Megtörve az elhízás ördögi körét, a metabolikus szindrómát és az alacsony tesztoszteront

KLINIKAI ESETJELENTÉS

Megtörni az elhízás ördögi körét: a metabolikus szindróma és az alacsony tesztoszteronszint tesztoszteron beadásával egy kóros elhízásban szenvedő fiatal férfinak

Quebrando o círculo vicioso da obesidade: síndrome metabólica e baixos níveis de testosterona pela administração de testosterona a um homem jovem com obesidade mórbida

Julija Tisova I.; Svetlana Y. Kalinchenko II

I. Andrológiai és Urológiai Osztály, Endokrinológiai Kutatóközpont, Moszkva, Oroszország
II. Klinikai andrológiai elnök, Népbarátság, Oroszországi Egyetem, Moszkva, Oroszország

Kulcsszavak: Elhízottság; metabolikus szindróma; tesztoszteron; merevedési funkció

Descritores: Obesidade; síndrome metabólica; tesztoszterona; disfunção erétil

BEVEZETÉS

A metabolikus szindróma (SM) jelenleg számos egészségügyi szakterület egészségügyi problémájává válik, beleértve az endokrinológusokat, a kardiológusokat, a diabetológusokat, az urológusokat és a háziorvosokat. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) megfogalmazta az (1) kritériumot arra, hogy egy személyt középsúlyos elhízással (derék kerületeként definiált) kezeljen. > 94 cm az európai férfiak és > 80 cm az európai nők esetében, etnikai hovatartozásra jellemző értékekkel más csoportok esetében), plusz a következő négy tényező bármelyike:

? emelt TG szint: > 150 mg/dl (1,7 mmol/l), vagy ennek a lipid-rendellenességnek a specifikus kezelése;

? csökkent HDL-koleszterin:

? emelkedett vérnyomás (BP): szisztolés BP > 130 vagy diasztolés BP > 85 Hgmm, vagy korábban diagnosztizált magas vérnyomás kezelése;

? emelkedett éhomi plazma glükóz (FPG) > 100 mg/dl (5,6 mmol/l), vagy korábban diagnosztizált 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM).

Az SM prevalenciája magas a férfiakban (a jelenlegi adatok szerint 15-30%) (2). Az SM diagnosztizálása férfiaknál nagyon fontos, tekintettel az SM domináns szerepére a diabetes mellitus a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás típusa, valamint a férfiak aránya (3). Az androgénhiány prevalenciája SM-ben szenvedő férfiaknál szintén meglehetősen magas (4,5). A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy van összefüggés az alacsony plazma tesztoszteron és az SM összetevőinek, például a szív- és érrendszeri betegségek és a T2DM kialakulása között (5,6). A viszcerális és a központi elhízás és a hipogonadizmus között összefüggés is megállapítható (7,8). Placebo-kontrollos vizsgálatok kimutatták, hogy a hipogonadalis férfiak androgénjeivel történő kezelés a testtömeg-index (BMI), a zsigeri elhízás, az inzulinrezisztencia, a BP csökkenéséhez és a lipid-spektrum javulásához vezet (9). Ezeknek az adatoknak az MS diagnózisának és kezelésének új megközelítéseinek kidolgozásához kell vezetniük a férfiaknál, valamint a tesztoszteron szerepéhez a diagnózisban és a kezelésben.

Esettanulmányunk bebizonyította, hogy be lehet törni ebbe az ördögi körbe a tesztoszteronszint emelésével az SM-ben szenvedő, súlyos elhízás és alacsony tesztoszteronszintű betegeknél, akik ellenállóvá váltak a diétával és a testmozgással való kezeléssel szemben.

ESETLEÍRÁS

Beszámoltunk egy 42 éves férfi beteg esetéről (1. ábra). Súlygyarapodás miatt konzultált, nem reagált jelentősen a diéta és a testmozgás hatásaira. Alvási apnoe, libidóvesztés, merevedési zavar, fáradtság, depresszió és magas vérnyomás (165/100 Hgmm) panaszkodott. A beteg nem szedett gyógyszert az állapota miatt.

A fizikális vizsgálat normális külső nemi szerveket, női szeméremszőrzetet és lipomastia-t mutatott ki. Az antropometriai vizsgálatot nagyrészt az 1. táblázat mutatja be. Az öregedő férfi tünetek skálájának (AMS) kérdőív (18) eredményei 50 pontot eredményeztek, jelezve a súlyos androgénhiányos tüneteket. A nemzetközi merevedési funkciók indexe (IIEF) (19) pontszáma 12 pont volt (mérsékelt merevedési zavar (ED). A Beck Depresszió Leltár (20) 20 pontot eredményezett, amely megfelel a súlyos depresszió kritériumainak. Vérvizsgálatokat is bemutatunk 1. táblázat: A transzrektális ultrahang normális prosztata térfogatot (20 ml) mutatott ki, patológia jele nélkül.

A beteget 1000 mg intramuszkuláris tesztoszteron-undekanoáttal (Nebido, Bayer Schering) kezelték egy szokásos séma szerint (injekciók 0, 6, 12, majd 12 hetes időközönként). Azt tanácsolta, hogy kövesse étrendjét és folytassa a testmozgást.

A beteget háromhavonta követték nyomon a tesztoszteron dózisának kiigazítása és a prosztata specifikus antigén (PSA), valamint a vérkép ellenőrzés céljából. A követés 16 hónapja alatt a beteg az általános jólét javulásáról számolt be, a BP normalizálódásával együtt (130-140/80-90 Hgmm-ig az önmérésben, az alvásban, a hangulatban, az erekciós funkcióban és a libidóban). A fizikai vizsgálat az összes antropometriai paraméter javulását mutatta ki (1. táblázat és 1. ábra) - csípő kerülete: 112 cm (mínusz 29 cm); derék és csípő arány: 0,86. Erősen csökkent a szérum leptin és az inzulin szintje.

A beteg arról számolt be, hogy a kezelés teljes időtartama alatt egészséges étrendet és rendszeres testmozgást próbált követni (heti 1-2 alkalommal úszás és séta).

Az AMS skála újbóli értékelése 37 pontot eredményezett, ami megfelel az androgénhiány kisebb klinikai tüneteinek; IIEF-érték 21 pontban (nincs merevedési zavar); és Becks Depressziós Leltárából, 9 pontban (nincs depresszió).

Minden hormon és lipid visszatért a normális tartományba, és az SM diagnózisa már nem volt alkalmazható. A betegnek azt ajánlották, hogy folytassa a tesztoszteron-undekanoát-kezelést 12 hetes időközönként.

A beteg hozzájárult ahhoz, hogy megfigyelési adatait az irodalomban közöljék.

A súlyos elhízás és a hipogonadizmus közötti kapcsolat ma már jól megalapozott, a fiatalabb korosztályban is. Az alacsony tesztoszteronszint ördögi kört indukálhatott, mivel az alacsony tesztoszteronszint a zsigeri elhízás növekedését és az SM-ben szereplő kardiovaszkuláris kockázati tényezők súlyosságának növekedését idézi elő. A diéta és a testmozgás javítja a tesztoszteron szintjét és az anyagcsere-helyzetet (21). Esetünkben a betegek csak diétával és testmozgással nem tudtak segíteni, talán depressziós hangulat miatt is, amit a Beck-féle depresszió-jegyzék bizonyít. A tesztoszteron beadása és a tesztoszteron emelése az eugonadal értékekbe 18 hónap alatt elképesztő és gyors gyógyulást hozott, a testtömeg erőteljes csökkenésével, és az SM összes változója normálistól normálissá vált. A depressziós tünetek is javultak.

Beszámoltak a tesztoszteron hangulatnövelő hatásairól (22), de a testsúlycsökkenés önállóan pozitívan befolyásolhatja a hangulatot, bár tanulmányok azt mutatják, hogy a fogyás pozitívan hat a pszichológiai tényezőkre, de a depressziós hangulatállapotok javulása kevésbé világos (23). A populációs vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a merevedési funkció javul, ha a súly csökken, így a fogyás ebben az esetben szintén szerepet játszhatott az IIEF pontszámainak javításában (24). A súlycsökkenés AMS-pontszámokra gyakorolt hatásáról nem számoltak be.

Lehet, hogy szerepet játszik a leptin ebben a gyógyulásban. A leptin egy úgynevezett "kettős hatású" zsírszöveti hormon: befolyásolja a Leydig-sejtek receptorait, csökkentve a herék tesztoszteron szekrécióját. Ezenkívül a leptin elnyomja a hypophysealis LH szekréciót. A hipogonadal elhízott férfiaknál a leptin szintje megemelkedik, és a tesztoszteron terápia csökkenti a leptin szintet a fogyás független hatása mellett a leptin szint csökkentésében.

Az SM drámai fogyása és gyógyulása váratlanul gyors és sikeres volt. Az esettanulmány nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását a mechanizmusról, de lehet, hogy amellett, hogy megtörte az MS-elhízás hipognadal tesztoszteronszintjének önfenntartó ördögi körét, a tesztoszteron normalizálásának hangulatnövelő hatása is szerepet játszhatott. szerep (22). További vizsgálatokra van szükség a fogyás és/vagy a testmozgásnak az SM-hez kapcsolódó szomatikus és mentális tulajdonságokra gyakorolt hatásainak megkülönböztetéséhez, valamint annak teszteléséhez, hogy a tesztoszteron kezelése további pozitív hatással jár-e. Ez utóbbi a T2DM-vel újonnan diagnosztizált férfiak vizsgálatában fordult elő (9).

Az esettanulmány nem tudja igazolni a hipotézist. A jelentett esetben az étrend, a testmozgás és a tesztoszteron-kiegészítés kombinációban történt, ezért nehéz a kezelés sikerességének minden egyes összetevőjét szétválasztani - bár meg kell jegyezni, hogy a beteg diétát követett, és korábban, de sikertelenül edzett.

Ez az eset azt mutatja, hogy a rendkívüli elhízás alacsony tesztoszteronszinttel jár, valószínűleg fenntartja az elhízást és az SM-t. Ebbe az ördögi körbe történő betörés a tesztoszteronszint exogén emelkedésével úgy tűnik, hogy jótékony hatással van a testtömeg erőteljes csökkenéséhez, valamint az SM tüneteinek megszűnéséhez. Az elhízott egyén életmódmódosítással és tesztoszteron-pótlással történő kezelése ésszerű alternatíva lehet elhízott, mérsékelt vagy súlyos hypogonadismus tünetek esetén. Ezt a megközelítést azonban még nem támasztották alá szigorú, placebo-kontrollos vizsgálatok, és ezért még nem talált utat az idős férfiak tesztoszteronhiányának kezelésére vonatkozó, több szakmai szervezet által megfogalmazott irányelvekben (25).

Közzététel: a cikk szempontjából nem jelentettek potenciális összeférhetetlenséget.

1. Alberti KG, Zimmet P, Shaw J. A metabolikus szindróma - új világméretű meghatározás. Gerely. 2005; 366 (9491): 1059-62. [Linkek]

2. Traish AM, Saad F, Guay A. A tesztoszteronhiány sötét oldala: II. 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia. J Androl. 2009; 30 (1): 23-32. [Linkek]

3. Corona G, Forti G, Maggi M. Miért tekinthetők szerencsésnek a merevedési zavarban szenvedő betegek? A tesztoszteronhiánnyal és a metabolikus szindrómával való összefüggés. Öregedő hím. 2008; 11 (4): 193-9. [Linkek]

4. Kalyani RR, Dobs AS. Androgénhiány, cukorbetegség és metabolikus szindróma férfiaknál. Curr Opin Endocrinol Diabetes Obes. 2007; 14 (3): 226-34. [Linkek]

5. Traish AM, Guay A, Feeley R, Saad F. A tesztoszteronhiány sötét oldala: I. Metabolikus szindróma és merevedési zavar. J Androl. 2009; 30 (1): 10-22. [Linkek]

6. Corona G, Mannucci E, Forti G, Maggi M. Hypogonadismus, ED, metabolikus szindróma és elhízás: kardiológiai és érrendszeri betegségeket támogató kóros kapcsolat. Int J Androl. 2009. [Linkek]

7. Svartberg J, von Muhlen D, Sundsfjord J, Jorde R. Derék kerülete és tesztoszteron szintje a közösségben lakó férfiaknál. A Tromso-tanulmány. Eur J Epidemiol. 2004; 19 (7): 657-63. [Linkek]

8. Allan CA, Strauss BJ, McLachlan RI. Testösszetétel, metabolikus szindróma és tesztoszteron idősödő férfiaknál. Int J Impot Res. 2007; 19 (5): 448-57. [Linkek]

9. Heufelder AE, Saad F, Bunck MC, Gooren L. Ötvenkéthetes étrend és testmozgás, valamint transzdermális tesztoszteron kezelés megfordítja a metabolikus szindrómát és javítja a glikémiás kontrollt az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségben és a szubnormális plazma tesztoszteronban szenvedő férfiaknál. J Androl. 2009; 30 (6): 726-33. [Linkek]

10. Kaufman JM, Vermeulen A. Az androgénszint csökkenése idős férfiaknál, valamint annak klinikai és terápiás következményei. Endocr Rev. 2005; 26 (6): 833-76. [Linkek]

11. Goncharov NP, Katsya GV, Chagina NA, Gooren LJ. A metabolikus szindróma három meghatározása, amelyet elhízott fiatal férfiak mintájára alkalmaznak, és kapcsolatuk a plazma tesztoszteronnal. Öregedő hím. 2008; 11 (3): 118-22. [Linkek]

12. Haring R, Volzke H, Felix SB, Schipf S, Dorr M, Rosskopf D és mtsai. A metabolikus szindróma előrejelzése a férfiak alacsony szérum tesztoszteronszintje alapján: a pomerániai egészségügyi vizsgálat eredményei. Cukorbetegség. 2009; 58 (9): 2027-31. [Linkek]

13. Lima N, Cavaliere H, Knobel M, Halpern A, Medeiros-Neto G. A tömegesen elhízott férfiak androgénszintjének csökkenése összefüggésbe hozható a gonadosztát károsodott funkciójával. Int J Obes Relat Metab Disord. 2000; 24 (11): 1433-7. [Linkek]

14. Pitteloud N, Hardin M, Dwyer AA, Valassi E, Yialamas M, Elahi D és mtsai. Az inzulinrezisztencia növekedése a Leydig sejtek tesztoszteron szekréciójának csökkenésével jár együtt a férfiaknál. J Clin Endocrinol Metab. 2005; 90 (5): 2636-41. [Linkek]

15. Isidori AM, Caprio M, Strollo F, Moretti C, Frajese G, Isidori A és mtsai. Leptin és androgének hím elhízásban: bizonyíték arra, hogy a leptin hozzájárul a csökkent androgénszinthez. J Clin Endocrinol Metab. 1999; 84 (10): 3673-80. [Linkek]

16. Eckel RH, Grundy SM, Zimmet PZ. A metabolikus szindróma. Gerely. 2005; 365 (9468): 1415-28. [Linkek]

17. Laaksonen DE, Niskanen L, Punnonen K, Nyyssonen K, Tuomainen TP, Valkonen alelnök és mtsai. A tesztoszteron és a nemi hormont kötő globulin megjósolja a metabolikus szindrómát és a cukorbetegséget középkorú férfiaknál. Cukorbetegség ellátása. 2004; 27 (5): 1036-41. [Linkek]

18. Heinemann LA, Saad F, Zimmermann T, Novak A, Myon E, Badia X és mtsai. Az öregedő férfiak tüneteinek skálája (AMS): frissítés és nemzetközi verziók összeállítása. Egészségügyi életminőség. 2003; 1 (1): 15. [Linkek]

19. Rosen RC, Cappelleri JC, Gendrano N 3. helyezett. A nemzetközi merevedési index (IIEF): a legkorszerűbb áttekintés. Int J Impot Res. 2002; 14 (4): 226-44. [Linkek]

20. Beck AT, Ward CH, Mendelson M, Mock J, Erbaugh J. Leltár a depresszió mérésére. Arch Gen Pszichiátria. 1961; 4: 561-71. [Linkek]

21. Esposito K, Marfella R, Ciotola M, Di Palo C, Giugliano F, Giugliano G és mtsai. A mediterrán stílusú étrend hatása az endothel diszfunkciójára és az érgyulladás markereire a metabolikus szindrómában: randomizált vizsgálat. JAMA. 2004; 292 (12): 1440-6. [Linkek]

22. Seidman SN, Orr G, Raviv G, Levi R, Roose SP, Kravitz E és mtsai. A tesztoszteronpótlás hatása középkorú, disztímia szenvedő férfiaknál: randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat. J Clin Psychopharmacol. 2009; 29 (3): 216-21. [Linkek]

23. Blaine BE, Rodman J, Newman JM. Súlycsökkentő kezelés és pszichés jólét: áttekintés és metaanalízis. J Health Psychol. 2007; 12 (1): 66-82. [Linkek]

24. Travison TG, Shabsigh R, Araujo AB, Kupelian V, O'Donnell AB, McKinlay JB. Az erekciós diszfunkció természetes progressziója és remissziója: a Massachusettsi Férfi Öregedési Tanulmány eredménye. J Urol. 2007; 177 (1): 241-6; vita 6. [Linkek]

25. Wang C, Nieschlag E, Swerdloff R, Behre HM, Hellstrom WJ, Gooren LJ és mtsai. Későn megjelenő hipogonadizmus vizsgálata, kezelése és monitorozása férfiaknál: ISA, ISSAM, EAU, EAA és ASA ajánlások. Eur J Endocrinol. 2008; 159 (5): 507-14. [Linkek]

Levelezés:
Julija Tisova
Andrológiai és Urológiai Tanszék
Endokrinológiai Kutatóközpont
Utca D. Uljanova utca 11
Moszkva, 117136
Oroszország
[email protected]

2009. augusztus 17-én kapott
Elfogadva: 2009.10.30

A napló minden tartalmát, kivéve, ha másként jelezzük, a Creative Commons Nevezési Licenc alapján licenceljük