Nyaki osteoarthritis (nyaki spondylosis)

Cikkek az osteoarthritis típusairól

Osteoarthritis típusok

Osteoarthritis típusok - Cervicalis osteoarthritis (nyaki spondylosis)

Láb- és boka-osteoarthritis
Csípő osteoarthritis (a csípő degeneratív ízületi gyulladása)
Spinalis osteoarthritis (gerinc degeneratív ízületi gyulladása)
Méhnyak osteoarthritis (nyaki spondylosis)
Kéz Osteoarthritis (a kéz degeneratív ízületi gyulladása)
Váll osteoarthritis (a váll degeneratív ízületi gyulladása)
A térd osteoarthritisje (a térd degeneratív ízületi gyulladása)

Mi a nyaki spondylosis?

A méhnyak spondylosisát méhnyak osteoarthritisnek is nevezik. Ez egy olyan állapot, amely magában foglalja a nyak csontjainak, korongjainak és ízületeinek megváltozását. Ezeket a változásokat az öregedés szokásos kopása okozza. Az életkor előrehaladtával a nyaki gerinc korongjai fokozatosan lebomlanak, folyadékot veszítenek és merevebbé válnak. A nyaki spondylosis általában középkorú és idős embereknél fordul elő.

A korongok és más porcok elfajulása következtében sarkantyúk vagy rendellenes növekedések, úgynevezett oszteofiták alakulhatnak ki a nyak csontjain. Ezek a rendellenes növekedések a gerincoszlop belsejének szűkületét vagy a gerincidegek kilépésének nyílásait okozhatják, ami a nyaki gerinc szűkületének nevezett kapcsolódó állapot.

A nyaki spondylosis leggyakrabban nyaki fájdalmat és merevséget okoz. Bár a nyaki spondylosis ritkán progresszív, a korrekciós műtét súlyos esetekben hasznos lehet.

Melyek a nyaki spondylosis kockázati tényezői?

Az öregedés a fő tényező a nyaki osteoarthritis (nyaki spondylosis) kialakulásában. Az 50 évnél idősebb emberek többségében a csigolyák közötti korongok kevésbé szivacsosak és kevesebb párnát nyújtanak. A csontok és az ínszalagok vastagabbá válnak, behatolva a gerinccsatorna térébe.

Egy másik tényező lehet a nyak korábbi sérülése. Bizonyos foglalkozások vagy meghatározott tevékenységeket végző emberek - például tornászok vagy más sportolók - nagyobb stresszt okozhatnak a nyakukon.

A rossz testtartás szerepet játszhat a gerincvelői elváltozások kialakulásában is, amelyek cervicalis spondylosishoz vezetnek.

Mik a nyaki spondylosis tünetei?

A nyaki spondylosis tünetei a következők:

Nyakmerevség és fájdalom
Fejfájás, amely a nyakból eredhet
Fájdalom a vállban vagy a karokban
Képtelenség teljesen elfordítani a fejet vagy meghajlítani a nyakat, néha zavarva a vezetést
Csiszoló zaj vagy érzés a nyak elfordításakor

A kevésbé gyakori vagy "atipikus" tünetek közé tartozik a szédülés, fejfájás, szívdobogás, émelygés, kellemetlen érzés a hasban vagy a GI-rendszerben, fülzúgás, homályos látás és memóriaproblémák (hipomnézia). Néhány tanulmány azt is kimutatta, hogy a krónikus nyaki fájdalmak, például a spondylosis, összefüggenek a magasabb vérnyomással.

A nyaki spondylosis tünetei általában javulnak a pihenéssel. A tünetek a legsúlyosabbak reggel és a nap végén.

Folytatás

Ha a nyaki spondylosis nyomást gyakorol a gerincvelőre (cervicalis stenosis), nyomást gyakorolhat a gerincvelőre, ezt az állapotot cervicalis myelopathiának hívják. A myelopathiával járó nyaki spondylosis tünetei a következők:

Bizsergés, zsibbadás és/vagy gyengeség a karokban, kézben, lábakban vagy lábakban
A koordináció hiánya és a járási nehézségek
Rendellenes reflexek
Izomgörcsök
A hólyag és a bél kontrolljának elvesztése (inkontinencia)

A nyaki spondylosis másik lehetséges szövődménye a nyaki radikulopátia, amikor a csont sarkantyúi nyomják az idegeket, amikor kilépnek a gerincoszlop csontjaiból. Az egyik vagy mindkét karba lelő fájdalom a leggyakoribb tünet.

Hogyan diagnosztizálható a nyaki spondylosis?

Az orvos általában azzal kezdi, hogy a tünetekről kérdezi Önt és kórtörténetet vesz. Ezt követi a test fizikai vizsgálata, amelynek középpontjában a nyak, a hát és a váll áll. Az orvos valószínűleg teszteli a reflexeket, valamint a kéz és a kar erejét, ellenőrzi az érzékelés elvesztését, és figyeli a járást.

Egyéb elvégezhető tesztek közé tartoznak képalkotó vizsgálatok, például röntgen, számítógépes tomográfia (CT) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI-vizsgálatok nagy mágneseket, rádióhullámokat és számítógépet használnak a test legjobb képeinek elkészítéséhez. Lehet, hogy neurológushoz is utalnak.

Melyek a nyaki spondylosis kezelései?

A legtöbb esetben a nyaki spondylosis kezelése konzervatív. Tartalmazzák:

Pihenés
Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) vagy más nem narkotikus termékek alkalmazása a gyulladásos fájdalom enyhítésére
Kiropraktikus manipuláció, amely segíthet a súlyosabb fájdalom epizódjainak ellenőrzésében
Nyaki gallér viselése a mozgás korlátozása és a támogatás érdekében
A fizikoterápia egyéb formái, beleértve a hő- és hidegterápia, a vontatás vagy a testmozgás alkalmazását
Gyógyszerek (kortikoszteroidok és helyi érzéstelenítők) injekciója a gerinc ízületeibe vagy a gerincet körülvevő területre, epidurális szteroid injekció vagy nyaki arc ízületi injekció néven

Mikor szükséges műtét a nyaki spondylosis esetén?

A nyaki spondylosis általában krónikus (hosszú távú) állapot. De a legtöbb esetben nem progresszív. Műtétre csak ritka esetekben van szükség. A műtét célja a gerincvelőt és az idegeket érintő nyomásforrás eltávolítása. A műtét magában foglalhatja a stabilizáció hozzáadását implantátumok formájában vagy a csigolyák fúziójával. De a műtétet csak akkor veszik figyelembe, ha súlyos funkcióvesztés van. Például megfontolható, ha fokozatosan csökken az érzés és a funkció a karjaiban, lábaiban, lábaiban vagy ujjaiban. Bármely típusú gerincvelő-kompresszió maradandó funkcionális fogyatékosságot eredményezhet.

Folytatás

A sebész elölről (elölről) vagy hátulról (hátulról) közelítheti meg a nyaki gerincet. Az elölről történő megközelítés felhasználható a nyomást okozó korongok és sarkantyúk eltávolítására. A lemez helyettesíthető implantátummal. A kiterjedtebb műtét megköveteli mind a korongok, mind a csigolya részek eltávolítását. Ezeket a részeket csontgraft vagy implantátum helyettesíti.

A hátulról történő megközelítést akár laminektómia, akár laminoplasztika elvégzésére használják. A laminektómiában a nyakon lévő csigolyák hátsó részeit - a réteget és a gerinces folyamatokat - eltávolítják. A laminoplasztikában a csigolyát a helyén hagyják, de az egyik oldal mentén szabadon vágják. Mindkét eljárás enyhíti a gerincvelő vagy az idegek nyomását.

Mint minden műtétnél, az érzéstelenítéssel fennáll a fertőzés vagy a szövődmények kockázata. A műtétet általában rehabilitációs program követi.

Források

Amerikai Ortopédiai Akadémia: "Nyaki spondylosis".

Észak-amerikai Gerinc Társaság: "Cervicalis Stenosis & Myelopathia".

NHS Choices: "A nyaki spondylosis okai."

Orvostudomány: "Atipikus tünetek méhnyak spondylosisban szenvedő betegeknél."