Laparoszkópos gyomor bypass a kóros elhízáshoz - egy randomizált, kontrollált vizsgálat két gasztro-jej anasztomózisos technika összehasonlításával

Jose Luis Leyba

Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Salvador Navarrete Llopis

Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Jose Isaac

Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Salvador Navarrete Aulestia

Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Carlos Bravo

Kórház Universitario de Caracas, Caracas, Venezuela.

Francisco Obregon

Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Absztrakt

Célok:

Randomizált, kontrollált, laparoszkópos gyomor bypass vizsgálatot mutatunk be, összehasonlítva a gastrojejunostomia 2 technikáját kóros elhízásban szenvedő betegeknél.

Mód:

Nyolcvan egymást követő betegen átesett laparoszkópos Roux-en-Y gyomor bypass, 2005 szeptembere és 2006 augusztusa között. A betegeket véletlenszerűen 2 csoportba sorolták lezárt borítékok segítségével. Az A csoportban a gasztroejunális anasztomózist 21 mm-es kör-tűzővel, a B csoportban pedig 45 mm-es lineáris tűzővel végeztük el. Az eljárás további része mindkét csoportban azonos volt. Az értékelt változók a gastrojejunostomiával járó szövődmények, az operációs idő, a tartózkodás hossza és a túlsúly csökkenésének százalékos aránya voltak.

Eredmények:

Mindkét csoport életkora és testtömeg-indexe szerint hasonló volt. Egyetlen beteg sem tapasztalt szivárgást vagy gastrojejunal anastomosis fistulát, de az A csoportba tartozó betegeknél gyakoribb volt a szűkület aránya (P 0,05). A műtétet követő egy év alatt a túlsúly csökkenése mindkét csoportban kielégítő volt, statisztikailag szignifikáns különbség nélkül (P> 0,05).

Következtetés:

A gastrojejunal anastomosis nem tűnik kritikus tényezőnek a túlsúly csökkenésében azoknál a kórosan elhízott betegeknél, akik laparoszkópos gyomor bypasson estek át. Az ebben az élményben alkalmazott 2 technika biztonságos és hatékony; azonban a 45 mm-es bélelő tűző előnyösebb, mert alacsonyabb a szigorúsági aránya.

BEVEZETÉS

A Roux-en-Y gyomor bypass a választott technika a kóros elhízás kezelésére. Wittgrove és munkatársai a laparoszkópos megközelítés bevezetése óta 1 különböző módszert írtak le ugyanazon eljárás elvégzésére, a gastrojejunostomia az egyik változó lépés a sebészek körében.

Azt mondták, hogy a gastrojejunostomia átmérője nagyon fontos ennek az eljárásnak az eredményei szempontjából, különös tekintettel a túlzott fogyásra; az utóbbi években azonban néhány tanulmány kimutatta, hogy a fogyás független az alkalmazott anasztomotikus technikától. 2–7

Ebben a tanulmányban 2 különböző gastrojejunostomy technikát hasonlítunk össze, az eljárás többi részét ugyanúgy végezzük.

MÓD

Ez egy randomizált, kontrollált vizsgálat volt. 2005. szeptemberétől 2006. augusztusáig 80 egymást követő, kóros elhízásban szenvedő beteget terveztek laparoszkópos Roux-en-Y gyomor bypass-ra (LRYGB).

A betegeket véletlenszerűen zárt borítékok használatával 2 csoportba sorolták. Az A csoportban (n = 40) a gastrojejunostomiát 21 mm-es körkapoccsal (Ethicon Endo-Surgery, Cincinnati, Ohio), a B csoportban (n = 40) 45 mm-es anastomózist végeztük. lineáris tűzőgép (Ethicon Endo-Surgery, Cincinnati, Ohio).

Minden betegtől írásos beleegyezést kaptak, és a helyi etikai bizottság engedélyt adott erre.

Kizárták azokat a betegeket, akiknél korábban bariatriás eljárásokat végeztek és laparotómiára váltottak.

Operatív eljárás

A műtéteket 3 sebész (Dr. Leyba, Dr. Navarrete és Dr. Navarrete) végezte el szokásos technikával. A teljes laparoszkópos eljárást korábban leírták. Összefoglalva: az LRYGB-t 30 ml-es gyomortáskával, antekolikus gyomortaggal és latero-laterális jejunojejunostomiával végezzük 45 mm-es lineáris tűzőgéppel (LS). 8–10 Azoknál a betegeknél, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) kevesebb, mint 50 kg/m 2, 100 cm-es gyomor végtagot használtunk, és azoknak, akiknek a BMI ≥ 50 kg/m 2, egy 150 cm-es gyomor-gyomrot használtunk. végtag.

Az A csoport esetében a gasztrojojunosztómiát úgy alakították ki, hogy az üllőt orrgasztrikus cső segítségével keresztirányban haladták át. A kör-tűző (CS) kézidarabját közvetlenül a hasfalon keresztül vezetik be, majd a gyomor végtagjába vezetik az anasztomózis elvégzésére.

A B csoport esetében gasztrotomiát és enterotomiát hoztak létre, hogy hozzáférést biztosítsanak a tűzőgéphez. A 45 mm-es LS lábait 18 mm-rel vezették be a gyomor és a jejunális luminába, és a tűzőt a gasztrojejunosztóma elvégzésére kilőtték. A közös enterotomiát 2–2 poliészter futóvarrat 2 rétegével zártuk.

A műtét után 5–7 napig minden betegnek hasürege volt a bal subhepaticus térben.

A szájüregi folyadékot a második posztoperatív napon kezdték meg, és a betegeket akkor engedték ki a kórházból, amikor a tolerancia jó volt.

Az adatokat prospektív módon gyűjtöttük, különös tekintettel a gastrojejunostomy szövődményekre, az operációs időre, a tartózkodás időtartamára és a túlsúly csökkenésének százalékára.

Wilcoxon és Fisher pontos teszteket használtunk a csoportok közötti különbségek elemzésére. P 1. táblázat), a 2 fő gastrojejunostomia szövődmény pedig a vérzés és a szűkület volt; ez utóbbi szignifikánsan gyakoribb volt az A, P csoportban 2. táblázat). Azokat a betegeket, akiknél anasztomotikus szűkület alakult ki, sikeresen kezelték endoszkópos ballon dilatációval; azonban egy betegnél (A csoport) súlyos hasi fájdalom és pneumoperitoneum jelentkezett, és mikroperforációt diagnosztizáltak. Relaparoszkópiát végeztek ebben a betegben a hasi öblítés és vízelvezetés érdekében, jó eredménnyel. Szivárgás vagy sipoly a gastrojejunostomiánál egyetlen betegnél sem fordult elő. Az egyik betegnél a CS kivonására használt kikötőhelyen sebfertőzés volt, amelyet sebnyitással és öltözködéssel sikerült sikeresen kezelni.

Asztal 1.

Megoszlás életkor, nem és testtömeg-index (BMI) szerint

A/CS csoport * B/LS csoport * P

Átlagos életkor (év)	32 (22–61)	30. (19–57)	> 0,05
Átlagos BMI (kg/m 2)	45,2 (35–57)	44 (35–57)	> 0,05
Nem száma (%)	30 (75) F 10 (25) M	31 (77,5) F 9 (22,5) M	> 0,05

2. táblázat.

A Gastrojejunostomy 2 típusának következő szövődményei

KomplikációA/CS * n (%) csoport B/LS * n (%) P

Vérzés	2. cikk (5) bekezdés	1. (2.5)	> 0,05
Szigorú	7 (17.5)	1. (2.5)	0,05
Sebfertőzés	1. (2.5)	0	> 0,05

Az operatív idő átlagosan 162 perc volt az A csoportban (tartomány: 120 és 300 között), és 156 perc átlagosan a B csoportban (tartomány: 90 és 270 között), P> 0,05; a kórházi tartózkodás átlagosan 3,2 nap volt az A csoportban (2 és 7 közötti tartomány) és 3,5 nap átlagosan a B csoportban (2 és 6 közötti tartomány), P> 0,05 (3. táblázat).

3. táblázat.

Operatív idő (OT) és kórházi tartózkodás (HS)

A/CS csoport * B/LS csoport * P

Átlagos OT (perc)	162 (120-300)	156 (90–270)	> 0,05
Átlagos HS (nap)	3,2 (2–7)	3,5 (2–6)	> 0,05

Hatvanegy beteg (76,2%) 1 éves követést teljesített, 33 az A csoportban és 28 a B csoportban, P> 0,05. A műtétet követő egy év alatt a túlsúly csökkenése százalékos arányban az A csoportban 92,2% (tartomány: 60 és 100 között) és a B csoportban (50 és 100 között) 84,1% volt, P> 0,05.

A sorozatban nem történt halálozás.

VITA

Mivel Wittgrove és munkatársai 1 leírták az első laparoszkópos gyomor bypass-ot, az eredeti technika számos változatáról számoltak be. Gyakorlatunk ezt a technikát lépésről lépésre követte, és tapasztalatunk során módosításokat hajtottunk végre. 8–10

Az LRYGB néhány lehetséges technikai variációja a gastrojejunostomy technika, a gyomor végtagjának hossza és útvonala, a gyűrűk használata a gyomortáskában és a gastrostomia a gyomor maradványainál.

A gastrojejunostomiával járó szövődmények (szűkület, vérzés, szivárgások és fistulák) gyakran további eljárásokat eredményeznek, és néha kórházi visszafogadást igényelnek. 2–4,9,11–16 Úgy gondoljuk, hogy a bonyodalmak elkerülésének legjobb módja a különböző technikák jövőbeni értékelése.

Eredményeink hasonlóak az irodalomban közöltekhez, a szűkület a gastrojejunostomia leggyakoribb szövődménye. Ebben a tanulmányban a szigorítási arány szignifikánsan magasabb volt a 21 mm-es CS technikával, ami összhangban van a korábbi jelentésekkel. 2,3,7,11,17–19

Egy nemrégiben megjelent írásban Takata és mtsai 2 arra a következtetésre jutottak, hogy a 21 mm-es CS alkalmazása volt az egyetlen független előrejelzője a gasztroejunosztómiás szűkületnek 379 betegben, akik Roux-en-Y gyomor bypasson estek át 4 gasztrojejunosztómiás technikával (kézzel varrva, LS, 21 mm CS és 25 mm CS).

Kísérleti eredményeink alátámasztják Takata tanulmányát, mivel az LS technikával alacsonyabb volt a gastrojejunostomia szűkület aránya. Korábban a LS technikával rendelkező betegek 4-7% -ánál számoltak be szigorúan előforduló incidenciáról, 6,12,15,19, és szigorúsági arányunk még alacsonyabb volt (2,5%). Mindazonáltal e szerzők egy része nem közli pontosan az anastomosis nagyságát, amely attól függően változhat, hogy milyen mélységben vezetik be a tűzőt a gasztroejunális nyílásába. A szűkítés összefüggésbe hozható a nyílás bezárásához használt technikával (tűzött vagy kézzel varrott).

Egyes szerzők, 4, 11 számoltak be arról, hogy a CS-vel történő fertőzés gyakoribb, ami a szennyezett kézdarabnak egy porton keresztül történő kivonásával kapcsolatos. Vizsgálatunk során az A csoport egyik betege sebfertőzést szenvedett ezen a kikötőhelyen; ez azonban nem jelent szignifikáns különbséget (2. táblázat). A gastrojejunostomiával kapcsolatos egyéb szövődmények, mint például vérzés, fekélyek, szivárgások és sipoly, az összes közölt technikánál jelen vannak, statisztikai különbségek nélkül, amint azok sorozatunkban előfordultak. 3–5,11–15

Egyes 4,11,20 szerzők hosszabb működési idővel számoltak be a CS-vel; ennek ellenére nem találtunk különbséget ezek között a technikák között, talán a CS-vel kapcsolatos korábbi tapasztalatainknak köszönhetően, különösen a transzorális üllő áthaladásakor. 8–10

Munkánk egyik legfontosabb célja a túlsúly csökkenésének százalékos arányának meghatározása volt a 2 gastrojejunal anastomosis technikával. Azt mondták, hogy a gastrojejunostomia nagysága nagyon fontos a túlsúlyos fogyás szempontjából, minél nagyobb az anastomosis, annál kisebb a túlsúlyos fogyás. Abdel-Galil és mtsai 6 azonban nem találtak különbséget a túlsúly csökkenésében 90 olyan betegnél, akiket 3 különböző gasztro-jojunosztómiás technikával (CS, LS és kézzel varrtak) műtöttek. Szintén egy retrospektív vizsgálatban Shope és mtsai 4 értékelték az LS és a CS gasztro-junális anastomosis súlycsökkenését, a 6 és 8 hónapos követés során nem találtak különbségeket.

Más 3,5,7,17 tanulmány nem számolt be különbségről a túlsúly csökkenésében, összehasonlítva a 21 mm-t a 25 mm CS-szel, amelyet a gasztro-jounostomia elvégzésére használtak.

1 éves követéskor nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbségeket a túlsúlycsökkenésben a 21 mm CS és az LS technikák között; ennek a kérdésnek a megerősítésére azonban hosszú távú nyomon követést végeznek. A szövődmények, a tartózkodás időtartama és a súlyfelesleg százalékos aránya mindkét technikában hasonló volt; azonban a szigorúság gyakoribb volt a CS csoportban (17,5% vs 2,5%, P Jose Luis Leyba, Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Salvador Navarrete Llopis, Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Jose Isaac, Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Salvador Navarrete Aulestia, Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.

Carlos Bravo, Kórház Universitario de Caracas, Caracas, Venezuela.

Francisco Obregon, Universidad Central de Venezuela, Caracus, Venezuela.