Malignus exitis externa

I. Amit minden orvosnak tudnia kell.

A rosszindulatú otitis externa (MOE), más néven nekrotizáló exitis externa, egy invazív bakteriális fertőzés, amely a külső hallójáratot és a koponya alapját foglalja magában. A külső otitis externa szövődménye, amely immunhiányos betegeknél fordul elő. A Pseudomonas aeruginosa az esetek 95% -ában okoz okot. P. Az aeruginosa egy mindenütt jelenlévő gram-negatív rúd, amelynek helyreállítása a külső hallójáratból kórokozó jelenlétét jelzi.

A külső fülgyulladást általában idős cukorbetegeknél észlelik. A cukorbetegek pH-ja megemelkedik a cerumenben, ami megkönnyíti a pseudomonas növekedését. Egyéb kórokozók az Aspergillus, a Staphylococcus aureus, a Proteus mirabilis, a Klebsiella oxytoca, a Burkholderia cepacia és a Candida parapsilosis. Ezekkel a szervezetekkel a fertőzés leggyakrabban immunhiányos gazdaszervezetekben fordul elő, például AIDS-es vagy rosszindulatú hematológiai betegekben. A diagnózis klinikai, laboratóriumi és radiográfiai eredményeken alapul.

Az antipszeudomonális antimikrobiális szerek a rosszindulatú külső otitis terápiájának alappillérei. A szisztémás szerek kifejlődése előtt a betegség miatti mortalitás gyakori kiújulásokkal megközelítette az 50% -ot. A gyógyulási arány 90% -ra nőtt a flurokinolonok bevezetésével.

II. Diagnosztikai megerősítés: Biztos benne, hogy betegén rosszindulatú otitis externa van?

A. Történelem I. rész: Mintafelismerés:

Kiváló otalgia - A fájdalom általában éjszakai, a temporalmandibularis ízület sugárzása.

Otorrhoea - A külső hallóhéj szagtalan szaga.

Halláskárosodás vagy teltség - A külső hallójárat ödéma és váladék általi eltörlése halláskárosodást vagy teltségérzetet okozhat a fülben.

Nehézség a rágással.

A fülfájdalom aránytalan a vizsgával, amelyet súlyosbít, ha meghúzza a fülét és nyomást gyakorol a tragusra.

A hallójárat erythema és duzzanata.

Exudatív váladék a fülből.

Csökkent vezetőképes hallás.

Lymphadenopathia - Postauricularis, preauricularis és laterális nyaki nyirokcsomók.

Arcbénulás, koponyaideg-rendellenességek, vertigo vagy szenzorineurális halláskárosodás.

A trismus a temporomandibularis ízületbe és a fültőmirigybe történő kiterjedéstől fordulhat elő.

A gombás otitis externa hifákat és szürkés membránt mutathat a csatornában.

B. Történelem 2. rész: Elterjedtség:

Diabetes mellitus: Az esetek több mint 90% -ában glükóz-intolerancia van.

Immunhiányos: szerzett immunhiányos rendellenesség, myleoid malignus daganatok, immunszuppresszív gyógyszerek (pl. Veseátültetés), kemoterápia által kiváltott csontvelő aplasia.

Forró, párás éghajlat.

A pseudomonas aeruginosa által okozott expozíció magas kloridtartalmú vízben, például úszómedencékben.

Saját okozott vagy iatrogén trauma a külső hallójáratban: Fülöntözés, pamut törlőkendők használata a fülben.

Ritka gyermekeknél: 20-nál kevesebb eset fordul elő az irodalomban; rosszindulatú daganattal vagy alultápláltsággal immunhiányos; valószínűbb az egyidejű bakterémia

C. Előzmények 3. rész: Versenyző diagnózisok, amelyek utánozhatják a rosszindulatú otitis externát.

Egyszerű exitis externa:

Reagál a helyi antibiotikumokra.

Nem foglalja magában a hallójárat lágy szövetén túlmutató struktúrákat.

A külső hallójárat laphámsejtes karcinóma:

Otalgiával és otorrheával is jár.

Csak biopsziával különböztethető meg a MOE-től.

A külső fül és a csatorna tiszta.

Krónikus suppuratív otitis media:

Perforált TM-ből krónikus gennyes elvezetés következik be.

Gennyes vízelvezetéssel is jár, de a fájdalom általában enyhe, ha jelen van.

Gennyes vízelvezetéssel is jár, de a duzzanat a fül mögött figyelhető meg.

D. Fizikai vizsgálati eredmények.

Fizikai vizsgálati eredmények:

A hallójárat erythema gennyes váladékozással - A külső hallójárat alsó részén látható granulációs szövet Santorini hasadásának helyén (függőleges hasadás a külső hallóhús porccsatornájában) patognomikus; ez a megállapítás hiányozhat atipikus betegeknél (pl. HIV-fertőzöttek és gyermekek).

Vezető halláskárosodás.

A postauricularis, preauricularis és laterális nyaki nyirokcsomók lymphadenopathiája.

Koponya idegi bénulása - A fertőzés előrehaladtával a koponya és a TMJ osteomyelitis alakulhat ki, ami CN bénulást eredményez. A stylomastoid foramen bevonása a betegek 25% -ában arcbénuláshoz vezet; ritkábban a jugular foramen érintettsége a IX, X és XI koponyaideg hiányához vezet; a gyermekeknél gyakrabban fordul elő arcbénulás, mivel viszonylag fejletlen mastoid folyamatuk van, és Santorini hasadékának orvosi elhelyezkedése nagyobb, amely az arcideget a hallójárat közelébe helyezi.

Központi idegrendszeri szövődmények - Ezek ritkák, de a MOE-ben a leggyakoribb halálokok: agyhártyagyulladás; agyi tályog; duralis sinus thrombophlebitis.

E. Milyen diagnosztikai vizsgálatokat kell elvégezni?

A feltételezett diagnózis a kórelőzményen, a fizikai leleteken és a diagnosztikus képalkotáson alapul.

1. Milyen laboratóriumi vizsgálatokat kell rendelni a diagnózis felállításához (ha vannak ilyenek)? Hogyan kell értelmezni az eredményeket?

Teljes vérkép:

Leukocytosis - általában jelen van.

Érzékeny, de nem specifikus.

Használható a betegség aktivitásának és a kezelésre adott válasz nyomon követésére.

Gramfolt és a fülkibocsátás kultúrája:

Küldjön érzékenységgel aerob, anaerob és gomba tenyésztésre.

Kulturális negatív: Gyakran előfordul, mert a betegek már rövid orális antibiotikum-kúrákat vettek be, vagy helyi antibiotikus cseppeket írtak fel nekik.

A műtéti eltávolítás biopsziával kötelező.

Küldje el bakteriális és gombás tenyésztésre, patológiás értékeléssel együtt a hallójárat karcinóma kizárására.

2. Milyen képalkotó vizsgálatokat kell rendelni (ha vannak ilyenek) a diagnózis felállításához? Hogyan kell értelmezni az eredményeket?

Számítógépes tomográfia (CT):

Első vonali diagnosztikai modalitás.

Lehetővé teszi a csont eróziójának vizualizálását, beleértve a dobcsont és a koponya alapját is.

Nem különbözteti meg a MOE-t a rosszindulatú daganattól.

Nem alkalmazható a terápiára adott válasz követésére.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI):

Hasznos a lágyrész és a duralis érintettségének vizualizálására, de nem a csont érintettségére.

Alacsonyabb érzékenység, mint a CT a csont eróziójának képalkotására.

Általában nem ajánlott első vonalként, mivel a csont eróziója rosszul érzékelhető.

Technécium Tc 99m:

Az oszteoblasztos aktivitás helyein felhalmozódik, így rendkívül érzékeny a csontos fertőzésre.

Nem specifikus és pozitív lehet egyszerű otitis externa és rosszindulatú daganatok esetén.

Hagyományos planáris képalkotás vagy egyfotonemissziós komputertomográfia (SPECT) használható: A SPECT jó anatómiai lokalizációt biztosít, és kiemelheti a csontos érintettség területeit, mielőtt a CT-vizsgálat strukturális változásokat mutatna, ezáltal a legérzékenyebb az osteomyelitis kimutatására.

A kezelés során nem normalizálódik, így nem alkalmazható a betegség aktivitásának a kezeléssel történő követésére.

Gallium-vizsgálat - gallium (67Ga):

Specifikusabb, mint a csontpásztázás, mivel a radioizotóp beépül a granulocitákba és a baktériumokba.

Hasznos a kezelésre adott válasz nyomon követésére, mivel a felvételi értékek a fertőzés megszűnésével normalizálódnak.