Linux Foundation: A nyílt forráskód megeszi a szoftvervilágot

PÁRIZS - A technológiai világ minden szektorában van egy nyílt forráskódú projekt, amely meghatározza az adott technológiát. A szoftver szinte minden iparágban növeli az értéket, és a nyílt forráskódú projektek jelentik ennek az értéknek a legnagyobb részét.

Jim Zemlin, a Linux Alapítvány ügyvezető igazgatója és a hétfői párizsi OpenStack-csúcstalálkozó egyik főelőadója szerint ez az első Európában. "A nyílt forráskód valóban megeszi a szoftvervilágot" - mondta Zemlin, adaptálva a kockázati tőkés Mark Andreessen 2011-es Wall Street Journal OpEd című híres mondatát, amelynek címe: Software eszik a világon.

Nagykereskedelmi elmozdulás következik be a vállalati szoftverek világában egy kis ide-oda nyílt forráskód használatától a 80 és 20 közötti felosztásig, ahol 80 a nyílt forráskódú rész - mondta. A váltás oka meglehetősen egyszerű: a szoftver a vállalkozás számára lehetővé tette az értéknövelést, a nyílt forráskód pedig a legjobb módszer a sok szoftver használatára. "Túl sok szoftvert írnak ahhoz, hogy bármely szervezet önállóan megírja ezt a szoftvert" - magyarázta Zemlin.

A külső K + F irányítása: új szükség

A világ csúcstechnológiai vállalatai együttesen több tízmilliárd dollárt költenek kutatás-fejlesztésre, és kódjaik nagy része a szervezeten kívülről származik - mondta. Ez új munkakategóriát hozott létre: a külső K + F irányítását. Az olyan vállalatoknál, mint a Google, a HP és a NEC, mind olyan emberek vannak, akik elkötelezettek a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének irányításában.

Most, hogy a vállalati szoftverfejlesztés meghatározó formájává vált, minden vállalat számára fontos megértenie, hogyan válasszon megfelelő projekteket, hogyan hajtsa végre a „társadalmi kódolást”, hogyan integrálja a nyílt forráskódot a saját környezetébe, és hogyan járuljon hozzá vissza a központi projekthez. "A nyílt forráskódú együttműködéshez valóban új készségekre van szükség" - mondta Zemlin.

A nagy felhasználók partnerei a nyílt forráskódú őrület módszerének

Amellett, hogy az egyes vállalatok erőforrásokat szánnak a nyílt forráskódú technológiákkal és közösségekkel fenntartott kapcsolataik kezelésére, folyamatosan próbálják számos nyílt forráskódú technológia szisztematikus kezelését központosítani a végfelhasználó szempontjából. A TODO (Talk Openly, Develop Openly) elnevezésű projektet maroknyi csúcstechnológiás nehézsúlyú indította el, köztük a Google, a Facebook, a Twitter, a Box, a GitHub és még néhányan, szeptemberben.

A vállalatok azért hozták létre a TODO-t, hogy a nyílt forráskódú szoftverek elszámolóházaként működjön. Küldetésének részletei korai időkben homályosak voltak, de az alapítók szerint olyan dolgokat fog megtenni, mint például bizonyos nyílt forráskódú technológiák dokumentációjának elkészítése, hogy mások könnyebben telepíthessék őket. A TODO tervének kulcsfontosságú része, hogy csak olyan nyílt forráskódú technológiákkal vegyen részt, amelyeket az egyik tag a termelés során használt. Aki a szervezet által felsorolt szoftveres megoldást nézi, abban bízik, hogy a megoldást egy nagyvállalat használta.

A következő nyílt forráskódú kasszasiker

Fontos, hogy szisztematikusan gondolkodjanak a nyílt forráskódról, és az a feladat elkötelezett munkatársaink létfontosságúak, ha egy vállalat abban a helyzetben akar lenni, hogy kihasználhassa a következő nagy dolgot a nyílt forráskódban, amely ma az OpenStack - mondta Zimlin. "Az OpenStack, kérdés nélkül, kasszasiker" - mondta.

Jonathan Bryce, az OpenStack Foundation ügyvezető igazgatója szerint a nyílt forráskódú felhőarchitektúra azért népszerű, mert az választás iránti vágyról beszél az IT-boltban és az IT-üzlet vásárlói - a fejlesztők között. Ez az informatikai részlegek számára lehetővé teszi a felhők telepítéséhez szükséges hardver kiválasztását, az API-k révén pedig a fejlesztők számára rugalmasságot biztosít a környezetek konfigurálásában.

Nagy az érdeklődés az OpenStack iránt Európában, ha a csúcstalálkozó látogatottsága erre utal. Bryce szerint az alapítvány minden eddiginél több jegyet adott el a párizsi csúcstalálkozóra, ugyanakkor elismerte, hogy a város népszerűsége valószínűleg sok köze van ehhez. Thierry Carrez, az alapítvány mérnöki igazgatója elmondta, hogy a résztvevők fele európai volt (szemben az előző atlantai csúcstalálkozón körülbelül 10 százalékkal). A főbeszélgetésen a kézfeltartás alapján a résztvevők döntő többsége először volt OpenStack csúcstalálkozón.