Korai váladékozás laparoszkópos vakbélműtét után komplikált vakbélgyulladás esetén: Biztonságos-e?

Olga La Manna, orvos, Yves Bendavid, MD, FRCSC, FACS, MSc, Pierre Drolet, MD, Madeleine Poirier, MD, Margaret Henri, MD, Jean-Francois Latulipe, MD, Michel Morin, MD

Maisonneuve-Rosemont Kórház, amely a Montreali Egyetemmel áll kapcsolatban

HÁTTÉR: A laparoszkópos vakbélműtétet hatékony és biztonságos technikának ismerik el mind a komplikáció nélküli, mind a bonyolult vakbélgyulladás esetén. A legújabb tanulmányok ekvivalens eredményt mutattak az intraabdominális tályog esetén a nyílt vakbélműtét és a laparoszkópos apendektómia között. Kiváló eredményeket mutattak ki a műtéti hely fertőzésével, a tartózkodás időtartamával, a kórház költségeivel és a normális tevékenységre való visszatéréssel kapcsolatban. A vakbélgyulladás legfeljebb 25% -a gangrén, perforált vagy tályogos a műtét idején. A bonyolult vakbélgyulladásban szenvedő betegek egy része a műtét után jobban halad, mint más, és előfordulhat, hogy nem igényel hosszú IV-es antibiotikum-kezelést és hosszan tartó kórházi tartózkodást. A kiválasztott betegek korai elbocsátása minimalizálja a kórházi költségeket, miközben csökkenti az orvosi hibák és a kórházi fertőzések kockázatát.

MÓDSZER: 143 egymást követő, komplikált apendicitisben szenvedő beteg retrospektív áttekintését végeztük laparoszkópos vakbélműtét kezelésével 2008. június és 2010. december között a Maisonneuve-Rosemont Kórházban, Montreal, Qc, Kanada. Bevettük a gyermekpopulációt. Olyan eredményeket elemeztek, mint a műtét ideje, az intraoperatív leletek, a diétáig eltelt idő, a posztoperatív láz, az antibiotikumok hossza és a posztoperatív szövődmények. A betegeket elkülönítettük a korai kisütési csoport (≤3 nap) és a kontroll csoport (> 3 nap) között.

EREDMÉNYEK: 52 beteg (36,4%) hagyta el a kórházat a műtét utáni harmadik napon vagy azt megelőzően, a kontroll csoport átlagos tartózkodási ideje 2,38 (1-3 nap), míg 6,62 (4-17 nap) volt. A korai mentesítés csoportjában hét betegnél (13,5%) volt komplikáció. Ebben a csoportban egy bélelzáródásban szenvedő beteg (1,9%) állapota gyógykezeléséhez új kórházi kezelést igényelt. A kontroll csoportban a 91 beteg közül 19-nél (20,9%) 22 szövődmény alakult ki. Öten (5,5%) volt szükség új kórházi kezelésre. Tizenegy betegnél (12,1%) intraabdominális tályogot csak antibiotikumok (5), perkután vízelvezetés (5) és műtéti eljárás (1) kezelt. A korai ürítés csoport egyikének sem volt intraabdominális tályogja, sebfertőzése vagy elhúzódó ileusa. Egyéb szövődmények: maradék fájdalom (2), köldök hematóma (1), perianalis tályog (1), haematochezia (1) és hasmenés (1) a korai váladékozás csoportjában és maradék fájdalom (6) és vizeletretenció (1) ellenőrző csoport. Nem történt halálozás. A csoportok hasonlóak voltak a társbetegségek (ASA osztály), az életkor, a nemek aránya, a műtéthez és a műtéthez képest. A hosszabb kórházi kezelés tendenciája figyelhető meg lázzal a befogadáskor és a műtét után, a tünetek hosszabb időtartama, a normál étrendig tartó hosszabb idő és az intraoperatív eredmények súlyossága.

KÖVETKEZTETÉS: A korai mentesítés nem járt magasabb komplikációszámmal vagy magasabb kórházi kezeléssel. Így kiválasztott betegek számára biztonságos a bonyolult vakbélgyulladásos laparoszkópos vakbélműtét utáni korai kisülés. Az olyan kritériumok, mint a normalizált leukocita szám, a láz hiánya és a rendszeres étrendre való visszatérés, elegendõnek tûnik ahhoz, hogy a beteg szájon át szedett antibiotikumokkal biztonságosan kiürüljön. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a betegek egy alcsoportja jobban halad, a sebész tapasztalata elengedhetetlen e betegek azonosításához. Javasoljuk, hogy a páciens kórházi tartózkodása ne hosszabbodjon meg kizárólag a bonyolult vakbélgyulladás diagnosztizálásakor, ha a posztoperatív klinikai lefolyás kielégítő.