Krómhiány

Kapcsolódó kifejezések:

Glükóz teszt
Szőlőcukor
Diabetes mellitus
Kiegészítés
C-vitamin
Inzulin
Koleszterin
Króm
Teljes parenterális táplálkozás
Króm-pikolinát

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

A króm (III) komplexek előnyei az állatok és az emberek egészségében

KRÓMHIBÁS ÉS BETEGSÉGEK

A krómhiány széles körben elterjedt probléma. Sok embert, például sportolókat, cukorbetegeket, terhes nőket és időseket különösen veszélyeztet a krómhiány, amely károsítja az inzulin működését, gátolja a fehérjeszintézis és az energiatermelés, valamint a 2-es típusú cukorbetegséget és a szívbetegségeket [4]. Számos tanulmány kimutatta, hogy szoros összefüggés van a krómhiány, a magas vérinzulin és az emelkedett vér koleszterinszint között. Patkányokban kimutatták, hogy a krómhiány növeli a szérum koleszterinszintjét és az aorta plakkok képződését [4]. A króm hozzáadása az étrendhez mind az aorta plakkok képződését, mind a szérum koleszterinszint emelkedését megakadályozta [2].

Ezenkívül a krómveszteség nagy mennyiségű finomított élelmiszert, különösen egyszerű cukrot tartalmazó étrendben tapasztalható, ami súlyosbítja a problémát, mivel ezekben az ételekben nemcsak alacsony a krómtartalom, hanem a vizelettel történő krómveszteség is. Számos állatkísérlet azt is kimutatta, hogy a magas szacharózszintű és krómhiányos étrend potenciálisan súlyos érelmeszesedést okozhat. A krómvesztés további formái hosszú stressz időszakokban találhatók meg, például terhesség, fertőzés, fizikai trauma és megerőltető testmozgás során. A testmozgás kimutatta, hogy krómvesztést indukál a sportolókban, és krómhiányhoz vezet, ami az inzulinfunkció károsodását eredményezi [5].

Nyomelemek és nyomelemek

Egészségügyi hatások/fiziológia

A krómhiány ritka, és az EFSA nemrégiben készített jelentése megkérdőjelezi, hogy az alacsony emberi bevitel fiziológiai következményekkel jár-e. A potenciálisan veszélyeztetettek azok, amelyek magasabb szintű krómot válthatnak ki, vagy nem képesek felszívni a krómot az étrendből. Noha a háromértékű krómnak csak kevés toxikus hatását írták le, a háromértékű króm rendkívül nagy mennyisége gátolhatja a DNS-polimeráz aktivitást és növelheti a különböző mutációk sebességét a DNS-ben. Ezenkívül szervkárosodást jelentettek, beleértve a vese- és májműködési zavarokat, olyan embereknél, akik 0,6–2,4 mg krómot tartalmazó króm-pikolinát-kiegészítőket fogyasztottak.

A 2-es típusú cukorbetegség táplálkozási kezelése

B. Króm

Laboratóriumi állatoknál a krómhiány a vércukor, koleszterin és triglicerid koncentrációk növekedésével jár. Ez a megfigyelés vezetett a krómállapot vizsgálatához emberben. A biológiailag aktív elemi krómterméket glükóz tolerancia faktornak nevezzük [117]. A glükóz tolerancia tényező a nikotinsavból, az elemi krómból, valamint a glutaminsav, a glicin és a cisztein aminosavakból áll. Kofaktorként működik az inzulin számára, és megkönnyítheti az inzulin-membrán receptor kölcsönhatást. A glükóz-tolerancia tényező azonban csak inzulin jelenlétében (étkezés utáni állapot) csökkenti a plazma glükózszintjét, és nem egy éjszakán át éhező állatoknál [118].

A króm-kiegészítők többsége rosszul szívódik fel, de pikolináttal kombinálva az abszorpció javul. Mivel a krómhiány meghatározására nincs módszer, a hiány előfordulása ismeretlen. Rabinowitz és munkatársai [119] a krómot tanulmányozták a hajban, a szérumban, a vizeletben és a vörösvértestekben, és nem tudták azonosítani a krómhiányt cukorbetegségben szenvedőknél vagy anélkül. Három kettős-vak crossover vizsgálatban cukorbetegségben szenvedő betegeknél a króm-kiegészítés nem javította a glükóz- és lipidszintet [120–122].

Kínából származó legfrissebb bizonyítékok arra utalnak, hogy a króm pótlása szerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegeknél. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyeket véletlenszerűen három csoportra osztották, és kiegészítették 1000 μg/nap vagy 2000 μg/nap krómmal vagy placebóval. Mindhárom csoportban csökkent az éhgyomri, a 2 órás glükózkoncentráció és a glikozilezett hemoglobin érték, de a kiegészítő krómot kapó betegeknél a csökkenés sokkal nagyobb volt. Az éhezés és a 2 órás inzulin koncentrációja szintén csökkent a két kiegészített csoportban. A teljes plazma koleszterin koncentráció csökkent a kiegészítőket kapó csoportban, de a kiegészítésnek nem volt hatása a HDL koleszterinre, a triglicerid koncentrációra vagy a testtömegre [123].

Mielőtt azonban a króm-kiegészítés ajánlható lenne, kettős-vak keresztezett vizsgálatokat kell végezni a króm-kiegészítés hatásáról cukorbetegeknél, akiknek ismert króm-étrendi bevitele szükséges. Amíg nem bizonyítják az ellenkezőjét, feltételezzük, hogy a króm tápanyagként funkcionál, nem pedig terápiás szerként, és csak a marginális glükóz-intoleranciában szenvedő egyéneknek kedvez, akiknek jeleit és tüneteit marginális vagy nyilvánvaló krómhiány okozza [124].

A króm étrendi ajánlásainak alapja

ADATKORLÁTOZÁSOK AZ FÜL LÉTREHOZÁSÁHOZ

A TPN-t kapó beteg adatai nagyon érdekesek, de jelenleg nincs gyakorlati klinikai teszt a krómhiány specifikus azonosítására az orálisan táplált embereknél. Nem meglepő, hogy sok króm-kiegészítő vizsgálat egyértelmű volt, mert nem lehet külön kiválasztani csak azokat az alanyokat, akik krómhiányosak, és bevonhatók egy vizsgálatba. Nem várható el a táplálékkiegészítés jótékony hatása azok számára, akiknek nincs tápanyaghiányuk. A krómállapot specifikus mutatójának hiánya a krómméréssel járó szennyeződési problémák mellett [6, 7, 14] sok kutatót elriasztott a króm tanulmányozásától, és csökkentette a finanszírozási ügynökségek lelkesedését munkájuk támogatása iránt.

Az EAR létrehozásához meg kell határozni az étrendi bevitel szintjét, amely kielégíti az értékelendő egyének felének igényeit (a kiválasztott mutató alapján értékelik). Nem végeztek olyan króm-vizsgálatokat, amelyek szisztematikusan kimerítették a króm egyedeit, amíg a funkcionális paraméter kóros volt. Csak egy vizsgálat táplálta az alanyokat alacsony krómtartalmú étrenddel; abban a vizsgálatban a vizeletkróm csökkent, de a viszonylag kis mintaméret mellett ez a számbeli változás nem volt szignifikáns [2]. Az EAR meghatározásának képessége nélkül a testület egyetlen választása az volt, hogy ajánlását a rendelkezésre álló étrendi adatokra alapozta.

A króm (III) toxikológia áttekintése

A Cr (III) HASZNOS HATÁSAI ÉS AZ ÉRINTETT KÉRDÉSEK

Noha négy évtized telt el azóta, hogy a Cr-t cukorbetegek és anekdotikus betegek egészítették ki, a Cr-kiegészítés szerepe az inzulinhatás fokozásában még mindig ellentmondásos, és a Cr tápanyag mechanizmusának molekuláris szintű tisztázását vizsgáló tanulmányok szűkösek. A Cr-kiegészítés sejtes és molekuláris mechanizmusait érintő korlátozott kutatások között a Cr káros hatásait is kimutatták.

Áttekintés a cukorbetegség és az anyagcsere-szindróma táplálék-összetevőiről és gyógynövény-kiegészítőiről

Króm

A króm részletes áttekintése egy másik fejezetben található. A króm nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet gyakran alkalmaznak a cukorbetegség és a fogyás ellen forgalmazott termékekben. A krómhiány a cukorbetegséghez hasonló tünetekkel társulhat. 41 A krómhiány rontja a szervezet képességét a glükóz felhasználására. 20 vizsgálat (N = 618) metaanalízise, amely a króm glükózra, inzulinra vagy glikozilezett hemoglobinra (HbA1c) gyakorolt hatását értékeli, nem mutatta ki a króm glükózra vagy inzulin koncentrációjára gyakorolt hatását nem cukorbetegeknél. 42 A cukorbetegek esetében az adatok nem meggyőzőek.

A króm-pikolinát testtömeg-csökkentésre gyakorolt hatását feltáró metaanalízis (10 kísérlet) a króm-pikolinátnak a testtömeg csökkentésére a placebóval összehasonlítva viszonylag kicsi hatását vetette fel. A hatás klinikai relevanciája vitatható.

Fémek és mikroelemek

Absztrakt

Ez a fejezet a fémek és a mikroelemek, például az ólom, higany, arzén, kadmium, alumínium, mikrotápanyagok, réz, vas, króm, nikkel, molibdén és cink hiányának káros hatásaival foglalkozik. A fém toxicitás és mérgező tulajdonságok széles skálája ellenére számos toxikológiai jellemző létezik, amelyek sok fémben közösek. A fejezet szövege kérdések és válaszok formátumú, magyarázatokkal, egyedi tervezésű illusztrációkkal, képekkel és táblázatokkal támogatva. A fejezet végén számos gyakorlat foglalkozott rövid kérdésekkel és válaszokkal, feleletválasztós kérdésekkel és válaszokkal, valamint a fémek és mikroelemek expozíciójának hiányosságainak kitöltésével.

Vesetoxicitás

m Étrend-kiegészítők és alternatív gyógyszerek

A komplementer és az alternatív gyógyászatban használt gyógynövények, nem gyógynövény-kiegészítők és vitaminok beszámolók szerint nephrotoxicitást okoznak. A krómhiány megelőzésére vagy kezelésére táplálékkiegészítőként értékesített króm-pikolinát tubusos nekrózist és interstitialis nephritist okoz. A kreatin-kiegészítőket a nagy intenzitású sportteljesítmény növelésére használják. Bár ritkán fordulnak elő, ezekről a kiegészítőkről beszámoltak, hogy vese tubuláris nekrózist és interstitialis nephritist okoznak. Az alternatív gyógyászatban immunerősítő szerként alkalmazott L-lizinről beszámoltak arról, hogy Fanconi-szindrómát és tubulointerstitialis nephritist okoz. A C-vitamin nagy dózisú adagolásával összefüggésben számos toxicitási esetről számoltak be, ami kiterjedt oxalát-lerakódást eredményezett a vesetubulusokban. A nephrolithiasisról beszámoltak az efedrát tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztásával kapcsolatban. Glycyrrhiza glabra (édesgyökér) hypokalemia miatt másodlagos vesetoxicitást jelentettek. A Hedeoma pulegioides (pennyroyal) veseelégtelenséghez és toxicitáshoz vezethet, a máj toxicitásával együtt. Beszámoltak arról, hogy a Thevetia peruviana (sárga oleander) vese tubuláris nekrózist és májelégtelenséget okoz halálhoz.

A nem gyógynövényes kiegészítőkhöz, vitaminokhoz és gyógynövénykészítményekhez hozzáadott számos hamisítószer veseműködést és veseelégtelenséget okozhat. Az arisztolohinsavat gyógynövényként használják a fogyáshoz, és a jelentések szerint „kínai gyógynövény nephropathiát” okoz, amelyet kiterjedt intersticiális fibrózis jellemez, tubuláris atrófiával és veszteséggel. A Dél-Ázsiában előállított gyógynövénykészítmények potenciálisan káros ólmot, higanyot és/vagy arzént tartalmaznak, ami vesetoxicitáshoz vezethet.

Számos NSAID-ról, például ibuprofenről, fenilbutazonról és mefenaminsavról számoltak be, hogy szennyező anyagok számos alternatív gyógyászati készítményben, és ezek a vegyületek vese-toxicitást okoznak, az előzőekben leírtak szerint (Saper et al., 2004; Gabardi et al., 2007).

Összegzés: A króm klinikai és táplálkozási jelentősége - 50 év kutatás után is vitatott

Kiadói összefoglaló

Króm: élettan

Absztrakt

Míg a krómot több mint 50 évvel ezelőtt alapvető nyomelemnek javasolták, a közelmúltban paradigmaváltás történt a króm hatásainak megértésében. Úgy gondolják, hogy a króm hatása szupranraticionális. A krómhiány tünetei nincsenek egyértelműen megállapítva, és nem ismert a króm státusú biomarker. A króm megfelelő bevitelét olyan szinten állapították meg, hogy lényegében minden amerikai „elegendő” krómot kap az étrendjében, feltételezve, hogy potenciálisan elérhető a krómhiányos étrend. A felső tolerálható határértéket nem állapították meg. A króm passzívan felszívódik, transzferrin szállítja a véráramból a szövetekbe, és a szövetekből a vizeletbe szállítja a kis molekulatömegű krómkötő peptid.