A korai enterális táplálás hatása a laparoszkópos közös epeutak feltárására, fokozott gyógyulással a műtéti protokollok után

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozási Osztály, Tianjin Nankai Kórház, Tianjin, Kína. [email protected].
  • 2 Minimálisan invazív sebészeti osztály, Tianjin Nankai Kórház, Tianjin, Kína.
  • 3 Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem, Charleston, USA.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozási Osztály, Tianjin Nankai Kórház, Tianjin, Kína. [email protected].
  • 2 Minimálisan invazív sebészeti osztály, Tianjin Nankai Kórház, Tianjin, Kína.
  • 3 Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem, Charleston, USA.

Absztrakt

Háttér/célok: A műtét utáni fokozott gyógyulás protokolljai (ERAS) átfogó és bizonyítékokon alapuló irányelveket nyújtanak a perioperatív ellátás javítására. Megfoghatatlan, hogy a korai enterális táplálkozás (EEN) aktív szerepet játszik-e az ERAS protokollokban. A laparoszkópos közös epeútfeltárás (LCBDE) biztonságos és hatékony módszer az epeutak köveiben szenvedő betegek kezelésére. A tanulmány célja az EEN biztonságosságának, tolerálhatóságának és eredményeinek felmérése az LCBDE után.

közös

Tantárgyak/módszerek: 2014 januárjától 2017 áprilisáig összesen 100 posztoperatív LCBDE-ben szenvedő beteget választottak ki és véletlenszerűen osztottak fel kontrollcsoportra és EEN csoportra. A kontrollcsoportba tartozó betegeket hagyományos kezeléssel, rendszeres étrenddel kezelték tolerálva, míg az EEN csoportba tartozó betegeket 3 órával az LCBDE után EEN-vel etették. Értékelték és összehasonlították a betegek jellemzőit, az első flatusig eltelt időt, a szövődményeket, a kórházi tartózkodást és a kórházi kezelés költségeit.

Eredmények: Az EEN felgyorsította a gyomor-bélrendszer működésének helyreállítását, amit a kontrollcsoporttal összehasonlítva az első flatusig eltelt idő csökkenése jelzett (P = 0,00). Ennek megfelelően a gasztrointesztinális funkció gyors helyreállítása rövidebb kórházi tartózkodást eredményezett az EEN csoport számára (P = 0,00); a kórházi költségek összehasonlításakor azonban nem mutattak ki szignifikáns különbséget. Másrészt a korai orális táplálás növelte a hasi duzzanat és hasmenési szövődmények előfordulását (P = 0,00 és P = 0,03).

Következtetések: Az EEN hatékonyan javítja a gyomor-bélrendszer működését, de olyan komplikációkat vet fel, mint a hasi feszülés és hasmenés az LCBDE után. Javasoljuk az EEN mielőbbi bevezetését, ha ésszerűen elvárható, hogy a betegek magas szintű megfelelést kapjanak.