Kullancs által okozott encephalitis vírusfertőzések Németországban. Szezonalitás és évközi szokások. Visszatekintő elemzés 2001-2018 között

Szerepek Fogalomalkotás, formális elemzés, módszertan, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Fertőző betegségek tagozata, II. Orvostudományi Kar, Freiburgi Egyetem Orvosi Központ és Orvostudományi Kar, Freiburg i.Br., Németország, Praxis PD Dr. J. Borde és Kollegen/Gesundheitszentrum Oberkirch, Am Marktplatz, Oberkirch, Németország

Szerepek Konceptualizálás, módszertan, írás - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Orvosi Biometriai és Statisztikai Intézet, Orvostudományi Kar és Orvosi Központ - Freiburgi Egyetem, Stefan-Meier-Straße, Freiburgi Egyetem, Freiburg, Németország

Szerepek írása - eredeti vázlat, írás - áttekintés és szerkesztés

Orvosi Biometriai és Statisztikai Intézet, Orvostudományi Kar és Orvosi Központ - Freiburgi Egyetem, Stefan-Meier-Straße, Freiburgi Egyetem, Freiburg, Németország

Szerepek Formális elemzés, írás - áttekintés és szerkesztés

Tagság Bajor Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Fertőző Betegek Járványügyi Osztálya és Munkacsoportja Infektológiai/Airport Veterinaerstraße, Oberschleissheim, Németország

Szerepek Formális elemzés, Felügyelet, Írás - eredeti vázlat, Írás - áttekintés és szerkesztés

Hatósági immunizációs egység, Robert Koch Intézet, Seestraße, Berlin, Németország

Szerepek Konceptualizálás, Felügyelet, Írás - eredeti vázlat, Írás - áttekintés és szerkesztés

Tartozás Bundeswehr Mikrobiológiai Intézet, Német Nemzeti TBEB Referencia Laboratórium, Neuherbergstraße, München, Németország

Johannes P. Borde,
Klaus Kaier,
Philip Hehn,
Merle M. Böhmer,
Teresa M. Kreusch,
Gerhard Dobler

Ábrák

Absztrakt

Háttér

Kevéssé ismert a kullancs-encephalitis vírus (TBEV) által okozott fertőzések változó szezonalitása és az ebből eredő betegség előfordulása az elmúlt két évtizedben. A szezonális mintákat tudomásunk szerint korábban nem vizsgálták szisztematikusan, és rosszul értik őket. Vizsgáljuk a klinikai aspektusokban jelentkező szezonális változásokat, például az év folyamán potenciálisan növekvő kórházi kezelést, a klinikai tünetek és a betegség súlyosságának változásait a szezonban, valamint a végzetes kimenetel szezonális dinamikáját.

Anyag és módszerek

A TBEV-fertőzés 2001-ben jelentett bejelentett betegséggé vált Németországban. A Robert Koch-Institute (RKI) által biztosított, 2001–2018-ig terjedő országos jelentési adatkészletet használtuk. Általános epidemiológiai változók álltak rendelkezésre, beleértve a „tünetek megjelenését”, „életkorát” és „nemét”. Ezenkívül számos változó dokumentálta a betegség súlyosságát. Ide tartoztak a „központi idegrendszeri tünetek”, a „myelitis”, a „fatális kimenetel” és a „kórházi kezelés”. A központi idegrendszeri tünetek, a myelitis, a kórházi kezelések és a halálos kimenetelt befolyásoló lehetséges tényezőket logisztikai regressziós modellekkel elemeztük. A lineáris tendenciákat, beleértve az „évpontot”, amikor a TBEV-fertőzéssel kapcsolatos tüneteket észlelték, folyamatos kovariátorként naptári évet használtuk. Ezenkívül szezonális trendeket, valamint az életkorra és a nemre jellemző különbségeket feltáró jelleggel tesztelték a nemlineáris hatások szempontjából, korlátozott köbös spline-ok felhasználásával, csomópontú elhelyezéssel, Harrell ajánlott percentilisei alapján. Végül interakciós kifejezésekkel teszteltük a dinamikus kapcsolatot a szezonális trendek kimutatásának éve, a nem és az életkor között.

Eredmények

2001–2018 közötti 6073 TBEV-fertőzéses esetet vettünk fel elemzésünkbe. Megállapítottuk, hogy 2001–2018 között a TBEV-fertőzésekről minden évben 0,69 nappal korábban számoltak be (p ® a GSK-tól és az FSME Immun ® a Pfizer-től, szerencsére nagyon jó védelmet nyújtanak és biztonságosak, a betegek több mint 98% -a teljesíti az alapvető oltási ütemtervet. szerokonverzió [9]. Különböző okokból azonban az Európában veszélyeztetettek közül sokakat nem oltanak be, az oltási arány gyakran jóval alacsonyabb, mint Ausztriában, a legnagyobb arányú országban tapasztalt> 85%. Németországban csak 27% a lakosság egyáltalán egyetlen TBEV-lövést is kapott [10].

A TBE epidemiológia, a TBE betegség és az oltás számos szempontja továbbra is vita tárgyát képezi. A nemzeti felügyeleti adatkészlet felhasználásával leíró eredményeket korábban Hellenbrand et al. [11], azonban a hosszú távú tendenciákat tanulmányozták, különös tekintettel az emberi TBEV-fertőzések földrajzi elterjedésére és a kapcsolódó dinamikára [11,12] a magas kockázatú régiók felderítése érdekében. Szeretnénk megválaszolni a TBE előfordulásának az elmúlt két évtizedben változó szezonalitását érintő kérdéseket. A szezonális mintákat tudomásunk szerint korábban nem vizsgálták szisztematikusan, és rosszul értik őket. Vizsgáljuk a klinikai aspektusokban jelentkező szezonális változásokat, például az év folyamán potenciálisan növekvő kórházi kezelést, a klinikai tünetek és a betegség súlyosságának változásait a szezonban, valamint a végzetes kimenetel évszakon belüli dinamikáját.

Anyagok és metódusok

Adatkészlet és meghatározások

A TBEV-fertőzések 2001-ben Németországban bejelenthető betegséggé váltak. Nemzeti (a német Robert Koch Intézet, az RKI) és az európai esetmeghatározás (az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)) kritériumokat adott ki. A klinikai változók adatait és definícióit korábban Hellenbrand és mtsai publikálták. [11].

Ezeket a változókat részletesen [11] a következők jellemzik: „vagy nem specifikus tünetek, vagy központi idegrendszeri (CNS) tünetek, amelyek a központi idegrendszer fertőzését jelzik (agyhártyagyulladás, encephalitis vagy myelitis külön-külön vagy kombinációban), valamint az egyidejűleg emelkedett IgM és IgG laboratóriumi megerősítése TBEV-specifikus antitestek a szérumban vagy a cerebrospinalis folyadékban (CSF), a TBEV-specifikus IgG antitestek növekedése két szérummintában vagy intratekális antitestszintézis kimutatása [13]. 2004-ig a megnövekedett IgM TBEV-specifikus antitestek kimutatását elegendőnek tartották a laboratóriumi diagnózishoz. A dokumentált általános epidemiológiai változók magukban foglalták a „tünetek megjelenését”, „életkorát” és „nemét”. Ezenkívül számos változó dokumentálta a betegség súlyosságát. Ide tartoztak a „központi idegrendszeri tünetek”, a „myelitis”, a „fatális kimenetel” és a „kórházi kezelés”. A „központi idegrendszeri tünetek” részletesen meghatározzák a nem specifikus tünetek vagy a specifikus központi idegrendszeri tünetek jelenlétét. A „myelitis” tételt 2001 óta külön jelentették. Részletes információk találhatók a betegek oltási előzményeiről. [11] ”

statisztikai módszerek

Eredmények

Általános járványtan

2001–2018 közötti 6073 TBEV-fertőzéses esetet vettünk fel elemzésünkbe, függetlenül az oltás állapotától. Elegendő információ állt rendelkezésre az oltás állapotáról 5777 esetben. 5298 natív TBEV-fertőzéssel, 479 pedig fertőzéssel fordult elő annak ellenére, hogy legalább egyszer beoltották őket. Az ezen adatsor felhasználásával leíró eredményeket korábban Hellenbrand et al. [11]. Az általános vizsgálati populáció áttekintéséhez lásd az 1. táblázatot, amelyet korábban részenként tettek közzé, eltérő kutatási háttérrel és kérdéssel, mint ez a kézirat.

Szezonalitás, hosszú távú perspektíva, 2001–2018

A TBEV-fertőzések gyakorisága júniusban és júliusban volt a legmagasabb (S1 ábra). Az évekbeli fejlődés elemzésével megállapítottuk, hogy a TBEV-fertőzésekről minden évben 0,69 nappal korábban számoltak be (p 1. ábra. Szezonális elemzés - Kimutatták, hogy nem volt kimutatható szezonális eltérés a myelitis, a CNS és a fatális kimenetel tekintetében (1. ábra).

Jelentős szezonális tendencia figyelhető meg a kórházi kezelés tekintetében, amely augusztusig növekszik. D) Kimutatták, hogy a változó fatális kimenetel tekintetében nem volt kimutatható szezonális eltérés (c). Az e) pontban a meghalt nőbetegek később később jelentkeztek, mint férfi társaik. Az előrejelzett valószínűségek és a megfelelő 95% -os konfidencia intervallumok (árnyékolt terület) a logisztikai regressziós modellek eredményei alapján, az év azon időpontjával, amikor a TBEV fertőzéssel kapcsolatos tüneteket észlelték, folyamatos, de nem lineáris kovariátként szerepeltek. A nem-linearitást korlátozott köbös spline-ok felhasználásával, csomópontok felhasználásával modelleztük Harrell ajánlott percentilisei alapján [14].

A szezonon belüli trendek és szokások alcsoport-specifikus változásai

A szezonális trendek nemspecifikus különbségeit csak a végzetes végkimenetelnél figyelték meg (az interakciós kifejezés p-értéke 0,088). Amint az 1. ábrán látható, a meghalt női betegeknél a tünetek 38,98 nappal később (p = 0,007) jelentkeztek, mint férfi társaiknál. A szezonális trendek korspecifikus különbségeit nem figyelték meg (az interakciós kifejezések összes p-értéke> 0,1).

Amint a 2. ábrán látható, a központi idegrendszer és a myelitis előfordulásának szezonális trendje az évek során lényegesen változik (az interakciós kifejezések p-értéke: 0,007, illetve 0,001). Az első években (2001–2009) a CNS és a myelitis őszi csökkenését észlelték. A későbbi évekre (2010–2018) azonban a központi idegrendszer és a myelitis előfordulása meredeken növekszik ősszel. A többi változó esetében nem figyeltünk meg ilyen trendváltozásokat.

A későbbi évekre (2010–2018) azonban a központi idegrendszer és a myelitis előfordulása meredeken növekszik ősszel. Az előrejelzett valószínűségek és a megfelelő 95% -os konfidencia intervallumok (árnyékolt terület) a logisztikai regressziós modellek eredményei alapján, az év azon időpontjával, amikor a TBEV fertőzéssel kapcsolatos tüneteket észlelték, folyamatos, de nem lineáris kovariátként szerepeltek. A nem-linearitást korlátozott köbös spline-ok felhasználásával, csomópontok felhasználásával modelleztük Harrell ajánlott percentilisei alapján [14].

Vita

Szezonális különbség van a változó fatális kimenetel tekintetében a férfi és a női betegek között. Az elhunyt női betegeknek a tünetek később jelentkeztek az év során, mint férfi társaiknál. Az eredményeket körültekintően kell értelmezni a halálos kimenetelű betegek összességében (n = 25).

Vizsgálatunknak számos korlátja van. A felhasznált adatállományra tekintettel nincs a betegség súlyosságának pontozása, ahogyan azt a korábbi szakirodalom javasolta [20], és a jelentett esetek forrásadatait sem igazolták. A klinikai információk kizárólag formális interjúkból származnak, amelyeket a közegészségügyi hatóságok végeztek. Részletesen a közegészségügyi orvosok és a közegészségügyi tisztviselők az adatgyűjtés érdekében felveszik a kapcsolatot a beteggel, a kórházi és/vagy az alapellátási szolgáltatókkal. Ez ismeretlen számú hibás jelentett és dokumentált változót eredményezhet. Ezenkívül az interjú ideje nincs meghatározva, ezért egyes esetekkel a betegség korai szakaszában kapcsolatba lépnek, más esetekben pedig késik.

Összegzésképpen epidemiológiai bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a TBE-szezonok korábban kezdődnek az elmúlt években. Szezonális szokások vannak az augusztusi kórházi kezelés magasabb kockázatával kapcsolatban.