Mangán

A szerzők arról számoltak be, hogy a tanulmány nem kapott támogatást.

A szerző nyilvánosságra hozatala: M Aschner és K Erikson, nincsenek összeférhetetlenségek.

Michael Aschner, Keith Erikson, mangán, Advances in Nutrition, 8. évfolyam, 3. szám, 2017. május, 520–521. Oldal, https://doi.org/10.3945/an.117.015305

A mangán elengedhetetlen fém, mert szükséges a megfelelő immunfunkcióhoz, a vércukorszint és a sejtenergia szabályozásához, a szaporodáshoz, az emésztéshez, a csontnövekedéshez, a véralvadáshoz, a vérzéscsillapításhoz és a reaktív oxigénfajták elleni védekezéshez. A mangán jótékony hatása a fém metalloproteinekbe való beépülésének köszönhető. A mangán metalloproteinek funkciói közé tartoznak az oxidoreduktázok, transzferázok, hidrolázok, liázok, izomerázok és ligázok. Ezenkívül a mangánt beépítik az arginázba, a glutamin-szintetázba, a foszfoenol-piruvát-dekarboxilázba, a piruvát-karboxilázba és a mangán-szuperoxid-diszmutáz enzimekbe. Az emlősök szövettartalma 0,3–2,9 μg Mn/g nedves szövet tömeg között mozog (1), így a mangán az egyik leggyakoribb fém a szövetekben.

Hiányosságok

Számos táplálékforrása miatt a mangánhiány kivételesen ritka, és az irodalomban nem jelentettek kísérleti körülmények között. A mangán nem megfelelő étrendi bevitele károsodott növekedést, gyenge csontképződést és csontvázhibákat, rendellenes glükóztoleranciát, valamint megváltozott lipid- és szénhidrát-anyagcserét eredményez (1). A kísérleti úton mangánhiányos étrendet alkalmazó férfiaknál átmeneti bőrkiütés alakult ki a torsón, és csökkent a szérum koleszterin koncentrációja (1). Ezenkívül a vér kalcium-, foszfor- és alkálifoszfatáz-koncentrációja szintén emelkedett a férfiaknál egy mangánhiányos étrendet követően, ami a csontok megújult állapotának növekedésére utalhat. Az elégtelen mangánkoncentráció negatívan befolyásolja a reproduktív egészséget és a fejlődést. Az 1 fogyasztása. Csökkent születési súlyt figyeltek meg azoknál a gyermekeknél, akiknél az anyáknál az átlagosnál alacsonyabb volt a vér mangánkoncentrációja (1). Alacsony mangánkoncentráció gyermekeknél (1).

Diétás ajánlások

Az Orvostudományi Intézet mangánra vonatkozó DRI-je ∼2 mg/d-ot említ megfelelő bevitelként felnőttek számára és 1,2–1,5 mg/d-ot gyermekek számára (2).

Élelmiszerforrások

A növényi forrásokban sokkal magasabb a mangánkoncentráció, mint az állati eredetűekben. Az élelmiszer-források és azok mangánkoncentrációinak alapos felsorolását lásd Freeland-Graves et al. (3) A teljes kiőrlésű gabonák (búzacsíra, zab és korpa), rizs és diófélék (mogyoró, mandula és pekándió) tartalmazzák a legnagyobb mennyiségű mangánt. A csokoládé, tea, kagyló, kagyló, hüvelyesek, gyümölcs, leveles zöldségek (spenót), magok (len, szezám, tök, napraforgó és fenyőmag) és fűszerek (chilis por, szegfűszeg és sáfrány) szintén gazdagok mangánban. Az étrend-kiegészítők és a vitaminok a mangán másik forrása, amelyek némelyike ≤20 mg Mn-t tartalmaz. A mangánt különféle állapotok kiegészítéseként szedik, beleértve az osteoarthritist és az osteoporosist (1). Az ivóvízben lévő mangán koncentrációja helyenként változó, 1 és 100 μg/l között mozog (de kútvízben meghaladhatja a 200 μg/L értéket; lásd Toxicitás). Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége az ivóvízben megengedett legnagyobb mangánkoncentrációként 50 μg/l-t határozott meg.

Klinikai felhasználások

Ezen elem paramágneses jellege miatt a mangán ideális komponens az MRI-ben használt kontrasztanyagok számára. Mivel az ionos mangán mérgező lehet a sejtekre, ezek a kontrasztanyagok gyakran mangán-porfirinek vagy más kelátképző vegyületek (4).

Toxicitás

Legfrissebb kutatások

A jelenlegi kutatási tevékenységek a mangán neurotoxicitásában szerepet játszó mechanizmusok körül forognak, ideértve az agy transzportját és az expozíció biomarkereinek felfedezését. A mangánt a transzferrin/transzferrin receptor mechanizmus és a kétértékű fémtranszporter szállítja, amelyek mindkettő kritikus jelentőségű a normális agyi vasszállítás szempontjából. Nemrégiben kimutatták, hogy a cink transzporterek (ZIP-8 5 és ZIP-14, SLC30A10), a kationt szállító ATPáz (ATP13A2) és a kalcium ATPázok (SPCA1 és SPCA2) fontos szerepet játszanak az agy mangán transzportjában. Az SLC30A10 hibái a Parkinson-kórhoz kapcsolódnak, és valószínűleg részt vesznek a családi manganizmusban (5). Mivel a foglalkozási expozíció (hegesztők, ferroötvözetből származó ipari dolgozók) a neurotoxikus expozíció elsődleges útja, az ideális biomarker (ek) felfedezése elengedhetetlen az expozíció minimalizálása érdekében. Noha nem tökéletes, a vér mangánkoncentrációja adja a legjobb becslést az agy mangánszintjére, de ez a kapcsolat csak akkor áll fenn, ha az expozíció nemrég történt (5).