Kólika
A székrekedés okozta kólika a végbél bénulásának jele lehet, a vizelet túlfolyó inkontinencia pedig a hólyag bénulás jele.
Kapcsolódó kifejezések:
- Mérgező sérülés
- Hasmenés
- Hasi fájdalom
- Étvágytalanság
- Laminitis
- Equus
- Kanca
- Csikó
Letöltés PDF formátumban
Erről az oldalról
Kólika
Etiológia
A kólikát hagyományosan a bélgörcsökkel kapcsolatosnak nevezik, és a szülők gyakran úgy vélik, hogy csecsemőjük étrendi intoleranciában, hasi görcsökben vagy akár bélelzáródásban szenved. A vizsgálatok nem támasztják alá azt az elméletet, miszerint a kólikában szenvedő csecsemőknek bármilyen gyomor-bélrendszeri patológiája van. A lábak felrajzolása, amelyről azt gondolják, hogy a hasi fájdalomra adott válaszként reagál, a „különféle káros ingerekre” válaszul fordulhat elő. 3 A sírási epizódok során lenyelt levegő gázképződéshez és hasi duzzanathoz vezethet, de ezek inkább következményeket jelentenek, mint okokat a túlzott síráshoz. Más tanulmányok nem támasztják alá azokat a korábban tartott elméleteket, amelyek szerint a kólika a szülők tapasztalatlanságából vagy szorongásából származik. 4 Ezt fontos szempontnak kell hangsúlyoznia, amikor tanácsot ad a kolikós csecsemők szüleinek.
A jelenlegi elméletek a kolikás csecsemő vérmérsékletére és szabályozási képességére összpontosítanak. Az egyik elmélet azt sugallja, hogy a kólikában szenvedő csecsemők megfelelő módon reagálnak az ingerekre, de viszonylag képtelenek az önszabályozásra, vagyis képtelenek szabályozni a káros ingerre adott válaszukat. Ez megmagyarázná, hogy a kólikában szenvedő csecsemők miért ugyanolyan gyakran sírnak, de hosszabb ideig tartanak. 5 Ez az elmélet különösen koraszülöttekre vonatkozhat, akiknek hipertóniája megnehezítheti az önnyugtatást. 6.
Kólika
Meghatározás
A kólikát korai csecsemőkori viselkedési szindrómának nevezik, amely nagy mennyiségű sírást, hosszú sírást és nehezen megnyugtató viselkedést foglal magában. Bár a tehéntej fehérjére érzékeny csecsemőknél kólika-szerű sírás fordulhat elő, definíció szerint a csecsemőkólikát nem szerves betegségek okozzák. A csecsemőkólikát Wessel heurisztikusan úgy határozta meg, hogy „az ingerlékenység, a nyüzsgés vagy a sírás paroxizmái, amelyek naponta összesen több mint három órán át tartanak, és bármely héten több mint három napon fordulnak elő”. A síró rohamok nyilvánvaló ok nélkül hirtelen megkezdődnek és leállnak, és nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a nap végén. A kócos sírás 3-4 hónapos korára spontán megszűnik, vagy idő előtt született csecsemők esetében 3-4 hónappal a terhesség után.
A normális csecsemők az élet első hónapjaiban jobban sírnak, mint bármely ezt követő életkorban. T. Berry Brazelton normális csecsemőknél tanulmányozta a sírást, és megállapította, hogy átlagosan a sírás csúcspontja körülbelül 6 hét, majd 12 hétesen folyamatosan csökken. Ronald Barr, ezen a területen egy másik kutató megerősítette Brazelton adatait, és arra a következtetésre jutott, hogy az egészséges csecsemők normál „sírógörbéje” nem a fájdalom eredménye. Dr. Barr szerint a kólika „inkább a csecsemők teszik, nem pedig valami.”.
Kólika
Alapinformációk
Meghatározás
A kólika intenzív, vigasztalhatatlan sírás vagy nyűg az egyébként egészséges csecsemőknél. Az élet első 3 hónapjában naponta legalább 3 órán át, heti 3 napon vagy annál hosszabb ideig tart, és több mint 3 hétig tart.
Szinonimák
Túlzott csecsemősírás
Paroxizmális felhajtás csecsemőkorban
Kitartó sírás csecsemőkorban
ICD ‐ 9 ‐ CM kódok
780.92 A csecsemő (baba) túlzott sírása
Epidemiológia és demográfia
A kólika a 3 hetes és 4 hónapos kor közötti csecsemők 10-25% -ánál fordul elő.
Az anyák antenatális és postnatális dohányzása kólikával társult.
Nem találtak nemi, faji vagy társadalmi-gazdasági helyzetbeli különbségeket.
A kólika nincs összefüggésben a szülői életkorral, iskolai végzettséggel vagy családi állapottal.
A kócos csecsemők anyáinak gyakoribb lehet a szülés utáni depresszió.
A kólika ronthatja a szülők és a csecsemő közötti kapcsolatot, és gyakran fokozza a bántalmazás kockázatát.
Klinikai előadás
Történelem
A szülők kimerültek és frusztráltak a kócos csecsemők gondozásában.
A 4 hónaposnál fiatalabb csecsemők intenzíven sírnak napi 3 vagy több órán át, valamint heti 3 vagy több napon keresztül.
A sírás gyakran minden nap ugyanabban az időben történik: késő délután és este. A következő tulajdonságokkal rendelkező csecsemők a nap folyamán többet sírhatnak, mint a nem érintett csecsemők: ○
Lábak hajlítása vagy felhúzása
Gyakran áthaladó flatus
„Nehéz” vagy intenzív reaktorok
Fizikális vizsgálat
A szerves betegségek kizárása érdekében fontos egy átfogó fizikális vizsgálat.
A fizikális vizsgálat eredményei általában normálisak.
Etiológia
Nincs meggyőző bizonyíték semmiféle diszkrét okra, bár sok javaslatot tettek, beleértve a következőket: ○
Hasi fájdalom vagy „gázosság”
Laktóz intolerancia vagy allergia a tehéntej fehérjére
Reflux vagy nyelőcsőgyulladás
Egyes kutatók szerint a kacsás csecsemők gondozóinak nincsenek ismereteik a csecsemőjelek felismerésében. ○
A gondozónak nincs alkalmazkodó képessége arra, hogy megfelelően reagáljon a csecsemőre.
A gondozó gyorsan csalódott, mert a válaszok sikertelenek a csecsemő megnyugtatásában.
Más kutatók egy fejlődési jelenséget javasolnak, mivel a csecsemő megtanulja az önnyugtató technikákat alvásra való áttéréssel.
A kólika valószínűleg egy multifaktoriális jelenség, amely magában foglalja a csecsemő, a gondozó és a környezet közötti interakciókat.
A kócos csecsemők érzékenyebbek, ingerlékenyebbek, intenzívebbek és kevésbé alkalmazkodók lehetnek.
A kócos csecsemőknek székrekedése lehet.
A szaruhártya kopása irritáció forrása lehet.
A csecsemő tehéntejfehérje-intoleranciája vagy allergiája lehet (a tünetek átlagosan 13 hetes korban kezdődnek).
A kólika a boldogulás sikertelenségével járhat.
A gyermek éhezést tapasztalhat.
Egyéb tényezők befolyásolhatják a kólikát: ○
Fertőzés (pl. Középfülgyulladás, gasztroenteritis, meningitis, osteomyelitis) vagy szepszis
Gyógyszerek (pl. Pszeudoefedrin) lenyelése
Reflux, gastrooesophagealis reflux betegség, nyelőcsőgyulladás
Subduralis haematoma vagy más koponyaűri folyamat
Trauma, beleértve a véletlenszerű sérüléseket is
Kólika
Cím a Baby's Diet
A kólika-kutatásokról kiderül, hogy a tehéntej és a szójaallergia fontos szerepet játszhat a kólikában. 1 Ahelyett, hogy olyan tüneteket csökkentő gyógyszereket adna, mint például a szimetikon, hatékonyabb lehet az ok gyökereinek kezelése azáltal, hogy eltávolítja a vétkes ételt az étrendből, vagy áttér egy előre megemésztett fehérjére. A szilárd ételek túl korán történő bevezetése kólikát okozhat, és hajlamosíthatja a gyermeket az atópiára. A szilárd táplálék bevezetését legkorábban 6 hónapos korban javasoljuk.
Kólika
John F. Marshall, Anthony T. Blikslager, Lósebészet (negyedik kiadás), 2012
Történelem és jelzés
Síró
Sírás és kólika
A kólika egy különleges eset, amikor a sírás problematikussá válik a család számára. A kólikát korábban a túlzott sírással egyenértékűvé tették, amely csak a sírás mennyiségére koncentrál. Ez a meghatározás azonban nem veszi figyelembe a sírás egyéb jellemzőit, a sírás hatását a csecsemő fejlődésére és a családra. A kólikához társuló egyéb jellemzők közé tartozik a magas f0, a nagy amplitúdójú és a belégzés vagy a lélegzetvisszafogás hosszabb időtartama, ami fájdalomra utal, valamint a csecsemő fizikai jelei (pl. Feszes izmok, kemény gyomor, felhúzódó lábak), a hirtelen megjelenés és az epizodikus minőség és vigasztalhatatlanság. Pszichoszociális szempontból nézve a kólikát akkor diagnosztizálják, amikor ebben a korban a sírás problematikus, mert zavarja a csecsemő fejlődését (pl. Alvási vagy táplálkozási problémákat okoz), a kialakuló szülő-gyermek kapcsolatot vagy a családot.
Valószínűleg több oka van a kólikának. Gastroesophagealis reflux (GER) akkor fordul elő, amikor a gyomor savai a nyelőcsőbe szivárognak, fájdalmat okoznak és fájdalomkiáltást váltanak ki. A kólika oka lehet alvási vagy táplálkozási problémák, vagy túlérzékenység is, amely az éretlen idegrendszert tükrözi. Bár a kólika általában 3 héttől 3 hónapos korig fordul elő csecsemőknél, az akusztikai jellemzők, például a magas f0, a nagy amplitúdó és a hosszabb inspirációs idő megelőzhetik a kólika megjelenését, ami arra utal, hogy ezeknél a csecsemőknél nagyobb a stressz iránti sérülékenység, ami kiváltó lehet. a kólika kialakulásának állapota. A kólikát nem a rossz gyermeknevelés okozza. A kólika azonban gyakran megzavarja a csecsemő-szülő kapcsolatot, és a pszichoszociális kezelés a szülők és a csecsemő problémáival is foglalkozik.
A fájdalom felismerése
Visceralis fájdalom
Belgyógyászat és klinikai táplálkozás
Szénhidrát táplálék és kólika
Ezek a megfigyelések számos kérdést vetnek fel az étrend összetételének és az étrend változásának a gyomor-bélrendszer működésére gyakorolt hatásaival kapcsolatban, ideértve a ló emésztőrendszerének gabona (keményítő) emésztésre való képességét, a fokozott kólika kockázatának lehetséges okait a magas gabonatáplálás mellett, valamint a táplálék hatását. az étrend (gabona vagy takarmány) hirtelen változása a gyomor-bélrendszer működésében.
Lactobacillus reuteri
Kólika
A kólika olyan állapot, amelyet az ellenőrizetlen sírógörcsökben szenvedő csecsemők jelölnek meg, amelyek epizódonként órákig is eltarthatnak. A kólika klinikai meghatározása az, amikor a csecsemő napi 3 óránál hosszabb ideig sír, hetente háromszor több mint 3 hétig [51]. A kólika etiológiája meghatározatlan marad, és nincs megfelelő kezelés a kólika tüneteinek enyhítésére. Tekintettel arra, hogy a szülők óriási stresszt okoznak ezek a hosszan tartó síró varázslatok, megoldásokat kell találni a kócos babák számára.
2007-ben Savino et al. leírta az L. reuteri 55730 hatását a kólikában szenvedő csecsemők sírási idejének csökkentésére [52]. Ebben a vizsgálatban a csecsemőket vagy L. reuteri 55730, vagy szimetikon, egy vegyület kapta, amelyet rutinszerűen alkalmaznak a kólika kezelésében, annak ellenére, hogy kevés bizonyíték van a kólika elleni jótékony hatásra. A vizsgálat kezdetén a csecsemők átlagos sírási ideje napi 3 óra alatt volt, és vagy 10 8 élő L. reuteri-t, vagy 60 mg szimetikont kaptak, ez a vegyület gyakran felírt, de klinikailag hatástalan a kólika ellen. 2 héten belül az L. reuteri-val kezelt csecsemőknél jelentősen csökkent a sírási idő, és a 28 napos vizsgálat végén a csecsemők 95% -ánál (41-ből 39) a sírási idő> 50% -kal csökkent, csak 7% -kal ( 3/42) a szimetikon csoportban. Egy második kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálat kimutatta, hogy az L. reuteri 17938 a kolikózisos tünetek csökkentésében felülmúlta a placebót, bár ebben a vizsgálatban a placebo-csoportban is erős jótékony hatás figyelhető meg [53]. Az alanyok egy részének székletmikrobiota elemzése kimutatta, hogy az L. reuteri beadása nem változtatta meg jelentősen a mikrobiális közösség szerkezetét [54] .
A kólika valószínűleg heterogén rendellenesség, és keveset értünk abból a szempontból, hogy az L. reuteri 17938 miként működhet a kólikával kapcsolatos tünetek elnyomásában. A koraszülött csecsemők L. reuteri-kiegészítésének mechanisztikus szempontjainak kezeléséhez Indrio és munkatársai felértékelték a bélmozgást egy 34 hetes koraszülött csecsemő csoportjában, akik anyatejet, tápszert vagy tápszert és L. reuteri 55730-at (n = 10 in mindegyik csoport) [60]. Az ultrahang segítségével a gyomor kiürülését 30 napos kezelés után figyelték meg, hogy a koraszülött csecsemőknek és az L. reuteri-nek adott tápszert megnövekedett motilitás, kevesebb regurgitáció és fokozott evakuálás mutatta, mint önmagában a tápszerrel. Bár ez nem feltétlenül szól közvetlenül a kólika okáról, az eredmények azt mutatják, hogy az L. reuteri 55730 befolyásolhatja a bél motilitását és működését. Hasonló következtetésre jutottak egy olyan tanulmányban, amelyben a L. reuteri 17938-at vizsgálták gyomor-nyelőcső refluxos csecsemőknél [61] .
Migrén, gyermekek és
Csecsemőkólika
A csecsemőkólika, vagy az egyébként egészséges csecsemő túlzott sírása a csecsemők 5–19% -ában fordul elő. A kólika előfordulási gyakorisága 6–8. Élet héten tetőzik, és tipikusan 3 hónapos korig megszűnik. A kócos csecsemők sírásuk nagy részét késő délutáni és esti órákban teszik meg. Bár a „kólika” kifejezés a hasi kényelmetlenséget jelenti, mint a csecsemő szorongásának etiológiáját, nincs egyértelmű bizonyíték erre. Előfordulhat, hogy ezek a csecsemők fokozott érzékenységet mutatnak az ingerek iránt, mint a migrénes betegek, és ezt a megnövekedett ingert túlzott sírással fejezik ki. Két retrospektív vizsgálatban a migrénes gyermekek csecsemőkorban nagyobb valószínűséggel voltak kócosak. Azoknál az anyáknál, akiknek kórtörténetében migrén volt, több mint kétszer nagyobb az esélyük a kólikában szenvedő csecsemőre. Prospektív vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a kólikában szenvedő csecsemőknél nagyobb valószínűséggel alakul-e ki migrénes fejfájás gyermekkorban.
- A ScienceDirectről
- Távoli hozzáférés
- Bevásárlókocsi
- Hirdet
- Kapcsolat és támogatás
- Felhasználási feltételek
- Adatvédelmi irányelvek
A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .
- Rágógumi - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Funkcionális ital - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Bőr vasculitis - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Diétás bevitel - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek - áttekintés a ScienceDirect témákról