Közegészségügyi táplálkozás

E-mailben küldje el könyvtárosának vagy rendszergazdájának, hogy javasolja ennek a naplónak a felvételét a szervezet gyűjteményébe.

ISSN: 1368-9800
EISSN: 1475-2727
URL:/core/folyóiratok/public-health-Nutrition

Ön elhagyja a Cambridge Core-ot, és eljut a folyóirat cikk-beküldési webhelyére.

Napló otthon
Elfogadott kéziratok
FirstView cikkek
Legfrissebb szám
Nyílt hozzáférésű cikkek
A legtöbbet idézett
Minden kérdés

Finomítsa a felsorolást

Műveletek a kiválasztott tartalomhoz:

A kijelölt elemek megtekintése
Mentés a könyvjelzőim közé
Idézetek exportálása
PDF letöltése (zip)
Küldje a Kindle-nak
Küldés a Dropboxba
Küldés a Google Drive-ra

Ha el szeretné küldeni ezt a cikket a fiókjába, kérjük, válasszon ki egy vagy több formátumot, és erősítse meg, hogy vállalja, hogy betartja használati szabályzatunkat. Ha először használja ezt a funkciót, akkor felkérést kap, hogy engedélyezze a Cambridge Core számára, hogy csatlakozzon a fiókjához. További információ a tartalom küldéséről .

A cikk elküldéséhez a Kindle-be először győződjön meg arról, hogy a [email protected] webhelyet hozzáadja az Ön jóváhagyott személyes okmányainak e-mail listájához az Amazon-fiókjának Tartalmainak és eszközeinek kezelése oldalán a Személyes dokumentum beállításai alatt. Ezután írja be alább a Kindle e-mail címének „név” részét. Tudjon meg többet a Kindle-hez történő küldésről. Tudjon meg többet a Kindle-hez történő küldésről.

Ne feledje, hogy elküldheti a @ free.kindle.com vagy a @ kindle.com változatoknak. A „@ free.kindle.com” e-mailek ingyenesek, de csak akkor küldhetők el az eszközére, ha wi-fi hálózathoz csatlakozik. A „@ kindle.com” e-maileket akkor is el lehet küldeni, ha nem csatlakozik a wifihez, de vegye figyelembe, hogy a szolgáltatási díjak.

Egyéb

Előszó

Bevezetés

Egyéb

A DAFNE résztvevői

Kutatási cikk

A DAFNE kezdeményezés: a táplálkozási szokások értékelésének módszertana Európa-szerte a háztartások költségvetési felmérés adatainak felhasználásával

A DAta Food NEtworking (DAFNE) kezdeményezést az 1980-as években hozták létre, és célja, hogy a háztartási költségvetési felmérések (HBS) keretében már összegyűjtött adatokat felhasználja az étrendi szokások értékeléséhez Európában.

A HBS-k országos reprezentatív felmérések, hasonló módszerekkel, rendszeres időközönként, szinte az összes európai ország nemzeti statisztikai hivatala által. A DAFNE az európai országok összehasonlítható összehasonlításával, az élelmiszer-kategóriák és a szocio-demográfiai adatok kijelölésével, valamint az egy főre jutó napi élelmiszer-rendelkezésre állás becslésével foglalkozik. Az élelmiszer- és szocio-demográfiai adatok közös kategóriákba sorolásával lehetővé válik az étkezési szokások összehasonlítása az európai országok között.

Tizenöt, egy vagy több HBS-szel rendelkező európai ország vállalkozott mind az 1981–1999 közötti időszakban.

Reprezentatív populációs minták 15 európai országban.

A DAFNE HBS adatai összehasonlíthatók és sokféle étrendi elemzést tesznek lehetővé. Előzetes adatok dokumentálják az étkezési szokások különbségeit az európai országok között, és betekintést nyújtanak az étkezési preferenciák szocio-demográfiai tényezőibe.

A DAFNE adatbank megfelelő bővítése és kiaknázása értékes eszközzé válhat a nemzeti élelmiszer- és táplálkozási politika tervezésében Európa-szerte, valamint a táplálkozással összefüggő állapotok kialakulásának nagyobb kockázatú csoportok azonosításában.

Módszertani kérdések a háztartások költségvetési felmérésének kiadási adatainak felhasználásával az élelmiszer-elérhetőség becsléséhez: ír tapasztalatok a DAFNE páneurópai projektben

Az ír részvétel az EU által támogatott DAta Food NEtworking (DAFNE) projektben megkövetelte az átfogó célok betartását. Az ír háztartási költségvetési felmérés (HBS) kiadási adatait az együttműködési erőfeszítésekkel kompatibilis formátumba kellett átalakítani, átalakítva azokat naponta fejenként rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiségekké.

Az ír 1987-es HBS kiadási adatai az Ír Köztársaság 7705 háztartásának összes árucikkéről, 14 napos napló felhasználásával, amelyet a háztartás minden 15 éves és idősebb tagja vezetett.

A HBS adatkészletében szereplő 188 élelmiszer azonosítását követően az egyes élelmiszerek tömegegységenkénti kiskereskedelmi árát keresték. A különféle forrásokból összegyűjtött árakat a fogyasztói árindex segítségével módosították az 1987-es árakkal. Egyszerű modellekkel becsülték meg a háztartási élelmiszerek elérhetőségét, a kiadási adatokra alkalmazva az egységnyi tömegre eső korrigált kiskereskedelmi árakat. A háztartási szintű adatokat átszámították az egy főre jutó napi élelmiszer-hozzáférésre. A kiskereskedelmi árak alapján becsült mennyiségek belső hitelesítését a 12 élelmiszer felhasználásával végezték, amelyekhez az ír HBS költségeket és mennyiségeket gyűjt.

Az Ír Központi Statisztikai Hivatal által az 1987-es ír háztartási költségvetési felmérésben 12 élelmiszerre vonatkozóan közzétett mennyiségek összehasonlítása az egyenértékű kiadási adatok és a megfelelő kiskereskedelmi árak alapján becsült mennyiségekkel egyetértést mutatott, 10 élelmiszernél kevesebb, mint 10% -os hibahatár.

Annak ellenére, hogy nehézségekbe ütközik a HBS élelmiszer-kiadási adatainak az egy főre jutó napi élelmiszer-hozzáférhetőséggé történő átalakítása, a DAFNE megközelítés potenciálisan hasznos lehet az ír táplálkozási felügyelet céljából, és megkönnyíti az ír HBS élelmiszer-adatok más európai országok adatainak összehasonlítását.

Az életkor- és nem szerinti élelmiszer-hozzáférhetőség becslése a háztartások költségvetési felmérésének adataiból

Becslések levezetése az életkor és nem szerinti élelmiszer-rendelkezésre állásról, a háztartások szintjén összegyűjtött adatok alapján.

Két alternatív modellezési megközelítést írnak le, amely lineáris és nem lineáris optimalizáláshoz vezet. A büntetendő legkisebb négyzetek ötletét használják a modell paramétereinek becslésére. A háztartási jellemzők hatása beépíthető mindkét modellezési megközelítésbe.

Négy európai ország (Belgium, Görögország, Norvégia és az Egyesült Királyság) háztartások költségvetési felmérésének adatai, 1990 körül.

Módszertan a háztartások költségvetési és egyéni táplálkozási felméréseinek összehasonlíthatóvá tételéhez az összegyűjtött étrendi információk szintjén

Az alkalmazott módszertan leírása annak érdekében, hogy összehasonlíthatóvá tegyük az összegyűjtött étrendi információk szintjén a háztartások költségvetési felmérését (HBS) és az egyedi táplálkozási felmérés (INS) adatait négy európai országból (Belgium, Görögország, Norvégia és az Egyesült Királyság).

Belgiumban az 1987–88-as HBS adatait hasonlították össze a Belga Táplálkozás és Egészségügyi Kutatás 1980 és 1985 között gyűjtött adataival. Görögországban a HBS 1993–94-ben Athén nagyobb területén végzett adatait hasonlították össze 1994 körül gyűjtött adatok ugyanabban a régióban, a rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálatának görög szegmensével összefüggésben. Norvégiában a HBS 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben végzett adatait hasonlították össze az 1993–94-ben végzett NORKOST-vizsgálattal. Az Egyesült Királyságban négy, 1985-ben, 1986-ban, 1987-ben és 1988-ban elvégzett HBS-adatot hasonlítottak össze az 1987–88-ban végzett brit felnőttek nemzeti étrendi és táplálkozási felmérésével.

Az INS által generált adatokat „HBS-szerű” becslésekké konvertálták a hozamtényezők alkalmazásával a főzés során bekövetkező súlyváltozásokra, a receptalapú számításokra és az ehető arány együtthatókra, figyelembe véve az ételkészítés során bekövetkezett súlyváltozásokat. Az így kapott „HBS-szerű” becsléseket összehasonlítottuk az eredeti HBS-értékekkel, miután kiigazító tényezőt alkalmaztak a kedvtelésből tartott állatoknak elrontott vagy oda adott ételekre.

A jelen cikkben áttekintett módszertani megfontolások azt jelzik, hogy számos kérdést figyelembe kell venni, mielőtt a változatos módszertanokkal megvalósított felmérések során összegyűjtött étrendi adatokat megfelelően összehasonlítanák.