A laparoszkópos gyomorszalag megakadályozza a 2-es típusú cukorbetegséget és az artériás hipertóniát, valamint remissziót vált ki kóros elhízásban

4 éves esettanulmányos vizsgálat

Antonio E. Pontiroli, MD 12,
Franco Folli, orvos, PHD 3,
Michele Paganelli, orvos 4,
Giancarlo Micheletto, MD 5,
Pierluigi Pizzocri, MD 12,
Paola Vedani, MD 3,
Francesca Luisi, PHD 3,
Lucia Perego, PHD 3,
Alberto Morabito, PHD 1 és
Santo Bressani Doldi, MD 5

1 Dipartimento di Medicina, Chirurgia e Odontoiatria, Università degli Studi di Milano, Milánó, Olaszország
2 Divisione di Medicina 2, Ospedale San Paolo, Milánó, Olaszország
3 Division Medicina, Ospedale San Raffaele, Milánó, Olaszország
4 Divisione di Chirurgia, Ospedale San Raffaele, Milánó, Olaszország
5 Dipartimento di Scienze Chirurgiche, Istituto Clinico Sant Ambrogio, Milánó, Olaszország

Címzett levelezés és újranyomtatási kérelmek Antonio E. Pontirolihoz, MD, Università Degli Studi di Milano, Cattedra di Medicina Interna, Ospedale San Paolo, egy di Rudini útján, 20142 Milano, Olaszország. E-mail: antonio.pontiroliunimi.it

4 éves esettanulmányos vizsgálat

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS- Az életmód módosítása és a farmakológiai beavatkozások megakadályozhatják a 2-es típusú cukorbetegséget elhízott, csökkent glükóztolerancia esetén. E vizsgálat célja a laparoszkóposan beállítható gyomorszalag (LAGB) és a hagyományos étrend (No-LAGB) összehasonlítása volt a megelőzésben (elsődleges intervenciós vizsgálat; 56 vs. 29 beteg) és a remisszióban (másodlagos intervenciós vizsgálat; 17 vs. 20 beteg). típusú cukorbetegség és magas vérnyomás 3. fokú elhízás esetén egy 4 éves vizsgálatban.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK- Az alanyok (n = 122; életkor 48,5 ± 1,05 év; BMI 45,7 ± 0,67 kg/m 2) diagnosztikai munkán mentek keresztül, beleértve a pszichológiai és pszichiátriai értékeléseket is, a LAGB-eljárás előkészítése céljából. A 122 alany közül 73-at műtöttek meg (LAGB csoport). A kontroll csoport (No-LAGB csoport) abból a 49 alanyból állt, akik elutasították a műtétet, de beleegyeztek a nyomon követésbe; Ezen alanyok közül 6 kiesett a vizsgálat 2. évére, így a betegek végső száma 73, illetve 43 volt a LAGB, illetve a No-LAGB csoportban. Minden páciens évente látogatott és orális glükóz tolerancia tesztet végzett.

EREDMÉNYEK—A kiindulási értéktől a 4 éves követés végéig a BMI a kiindulási érték 45,9 ± 0,89-ről 37,7 ± 0,71 kg/m 2 -re csökkent a LAGB csoportban, és a No-LAGB csoportban stabil maradt (45,2 ± 1,04-ről 46,5 ± 1,37 kg/m 2), az elsődleges és a másodlagos intervenciós csoportok között nincs szignifikáns különbség. Az elsődleges beavatkozási vizsgálatban a No-LAGB alanyok közül öt (17,2%) és a LAGB alanyok egyike sem (0,0%; P = 0,0001) lépett 2-es típusú cukorbetegségbe; a szekunder beavatkozási vizsgálatban a 2-es típusú cukorbetegség remissziót szenvedett egy No-LAGB betegben (4,0%) és hét LAGB betegben (45,0%; P = 0,0052). A magas vérnyomás 11 No-LAGB páciensnél (25,6%) és 1 LAGB páciensnél (1,4%; P = 0,0001) fordult elő, 1 remisszióban volt No-LAGB (2,3%) és 15 LAGB betegben (20,5%; P = 0,0001). A testtömeg-összetétel vizsgálata a zsírtömeg jelentős csökkenését és a zsírmentes tömeg átmeneti, de nem jelentős csökkenését tárta fel a LAGB-betegeknél.

KÖVETKEZTETÉSEK- Morbid elhízás esetén a LAGB révén elért tartós és tartós fogyás megakadályozza a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulását, és csökkenti ezen rendellenességek előfordulását.

BPD, biliáris hasnyálmirigy-eltérítés
GBP, gyomor bypass
IGT, csökkent glükóz tolerancia
LAGB, laparoszkóposan állítható gyomorszalag
NGT, normális glükóz tolerancia
OGTT, orális glükóz tolerancia teszt
SOS, Svéd elhízott alanyok

Az elhízás bizonyos betegségek, különösen a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. A kockázat arányos a BMI-vel és az elhízás időtartamával, és növekszik a zsigeri elhízással (1–6). Az elhízás, különösen akkor, ha csökkent glükóztoleranciával (IGT) társul, a 2-es típusú cukorbetegség vezető oka (7). Számos nagy tanulmány bebizonyította, hogy diétás beavatkozással, életmódbeli módosításokkal (beleértve a fizikai aktivitást) és gyógyszerekkel is meg lehet akadályozni az IGT-től a 2-es típusú cukorbetegségig történő előrehaladást. Bizonyos esetekben ezek a terápiás megközelítések csökkentik a szív- és érrendszeri morbiditást és a mortalitást a 2-es típusú cukorbetegségben (14, 15). Az elhízást és a 2-es típusú cukorbetegséget gyakran bonyolítja az artériás hipertónia, ezt a kapcsolatot állítólag a fokozott szimpatikus tónus közvetíti (16); a bal kamrai hipertrófia régóta elhízásban (4) és/vagy artériás hipertóniában (17) található meg, és ez a feltételezett mechanizmus a pangásos szívelégtelenség elhízás esetén (18).

A bariatrikus műtétet morbid (3. fokozatú) elhízás esetén végzik, amikor a BMI> 40 kg/m 2 társbetegségek hiányában vagy> 35 kg/m 2 a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás jelenlétében (19). Számos tanulmányban a laparoszkóposan beállítható gyomorszalag (LAGB), a gyomor bypass (GBP) és az epeúti hasnyálmirigy-eltérítés (BPD) csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás prevalenciáját, fokozatosan nagyobb hatékonyságot mutatva (20,21–27). A vizsgálatok során tapasztalt eltérő hatékonyság a 2-es típusú cukorbetegségben a súlycsökkenés különböző szintjeinek tulajdonítható, amely nagyobb volt a BPD esetében, mint a LAGB vagy GBP esetében (24), és hasonló vagy kissé magasabb volt a GBP esetében, mint a LAGB esetében (24,25), valamint a 2-es típusú cukorbetegség csökkent prevalenciájának meghatározásának különböző kritériumaira, legyen szó éhomi vércukor- és HbA1c (A1C) szintről (20,22–24) vagy orális glükóztolerancia tesztről (OGTT) (21). Ezenkívül két, főként GBP-n és vertikális sávos gasztroplasztikán alapuló tanulmány kimutatta, hogy a bariatrikus műtét megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegséget (26,27). A tanulmány célja a LAGB révén elért súlycsökkenés hatásának értékelése a 2-es típusú cukorbetegség és az artériás hipertónia megelőzésében (elsődleges beavatkozás) és remissziójában (másodlagos beavatkozás) kóros elhízásban.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK

1996 júniusa óta a LAGB-t (LAP-BAND; Inamed, Santa Barbara, Kalifornia) kóros elhízásban (azaz 3. fokozatban) az olaszországi Milánóban, az Istituto Clinico Sant Ambrogio-ban és az Ospedale San Raffaele-ban (Milánó, Olaszország) végezték. elhízás az Egészségügyi Világszervezet kritériumai szerint) (19,21,28).

Ebben a vizsgálatban elhízott betegeket vettünk figyelembe, akiket 1999-ben toboroztak és 4 évig követtek nyomon. A helyi etikai bizottságok által elfogadott közös protokoll szerint a betegek akkor voltak jogosultak a LAGB-ra, ha teljesítették a következő kritériumokat: 18–66 éves kor és a BMI önmagában> 40,0 kg/m 2 vagy> 35,0 kg/m 2 társbetegségek (19,21,28). A klinikai protokollt, beleértve a pszichológiai és pszichiátriai értékelést, korábban részletesen leírták (21,29,30). Két 75 g-os OGTT-t hajtottak végre minden betegnél, a vércukorszintet 0 és 120 percnél határozták meg; a glükóz toleranciát normálnak (NGT), károsodottnak (IGT) vagy cukorbetegnek (31) nevezték. A vérnyomást minden alkalommal kétszer mértük megfelelő vérképzővel ellátott vérnyomásmérővel, megfelelő mandzsettával és megfelelő pihenőidő után. A betegeket hipertóniának tekintették, ha szisztolés/diasztolés vérnyomásuk> 140/90 Hgmm (az Egészségügyi Világszervezet kritériumai), vagy ha stabil antihipertenzív gyógyszert szedtek.

A diagnosztikai munka befejezése után 73 alkalmas beteg (12 férfi és 61 nő, 47,5 ± 1,21 év, BMI 45,9 ± 0,88 kg/m 2) részesült LAGB-ben; 49 alkalmas páciens (19 férfi és 30 nő, 50,0 ± 1,83 éves kor, BMI 45,2 ± 1,03 kg/m 2) személyes okokból elutasította a LAGB-t, de a nyomonkövetési vizsgálatban folytatta, és kontrollcsoportnak tekintették őket (No-LAGB) . Az összes műtéti beavatkozást két fő stáb sebész végezte. A klinikai és étrendi követési protokollt máshol írták le (21).

Az elhízott betegeket a 2-es típusú cukorbetegség hiánya (elsődleges beavatkozási vizsgálat) vagy jelenléte (másodlagos intervenciós vizsgálat) szerint osztották fel (1. táblázat). A BMI-t, az A1C-t és a glükóz-toleranciát (OGTT-vel meghatározva) (31) évenként értékeljük. Az artériás hipertóniát jelen vagy hiányában értékelték; a 4 éves nyomonkövetési vizsgálat során az elhízott hipertóniás alanyokat arra utasították, hogy folytassák antihipertenzív kezelésüket, kivéve, ha tüneti hipotenzió (a kezelés visszavonása) vagy az artériás hipertónia súlyosbodása (a kezelés növelése) jelentkezik.

A vércukor-, inzulin- és A1C-szinteket a korábban leírtak szerint mértük (21,32). A teljes test ellenállását és reaktanciáját (kapacitását) tetrapoláris bioelektromos impedancia analizátorral (SoftTissue Analyzer; Akern Bioresearch, Firenze, Olaszország) mértük; az adatokat a Bodygram szoftverrel elemeztem a Windows 95–98-NT rendszerhez (33).

Az artériás hipertónia de novo 1 LAGB betegben (1,4%; plusz átmenetileg egy másik LAGB betegben) és 11 No-LAGB betegben (25,6%) jelentkezett; eltűnt 15 LAGB betegben (20,5%) és 1 No-LAGB betegben (2,3%); és változatlan maradt 57 LAGB (78,1%) és 31 No-LAGB (72,1%; χ 2 = 21,97, P = 0,0001) betegnél.

KÖVETKEZTETÉSEK

Ebben a tanulmányban a LAGB révén elért súlycsökkenés legalább 4 éven keresztül megakadályozta a 2-es típusú cukorbetegséget kórosan elhízott betegeknél. A LAGB megakadályozta az artériás hipertónia előfordulását és valójában csökkentette a már meglévő hipertónia prevalenciáját. A vizsgálatba belépéskor 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél a 2-es típusú cukorbetegség és az artériás hipertónia remissziója gyakoribb volt a LAGB-ban, mint a No-LAGB-csoportban. Az elsődleges és a másodlagos beavatkozási vizsgálatokban a testtömeg, az A1C és az artériás vérnyomás mintázata szignifikánsan különbözött a LAGB és a No-LAGB csoportok között. Ezért ezek az adatok arra utalnak, hogy a LAGB hatékonyan megelőzi és elősegíti a kialakult 2-es típusú cukorbetegség és az artériás hipertónia remisszióját.

A tömeges fogyás során fontos aggály, hogy a zsírtömeg mellett a zsírmentes tömeg is csökkenhet (33). A testösszetételt bioelektromos impedancia analízissel értékeltük, olyan módszerrel, amelynek megbízhatósága összehasonlítható más módszerekkel, például antropometriai mérésekkel és deutérium-oxid hígítással (34). Amint azt korábban bemutattuk az epeutak eltérítéséről (35), a zsírtömeg lenyűgöző csökkenését és a zsírmentes tömeg átmeneti és nem jelentős csökkenését figyeltük meg.

Egyes tanulmányokban a BPD és kisebb mértékben a GBP hatékonyabbnak bizonyult a LAGB-nál a fogyás kiváltásában és a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás remissziójának elősegítésében (20–25). Ezek a tanulmányok azonban különböző kritériumokat alkalmaztak a 2-es típusú cukorbetegség csökkent prevalenciájának megállapításához, az éhomi vércukorszint és az A1C-szint (20,22–24) vagy az OGTT-k (21) hatásának mérésére. Ebben a tanulmányban megmutattuk, hogy a LAGB hatékonyan megelőzi a 2-es típusú cukorbetegséget, amint azt már a GBP és a vertikális sávos gasztroplasztika esetében leírták (26,27). A svéd elhízott alanyok (SOS) vizsgálatában (27) a 2-es típusú cukorbetegség jelenlétét vagy hiányát csak a betegek önbevallása alapján ellenőrizték, ami az OGTT-vel végzett közvetlen értékelés nélkül nem teszi lehetővé a glükóz tolerancia javulásának megállapítását. A különbség a LAGB és a GBP között az, hogy az előbbi minimálisan invazív műtéti eljárás, reverzibilis és elhanyagolható a műtéttel kapcsolatos morbiditás és mortalitás (20–27). A LAGB bizonyos sztómára vonatkozó szabályozásokat és alkalmi újbóli beavatkozásokat követel meg, és néhány beteg megköveteli vagy kéri a sáv eltávolítását (21,22,25).

Az artériás hipertónia megelőzésével vagy javításával kapcsolatban az artériás hipertónia remisszióját a betegek jó részében észleltük, hasonlóan a többi tanulmányban (20–25) leírtakhoz. Ezzel szemben az SOS-tanulmány kimutatta, hogy a gyomorsebészet megakadályozta az artériás hipertóniát 2, de nem 8 évesen (27). Ez a különbség valószínűleg a testtömegnek a betegségben játszott döntő szerepének köszönhető; az SOS vizsgálatban a testtömeg jelentős visszanyerését figyelték meg a műtéti betegeknél, míg a jelen vizsgálatban a testsúlycsökkenés stabil maradt ~ 20% -ban az elsődleges intervenciós vizsgálatban.

Hasonlóan a műtétet magában foglaló más vizsgálatokhoz, ezt a vizsgálatot sem randomizálták; azonban minden páciensünk ugyanazon a diagnosztikai munkán esett át, és úgy döntött, hogy a LAGB-n átesik vagy elutasítja. A véletlenszerű, de nem elvakult műtéti vizsgálatok megvalósíthatók és etikusak is lehetnek, és tovább támogatnák ezeket az eredményeket. E vizsgálat előtt csak a gyomor bypass, a vertikális sávos gasztroplasztika és az epeutak elterelése esetén álltak rendelkezésre bizonyítékok arról, hogy a bariatrikus műtét előnyös a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás esetén.

BMI, A1C, szisztolés és diasztolés vérnyomás, zsírmentes tömeg és zsírtömeg a kórosan elhízott betegek egész kohorszában (n = 73; •) és nem (n = 43; □) LAGB. Az adatok átlag ± SE. BMI (F = 34,79, P A táblázat megtekintése:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

A betegek klinikai és metabolikus jellemzői a vizsgálatba való belépéskor

Az elsődleges és a másodlagos beavatkozási alanyok klinikai jellemzői a vizsgálat és a követési időszak során

Köszönetnyilvánítás

Ezt a kutatást a Grant FIRST 2002 támogatta az Università degli Studi di Milano, a Ministero della Salute (RF-199/02 támogatás) és a Ministero dell’Università e della Ricerca Scientifica e Tecnologica 2002 (2002064582-003 támogatás) az A.E.P. valamint a Ministero della Salute-tól (RF-02/224 támogatás) az F.F-hez.

Köszönjük Tara Zoll Follinak a kézirat szerkesztésében nyújtott segítségét.

Lábjegyzetek

A szám egy másik részében található táblázat sok anyag hagyományos és Système International (SI) egységeit és konverziós tényezőit mutatja.

Elfogadva 2005. augusztus 10-én.
2005. április 11-én érkezett.

CUKORBETEGEK ÁPOLÁSA