Laryngopharyngealis reflux és gyermekek

Mi a Laryngopharyngealis Reflux (LPR)?

A lenyelt ételek vagy folyadékok a nyelőcsövön át a gyomorba jutnak, ahol a savak segítik az emésztést. A nyelőcső mindkét végén van egy záróizom, egy izomgyűrű, amely segít megtartani a gyomor savas tartalmát a gyomorban vagy a torokban. Ha ezek az izomgyűrűk nem működnek megfelelően, gyomorégést vagy gyomor-nyelőcső refluxot (GER) kaphat. A krónikus GER-t gyakran gastrooesophagealis reflux betegségként vagy GERD-ként diagnosztizálják.

Néha a savas gyomortartalom egészen a nyelőcsőig visszafolyik, a felső izomgyűrű mellett (felső nyelőcső záróizom vagy UES) és a torokba. Amikor ez megtörténik, savas anyag érintkezik az érzékeny szövetekkel a torok hátsó részén, sőt az orr légútjának hátulján is. Ez laryngopharyngealis reflux vagy LPR néven ismert.

Az első évben a csecsemők gyakran köpködnek. Ez lényegében LPR, mivel a gyomortartalom visszafolyik a torok hátsó részébe. Azonban a legtöbb csecsemőnél ez normális esemény, amelyet a felső és az alsó nyelőcső záróizmok éretlensége, a gyomortól a torokig tartó rövidebb távolság és a csecsemők vízszintes helyzetben töltött nagyobb ideje okoz. Csak azok a csecsemők igényelnek szakember általi értékelést, akiknek légúti (légzési) vagy táplálkozási problémái vannak. Ez a legkritikusabb, ha légzéssel kapcsolatos tünetek jelentkeznek.

Melyek az LPR tünetei?

Az LPR-nek különböző tünetei vannak. A felnőttek képesek lehetnek azonosítani az LPR-t a torok hátsó részénél jelentkező keserű ízként, gyakrabban reggel, ébredéskor, és a „gomolya” vagy a torokban „beragadt” érzésként, amely a többszörös ellenére sem múlik el. nyelési kísérletek a „csomó” megtisztítására. Néhány felnőttnél égő érzés is felléphet a torokban. Gyakoribb tünet a légzési nehézség, amely azért következik be, mert a savas, visszafolyó anyag érintkezik a hangdobozzal (gége), és a hangszalagok bezáródását okozza, hogy megakadályozzák az anyag légcsőbe (légcsőbe) való beszívódását. Ez az esemény „laryngospasm” néven ismert.

A csecsemők és a gyerekek nem képesek leírni az érzéseket, mint a felnőttek. Ezért az LPR-t csak akkor diagnosztizálják sikeresen, ha a szülők gyanúsak, és a gyermeket egy szakember, például otolaryngológus, teljes értékelésnek vetik alá. A légúti vagy a légzéssel kapcsolatos problémák az LPR leggyakoribb tünetei csecsemőknél és gyermekeknél, és súlyosak lehetnek. Ha csecsemője vagy gyermeke az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja, kritikus fontosságú az időben történő értékelés.

Krónikus köhögés
Rekedtség
Zajos légzés (stridor)
Croup
Reaktív légúti betegség (asztma)
Alvászavaros légzés (SDB)
Felköp
Etetési nehézség
Kékre váltás (cianózis)
Törekvés
Szünetek a légzésben (apnoe)
Látszólagos életveszélyes esemény (ALTE)
A boldogulás sikertelensége (súlyos növekedési hiány, amely miatt a csecsemő vagy gyermek a várt normához képest kevesebb mint öt percentilis)

Melyek az LPR szövődményei?

Csecsemőknél és gyermekeknél a gége struktúrájának savas tartalmú krónikus expozíciója hosszú távú légúti problémákat okozhat, például a hangszalag alatti terület szűkületét (szublglottikus szűkület), rekedtséget és esetleg Eustachianus-cső diszfunkciót, amely visszatérő fülfertőzéseket okoz, vagy tartós középfül folyadék, sőt a „sinusitis” tünetei. Az LPR és az utóbbi problémák között fennálló közvetlen kapcsolat jelenleg kutatás alatt áll.

Hogyan diagnosztizálják az LPR-t?

Jelenleg nincs jó szabványosított teszt az LPR azonosítására. Ha a szülők az LPR bármely tünetét észlelik gyermekükben, akkor érdemes megbeszélniük gyermekorvosukkal egy beutalót, hogy értékelést végezzenek egy otolaryngológussal. Az otolaryngológus hajlékony száloptikás nasopharyngoscopy/laryngoscopy-t hajthat végre, amelynek során 2 mm-es hatótávolságot csúsztatnak a csecsemő vagy gyermek orrlyukán keresztül, hogy közvetlenül a hangdobozra és a kapcsolódó struktúrákra nézzenek, vagy a nyelőcső 24 órás pH-monitorozásával. Dönthet úgy is, hogy általános érzéstelenítésben elvégzi a gyermek további értékelését. Ez magában foglalja a hangposta és a kapcsolódó struktúrák közvetlen megtekintését (közvetlen laryngoscopy), a légcső és a hörgők teljes endoszkópos vizsgálatát (bronchoscopy), valamint a nyelőcső endoszkópos megtekintését (esophagoscopy) a nyelőcső lehetséges biopsziájával annak megállapítására, hogy nyelőcsőgyulladás van jelen. A csecsemők és gyermekek LPR-je továbbra is a klinikai megítélés diagnózisa marad, a szülők által adott előzmények, a fizikai vizsga és az endoszkópos értékelések alapján.

Hogyan kezelik az LPR-t?

Mivel az LPR a GER kiterjesztése, az LPR sikeres kezelése a GER sikeres kezelésén alapul. Csecsemőknél és gyermekeknél az alapvető ajánlások magukban foglalhatják a kisebb és gyakoribb etetést, valamint a csecsemő függőleges helyzetben tartását az etetés után legalább 30 percig. Szükség lehet a gyógyszerek kipróbálására, beleértve a H2-blokkolókat vagy a protonpumpa inhibitorokat. A felnőttekhez hasonlóan műtéti beavatkozást igényelhetnek azok, akiknek nem sikerül az orvosi kezelésük vagy diagnosztikai értékelésük van anatómiai rendellenességekről.