Kína élelmezési problémával néz szembe - és a nyugati étrend lehet hibás

nyugati

"Készen állunk": A Schiphol repülőtér a hűtött oltószállítmányokra készül

COVID-19: Mit kell tudni a december 7-i koronavírus-járványról?

Ez a diagram megmutatja, honnan származnak a világ magasan képzett migránsai

A mai kínai állampolgárok éhesek lettek a zsíros, magas fehérjetartalmú ételek iránt, de az ország mezőgazdasági ipara elérheti a határát.

A nyugati étrend lehet hibás.

Az elmúlt két évtizedben Kínában uralkodó étrendje a gazdagabb állati fehérjék és az egzotikus zöldségek szélesebb választéka helyett a rizshez és a búzához hasonló gabonáktól ment el. Amint arról a Bloomberg beszámol, ez a változás miatt az országnak nincsenek földjei a termeléshez és az állattenyésztéshez.

Míg a nyugati étrend általában fejenként körülbelül egy hektárt követel meg, Kínának csak 0,2 hektárt kell fordítania az egyes polgárok táplálására. Eközben az ország a világ teljes sertéshús-készletének 50% -át elfogyasztja.

"A gyors iparosodás Kínában valóban riasztó mértékben rágja a termőföldet" - mondta Lester Brown, a Föld Intézet alapítója és elnöke a Reuters hírügynökségnek. "Kína most elveszíti a termőföldet."

Az új élelmiszerek iránti növekvő étvágy kielégítése érdekében az ország figyelmét kifelé fordította. De a megoldás nem olyan egyszerű, mint több élelmiszer importálása külföldről - hacsak a világ nem kezdi meg az élelmiszertermelés befogadását 9 milliárd ember számára. Ehelyett a kínai kormány megkezdte a mezőgazdasági üzemek bérbeadását Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Afrikában. Bizonyos esetekben egyenesen megvásárolta a földet.

Gyárak beindítása iparosodottabb országokban azt is lehetővé tette, hogy Kína kiaknázza az új technológiákat és a romlandó cikkek tárolásának magasabb színvonalát. Ezek az erőfeszítések elősegítik a kínai élelmiszer-előállítás minőségének javítását, amely korábban kérdés volt - a Sanghaji Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalnak számos alkalommal le kellett állítania a húsfeldolgozó üzemeket, mert lejárt termékeket használtak.

De ennek a stratégiának is vannak határai.

A népesedési szakértők azt jósolják, hogy 2050-ig további 2 milliárd ember fog élni a bolygón. A népesség legnagyobb mértékű megugrása Kínán kívüli területeken lesz - különösen Dél-Amerika és Afrika fejlődő régióiban -, ahol az ország offshore-ot hozott létre élelmiszergyártó gyárak.

Saját probléma megoldása során Kína akaratlanul sokkal nagyobb megterhelést róhat a globális élelmiszer-ellátásra. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy ez már az a gabonafélék esetében is előfordul, amelyeket az ország szarvasmarhák takarmányozására importál - áll az USDA kutatásai szerint. Egy font marhahús előállításához hét font gabona szükséges - állapítja meg a Föld Intézet.

Természetesen nem Kína az egyetlen ország, amely nyugati étrendet alkalmaz - csupán a legfrissebb szuperhatalom. A világ legegyszerűbb módja annak, hogy az emberek a világ minden táján enyhítsék az étrend által okozott globális terhet, ha kevesebbet fogyasztanak az állati fehérjéből, amelynek előállításához ennyi föld és víz szükséges. Még más állatok, például baromfi vagy sertéshús fogyasztása is megkönnyítené a takarmány iránti igényt.

De ahogy Kína kiterjeszti nemzetközi élelmiszeripari műveleteit, a növekvő élelmiszer-válság kockázata csak tovább növekszik.