Laparotómia, feltáró

Meghatározás

A laparotomia egy nagy bemetszés a hasba. Feltáró laparotómiát alkalmaznak a hasüreg belső struktúráinak vizualizálására és vizsgálatára.

Célja

A feltáró laparotómia a hasi kutatás módszere, diagnosztikai eszköz, amely lehetővé teszi az orvosok számára a hasi szervek vizsgálatát. Az eljárás ajánlható olyan beteg számára, akinek ismeretlen eredetű hasi fájdalmai vannak, vagy aki sérülést szenvedett a hasban. Sérülések történhetnek tompa trauma (pl. Közúti közlekedési baleset) vagy átható trauma (például szúrás vagy lőtt seb) következtében. A hasi szervek jellege miatt nagy a fertőzés veszélye, ha a szervek felszakadnak vagy perforálódnak. Ezenkívül a hasüregbe történő vérzést orvosi vészhelyzetnek tekintik. Feltáró laparotómiát alkalmaznak a fájdalom forrásának vagy a sérülés mértékének meghatározására, és szükség esetén javításokra.

Laparotómiát lehet végezni a páciens tüneteinek okának megállapítására vagy a betegség mértékének megállapítására. Például az endometriózis olyan rendellenesség, amelyben a méh belső béléséből származó sejtek a test másutt nőnek, leggyakrabban a kismedencei és a hasi szerveken. Az endometrium növekedését azonban nehéz elképzelni olyan szokásos képalkotó technikákkal, mint a röntgen, az ultrahang technológia vagy a komputertomográfia (CT). Feltáró laparotómiát lehet alkalmazni a hasi és kismedencei szervek (például petefészkek, petevezetékek, hólyag és végbél) vizsgálatára az endometriózis bizonyítéka érdekében. A talált növekedéseket ezután eltávolíthatjuk.

A feltáró laparotómia fontos szerepet játszik egyes rákos megbetegedések stádiumában. A rák stádiumát annak leírására használják, hogy a rák milyen mértékben terjedt el. A laparotómia lehetővé teszi a sebész számára, hogy közvetlenül megvizsgálja a hasi szerveket a rákos megbetegedések jeleit illetően, és a szövetmintákat eltávolítsa további vizsgálat céljából. Ha a laparotómiát erre a célra használják, akkor staging laparotomiának vagy patológiás stádiumnak nevezik.

Néhány egyéb feltétel, amelyet felfedező laparotómiában fedezhetnek fel vagy vizsgálhatnak:

a hasi szervek rákja
peritonitis (peritoneum gyulladása, a hasüreg bélése)
vakbélgyulladás (vakbélgyulladás)
hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás)
tályogok (a fertőzés lokalizált területe)
adhéziók (traumát vagy műtétet követően kialakuló hegszövet sávjai)
diverticulitis (zsákszerű szerkezetek gyulladása a belek falain)
bélperforáció
méhen kívüli terhesség (a méhen kívüli terhesség)
idegen testek (pl. golyó egy lövés áldozatában)
belső vérzés

Demográfia

Mivel számos körülmény diagnosztizálása vagy kezelése céljából a laparotómiát számos körülmények között elvégezhetjük, nincsenek adatok az eljárás teljes előfordulásáról.

Leírás

A beteget általában a műtét idejére általános érzéstelenítés alá helyezik. Az általános érzéstelenítés előnyei, hogy a páciens eszméletlen marad a beavatkozás során, fájdalmat nem tapasztal, és a páciensnek sem lesz emléke az eljárásról, és a páciens izmai teljesen ellazultak maradnak, lehetővé téve a biztonságosabb műtétet.

Metszés

Miután elérte az érzéstelenítés megfelelő szintjét, elvégezhető a kezdeti bemetszés a bőrbe. A szikét először a bőr felszínes rétegeibe vágják. A bemetszés lehet medián (függőleges a beteg középvonalánál lefelé), paramedian (függőleges másutt a hason), keresztirányú (vízszintes), T alakú vagy ívelt, a műtét szükségleteinek megfelelően. Ezután a metszést a szubkután zsíron, a hasizmokon, végül a hashártyán keresztül folytatjuk. Az elektrokautériát gyakran használják a bőr alatti szövet átvágására

Hasfeltárás

Ezután a sebész feltárhatja a hasüreget betegség vagy trauma szempontjából. A szóban forgó hasi szerveket megvizsgálják fertőzés, gyulladás, perforáció, rendellenes növekedések vagy más állapotok jelei szempontjából. A hasi szerveket körülvevő folyadékot megvizsgálják; a vér, az epe vagy más folyadék jelenléte konkrét betegségekre vagy sérülésekre utalhat. Bizonyos esetekben a hasüregbe való belépéskor fellépő rendellenes szag fertőzés vagy perforált gasztrointesztinális szerv bizonyítéka lehet.

Ha rendellenességet találnak, a sebésznek lehetősége van a beteget kezelni a seb bezárása előtt, vagy feltáró műtét után megkezdeni a kezelést. Alternatív megoldásként különféle szövetekből és/vagy folyadékokból származó mintákat eltávolíthatunk további elemzés céljából. Például, ha rák gyanúja merül fel, biopsziákat lehet beszerezni, hogy a szöveteket mikroszkóposan megvizsgálhassák kóros sejtek bizonyítékaira. Ha rendellenességet nem találnak, vagy ha nincs szükség azonnali kezelésre, a metszés további műtéti beavatkozások elvégzése nélkül lezárható.

A rákos feltáró laparotómiában kismedencei mosást lehet végezni; steril folyadékot csepegtetnek a hasüregbe, mossák a hasi szervek körül, majd kivonják és elemzik a kóros sejtek jelenlétét. Ez azt jelezheti, hogy a rák terjedni kezdett (metasztázis).

Bezárás

Bármely kutatás vagy eljárás befejezése után a szervek és a kapcsolódó struktúrák visszaállnak normális anatómiai helyzetükbe. Ezután a bemetszést varrni lehet (összevarrva). A hasfal rétegeit fordított sorrendben varrják, és a bőr bemetszését varratokkal vagy kapcsokkal zárják le.

Diagnózis/előkészítés

Különböző diagnosztikai tesztek végezhetők annak megállapítására, hogy szükség van-e feltáró laparotómiára. Vérvizsgálatok vagy képalkotó technikák, például röntgen, számítógépes tomográfia (CT) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI) példák. Az intraperitoneális folyadék (IF) jelenléte jelezheti, hogy feltáró laparotómiára van szükség; egy tanulmány azt mutatta, hogy az intraabdominális sérülésekben szenvedő betegek közel háromnegyedében IF volt jelen.

Közvetlenül a műtéti beavatkozást megelőzően intravénás (IV) vonalat helyeznek el, hogy folyadékokat és/vagy gyógyszereket adhassanak be a betegnek a műtét alatt és után. A vizelet ürítéséhez Foley katétert helyeznek a hólyagba. A beteg találkozik az altatóorvossal is, hogy áttekintse az alkalmazandó érzéstelenítés módszerének részleteit.

Utógondozás

A páciens a posztoperatív állapotban marad pihenőszoba több órán keresztül, ahol a gyógyulása szorosan figyelemmel kísérhető. Mentés a kórházból a beavatkozást követően akár egy-két nap alatt is előfordulhat, de később is előfordulhat, ha további eljárásokat hajtanak végre, vagy szövődmények lépnek fel. A beteget utasítani kell arra, hogy figyelje meg a fertőzésre utaló tüneteket, például lázat, vörösséget vagy duzzanatot a metszés körül, vízelvezetést és súlyosbodó fájdalmat.

Kockázatok

Az általános érzéstelenítés alkalmazásával járó kockázatok közé tartozik az émelygés, hányás, torokfájás, fáradtság, fejfájás és izomfájdalom; ritkábban vérnyomásproblémák, allergiás reakciók, szívroham vagy stroke fordulhat elő. További kockázatok közé tartozik a vérzés, a fertőzés, a hasi szervek vagy szerkezetek sérülése vagy az adhéziók kialakulása (a hegszövet sávjai a szervek között).

Normál eredmények

A feltáró laparotómiát követő eredmények a kivitelezés okaitól függenek. Az eljárás jelezheti, hogy további kezelésre van szükség; például ha rákot fedeztek fel, kemoterápia, sugárterápia vagy több műtét ajánlható. Bizonyos esetekben a rendellenesség a laparotomia során kezelhető, és további kezelésre nincs szükség.

Morbiditás és mortalitás

A feltáró laparotómiához kapcsolódó operatív és posztoperatív szövődmények aránya a beteg állapotától és az elvégzett további eljárásoktól függően változik.

Alternatívák

Laparoszkópia a laparotómiának viszonylag friss alternatívája, amelynek számos előnye van. Minimálisan invazív műtétnek is nevezik, a laparoszkópia olyan sebészeti beavatkozás, amelynek során egy laparoszkópot (egy vékony, megvilágított csövet) és más műszereket kis bemetszésekkel helyeznek a hasba. Ezután a belső működési mező megjeleníthető egy videomonitoron, amely csatlakozik a hatókörhöz. Egyes betegeknél a technika hasi felfedezésre alkalmazható laparotómia helyett. A laparoszkópia gyorsabb gyógyulási idővel, rövidebb kórházi tartózkodással és kisebb műtéti hegekkel jár.

Erőforrások

könyveket

Marx, John A. és mtsai. Rosen sürgősségi orvostudománya. St. Louis, MO: Mosby, Inc., 2002.

folyóiratok

Hahn, David D., Steven R. Offerman és James F. Holmes. "Az intraperitoneális folyadék klinikai jelentősége tompa intraabdominális sérüléssel küzdő betegeknél." American Journal of Emergency Medicine 20. sz. 7. (2002. november).

Egyéb

Awori, Nelson és mtsai. - Laparotómia. Elsődleges műtét. [idézve 2003. április 6-án]. http://www.meb.uni-bonn.de/dtc/primsurg/index.html .

- Laparotómiás műtét. VAGY stream. 2001 [idézve 2003. április 6-án]. http://www.streamor.com/opengyn/openindex.html .

Stephanie Dionne Sherk

KI VÉGREHAJTJA AZ ELJÁRÁST ÉS HOL VÉGREHAJTJA?

A feltáró laparotómia okától függően az eljárást általános vagy szakorvos végezheti egy kórházban műtő . A has sérülése esetén a laparotómiát sürgősségi orvos végezheti.