bőrkiütésektől és a laktóz-intoleranciától a meddőségig, a csontgyengeségig és az idegkárosodásig. Ezek gyakran előfordulhatnak emésztési tünetek hiányában is.

Ha celiakia tünetei vannak, keresse fel orvosát, hogy értékelje őket, mielőtt megváltoztatja az étrendjét. A betegség diagnosztizálása általában vérvizsgálatot és a vékonybél szövetének biopsziáját jelenti a károsodás ellenőrzésére. Néhány esetben a genetikai teszt is hasznos lehet.

A lisztérzékenység nem gyógyítható, de a glutén minden forrásának elkerülésével kezelhető. Miután a glutén kikerült az étrendből, a vékonybél elkezd gyógyulni. Minél korábban találják meg a betegséget, annál kevesebb időbe telik a gyógyulás. Például a lisztérzékenységgel diagnosztizált gyermekek többsége hat hónapon belül teljesen meggyógyul, amikor a glutént eltávolítják étrendjükből.

A teljes gyógyulás hosszabb időt vehet igénybe a felnőtteknél, néha akár egy-két évet is. Azoknál az embereknél, akiknek egy ideig tünetei vannak, hosszabb ideig kell gyógyulni, és néhányan soha nem gyógyulnak meg teljesen. Ezenkívül a betegség bizonyos előrehaladott szövődményei nem lehetnek visszafordíthatók, beleértve a meddőséget és a súlyos csontvesztést. A legtöbb cöliákiában szenvedő embernél azonban a tünetek jelentősen enyhülnek, amint elkezdik kerülni a glutént.

A glutén étrendből való teljes kiküszöbölése kihívást jelenthet, mert a glutén sok általános ételben megtalálható, beleértve a kenyeret, a tésztát, a sütit és a pizzakéreget, csak néhányat említve. A lisztérzékenységben szenvedőknek azonban teljesen ki kell zárniuk a glutént étrendjükből, mert még kis mennyiségek is károsíthatják a vékonybelet. Szerencsére a lisztérzékenységgel kapcsolatos tudatosság növekedésével számos élelmiszerboltban több gluténmentes termék kapható. Ha celiaciát diagnosztizáltak, forduljon dietetikushoz, aki segíthet az egészséges gluténmentes étrend megtervezésében.