Kolloid göbös golyva

Alternatív nevek
Endemikus golyva

golyva

A kolloid göbös golyva a pajzsmirigy megnagyobbodása, amelyet általában a túl kevés jód tartalmaz az étrendben.

Okok, előfordulás és kockázati tényezők

Ha a pajzsmirigy nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni, megpróbálhatja kompenzálni a megnagyobbodásával. Az egyébként normális pajzsmirigy megnagyobbodását kolloid nodularis golyvának hívják.

Kolloid göbös golyva akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy nem képes kielégítő hormontermeléssel kielégíteni a szervezet anyagcsere-igényeit. A pajzsmirigy megnagyobbodásával kompenzálja, amely általában legyőzi a pajzsmirigyhormon enyhe hiányait.

Ha a pajzsmirigy ezután újra jódnak van kitéve, a csomók függetlenül termelhetnek pajzsmirigyhormont. Esetenként a csomók túl sok pajzsmirigyhormont termelhetnek, ami tirotoxikózist okozhat. Ezt toxikus göbös golyvának hívják.

A kolloid göbös golyvákat endémiás golyvaként is ismerik, és általában a nem megfelelő jódtartalom okozza az étrendben. Jódhiányos talajú földrajzi területeken fordulnak elő, általában a tenger partjától távol eső területeken. A terület a golyva endémiája, ha a 6-12 éves gyermekek több mint 10% -ának van golyvája.

Az Egyesült Államokban a Nagy Tavak, a Középnyugat és az Intermountain régiókat valamikor „golyva övként” ismerték. A jódozott konyhasó használata általában megakadályozza ezt a hiányt. Ennek eredményeként a kolloid göbös golyvák előfordulása ritka az Egyesült Államokban.

A kockázati tényezők a nők, a 40 évesnél idősebbek, a táplálékkal nem megfelelő jódbevitel, endémiás területen élők és a golyvák családi kórtörténete.

  • Pajzsmirigy megnagyobbodás - egyetlen kis csomótól a hatalmas megnagyobbodásig változhat
  • Légzési nehézségek a légcső összenyomódása miatt (ritka)
  • Nyelési nehézségek a nyelőcső összenyomódása miatt (ritka)
  • Nyaki véna duzzanata és szédülés, amikor a karok a feje fölé emelkednek (nagy golyva)

Jelek és tesztek

  • Pajzsmirigy-vizsgálat
  • Pajzsmirigy ultrahang
  • Pajzsmirigy-stimuláló hormon (magas, ha alulműködik, alacsony, ha túlműködik)
  • T4 (alacsony vagy normális)
  • Radioaktív jódfelvétel (normális vagy fokozott)
  • A jód vizelettel történő kiválasztása (alacsony)

Kis jódadagok (Lugol vagy kálium-jód oldat) kezelik a jódhiányt. A hormonpótlás gátolja a pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH), és lehetővé teszi a pajzsmirigy helyreállítását.

Egy nagy golyva, amely nem reagál az orvosi kezelésre, vagy korlátozza a nyelést és a légzést, a pajzsmirigy részleges eltávolítását igényelheti.

Ha a golyva túl sok pajzsmirigyhormont termel, szükség lehet radioaktív jóddal történő kezelésre, antithyroid gyógyszeres kezelésre vagy műtétre.

Várakozások (prognózis)

A prognózis jó kezeléssel. A kolloid göbös golyvák egyes esetekben spontán eltűnhetnek, más esetekben azonban nagyok lehetnek. 50 év feletti embereknél a régóta fennálló golyva mérgezővé válhat, ami a túlzott pajzsmirigyhormonok tüneteinek kialakulásához vezethet.

Bonyodalmak

  • A fokozatos pajzsmirigy-megnagyobbodás vagy az edzett csomók kialakulása jelezheti a pajzsmirigy rosszindulatú daganatát (rák). Ha egyetlen, domináns csomó van, vagy ha egy göb megnagyobbodik, finom tű biopsziát kell végezni a rosszindulatú daganat kizárása érdekében.
  • Egy egyszerű golyva mérgező göbössé alakulhat át.
  • A jód újbóli expozíciója esetén tirotoxikózis fordulhat elő.

Hívja egészségügyi szolgáltatóját

Hívja orvosát, ha a tirotoxicosis jelei jelentkeznek:

  • Fokozott pulzus
  • Szívdobogás
  • Hasmenés
  • Hányinger
  • Hányás
  • Izzadó
  • Remegés
  • Agitáció
  • Légszomj

Használjon jódozott sót vagy jóddal kiegészített ételeket.