4 Magyarázat a miért felejtünk el

Daniel B. Block, MD, díjnyertes, igazgatósági képesítéssel rendelkező pszichiáter, magánpraxist működtet Pennsylvania-ban.

Gondoljon arra, milyen gyakran felejt el valami fontosat. Elfelejtheti a múltból valakinek a nevét, a használni kívánt szót, vagy a legjobb barátja születésnapjának dátumát. A felejtés gyakori probléma, amelynek kisebb és súlyos következményei is lehetnek. Miért és hogyan felejtjük el az információkat? A mai egyik legismertebb memóriakutató, Elizabeth Loftus négy fő okot azonosított az emberek elfelejtésére: visszakeresési kudarc, interferencia, tárolás elmulasztása és motivált felejtés.

Visszakeresési hiba

hosszú távú

Úgy érezte már, hogy egy információ csak eltűnt az emlékezetéből? Vagy talán tudja, hogy ott van, de úgy tűnik, hogy nem találja meg. A memória visszakeresésének képtelensége az elfelejtés egyik leggyakoribb oka.

Miért nem tudunk tehát gyakran információkat visszakeresni a memóriából? A visszakeresési kudarc egyik lehetséges magyarázata bomláselmélet néven ismert. Ezen elmélet szerint memória nyom jön létre minden alkalommal, amikor egy új elmélet kialakul. A bomlási elmélet azt sugallja, hogy az idők során ezek az emléknyomok kezdenek elhalványulni és eltűnni. Ha az információt nem kapják meg és nem próbálják ki, akkor végül elvesznek.

Ennek az elméletnek az egyik problémája az, hogy a kutatások bebizonyították, hogy azok az emlékek is, amelyek még nem voltak gyakorolva vagy emlékeztek, rendkívül stabilak a hosszú távú memóriában.

Interferencia

Az interferenciaelmélet néven ismert másik elmélet azt sugallja, hogy egyes emlékek versengenek és zavarják a többi emléket. Ha az információ nagyon hasonlít a memóriában korábban tárolt egyéb információkhoz, akkor valószínűbb, hogy interferencia lép fel.

Az interferenciának két alapvető típusa van:

  • Proaktív interferencia az, amikor egy régi memória megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az új emlék emlékezését.
  • Visszamenőleges interferencia akkor fordul elő, amikor az új információ megzavarja a képességét, hogy emlékezzen a korábban megtanult információkra.

Bár az interferencia megnehezítheti egyes dolgok emlékezetét, vannak dolgok, amelyekkel minimalizálhatja annak hatásait. Az új információk elsajátítása gyakran a leghatékonyabb megközelítés. Azáltal, hogy lényegében túl tanulja az új dolgokat, kevésbé valószínű, hogy a régi információk versenyezni fognak az újakkal.

A tárolás elmulasztása

Néha az információ elvesztésének kevesebb köze van a felejtéshez, és sokkal inkább ahhoz, hogy soha nem került hosszú távú memóriába. A kódolási hibák néha megakadályozzák az információk hosszú távú memóriába jutását.

Egy jól ismert kísérlet során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy a helytelen fillérekből álló rajzok csoportjából azonosítsák a helyes amerikai fillért. Próbálja ki ezt a kísérletet úgy, hogy megkísérel egy memóriából levenni egy fillért, majd hasonlítsa össze az eredményeket egy tényleges fillérrel.

Mennyire sikerült? Valószínű, hogy emlékezni tudott az alakjára és a színére, de valószínűleg elfelejtett más apróbb részleteket. Ennek az az oka, hogy hosszú távú memóriájába csak azokat a részleteket kódolták, amelyek szükségesek a fillérek és egyéb érmék megkülönböztetéséhez. Egy fillér azonosításához nincs szükség az érmén található pontos kép vagy szavak ismeretére. Mivel ezekre az információkra valójában nincs szükség, valószínűleg soha nem fordított időt arra, hogy memorizálja és memóriára fordítsa.

Motivált felejtés

Néha aktívan dolgozhatunk azon, hogy elfelejtsük az emlékeket, különösen a traumatikus vagy zavaró eseményekről vagy tapasztalatokról. A fájdalmas emlékek felkavaróak és szorongást kiváltóak lehetnek, ezért időnként vágyakozhatunk ezek megszüntetésére. A motivált felejtés két alapvető formája az elfojtás, amely a felejtés tudatos formája, és az elfojtás, a felejtés tudattalan formája.

Az elfojtott emlékek fogalmát azonban nem minden pszichológus fogadja el általánosan. Az elfojtott emlékek egyik problémája, hogy nehéz, ha nem is lehetetlen tudományos szempontból megvizsgálni, hogy egy emléket elnyomtak-e vagy sem.

Vegye figyelembe azt is, hogy a mentális tevékenységek, például a próba és az emlékezés fontos módszerek a memória erősítésére, és a fájdalmas vagy traumatikus élet eseményeire vonatkozó emlékek sokkal kevésbé valószínű, hogy emlékeznek rájuk, megbeszélik őket vagy gyakorolják.

Egy szó Verywellből

Bár a felejtést nem lehet elkerülni, hasznos lehet ennek okainak megértése. Különféle okok miatt elfelejthetjük, és egyes esetekben számos tényező befolyásolhatja, hogy miért küzdünk az információk és tapasztalatok felidézésével. A felejtést befolyásoló tényezők némelyikének megértése megkönnyítheti a memóriajavító stratégiák gyakorlati megvalósítását.