Metabolikus diszreguláció idiopátiás tüdőfibrózisban

Elena Bargagli

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

metabolikus

Rosa Metella Refini

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

Miriana d’Alessandro

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

Laura Bergantini

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

Paolo Cameli

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

Lorenza Vantaggiato

2 Funkcionális Proteomikai Laboratórium, Élettudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; [email protected] (L. V.); [email protected] (L.B.)

Luca Bini

2 Funkcionális Proteomikai Laboratórium, Élettudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; [email protected] (L. V.); [email protected] (L.B.)

Claudia Landi

1 Légzőszervi betegségek és tüdőtranszplantációs egység, Orvosi, Sebészeti és Idegtudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; moc.liamg@2ilgagrab (E.B.); ti.isinu@inifer (R.M.R.); [email protected] (M.d.); moc.liamg@initnagrebarual (L.B.); moc.liamg@88ilemacoloap (P.C.)

2 Funkcionális Proteomikai Laboratórium, Élettudományi Tanszék, Sienai Egyetem, 53100 Siena, Olaszország; [email protected] (L. V.); [email protected] (L.B.)

Társított adatok

Absztrakt

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) a tüdőre korlátozódó fibroproliferatív rendellenesség. Az IPF proteomikai vizsgálatainkból kiindulva új eredmények azt sugallják, hogy a megváltozott molekuláris mechanizmusokkal és anyagcserezavarral való szisztémás részvétel a fibrózis kiváltó oka. A metabolikus diszreguláció szerepét az IPF patogenezisében a közelmúltban tapasztalható érdeklődés ellenére nem vizsgálták alaposan. Különösen a bronchoalveoláris öblítőfolyadékkal kapcsolatos vizsgálataink kimutatták, hogy a renin – angiotenzin – aldoszteron rendszer (RAAS), a hipoxia/oxidatív stressz válasz, valamint a vas- és lipid-anyagcsere változásai részt vesznek az IPF kialakulásában. Úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok bonyolult módon kölcsönhatásba lépnek, és kapcsolódnak a különböző, a tüdő környezetéhez közvetlenül nem kapcsolódó fibrózus patológiákhoz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és hormonok zavaros anyagcseréjét dokumentálták tüdő-, máj- és vesefibrózisban. Ezen metabolikus elváltozások korrigálása új stratégiát kínálhat a fibrózis kezelésére. Ez a cikk a metabolikus diszreguláció szerepére összpontosít az IPF patogenezisében, és korábbi tanulmányaink folytatása, amelyben a metabolikus diszregulációt vizsgálják a fibrózis terápia új célpontjaként.

1. Bemutatkozás

Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) ismeretlen etiológiájú, súlyos krónikus interstitialis tüdőbetegség (ILD) [1], amely a tüdőre korlátozódik. A túlélés mediánja a diagnózist követően 3-5 évig tart [2,3]. A betegséget a szokásos interstitialis tüdőgyulladás (UIP) radiológiai és szövettani mintázata jellemzi [4] parenchymás fibrózissal és felesleges kollagénlerakódással [5]. Főleg az ex-dohányzó 65 év feletti felnőtteket érinti, dyspnoét, száraz köhögést és a légzési funkció progresszív elvesztését okozva [6]. A fibroblaszt/miofibroblaszt szaporodása és az alveoláris hámsejtek aktiválása progresszív extracelluláris mátrixos lerakódással a tüdő parenchymájában elpusztítja a tüdő szerkezetét [7]. Az antifibrotikus szerek (nintedanib és pirfenidon) csökkentik az IPF progresszióját [8,9]. Az IPF patogenezise továbbra is tisztázatlan, a növekvő számú tanulmány ellenére. Sürgős szükség van megbízható biomarkerekre a korai diagnózis felállításához és a progresszió nyomon követéséhez. A legújabb tanulmányok potenciálisan hasznos perifériás és bronchoalveoláris átmosás (BAL) biomarkereket azonosítottak, beleértve a kemokineket, citokineket, géneket és fehérjéket [10,11,12,13,14,15], de az IPF klinikai diagnózisának 2018. évi nemzetközi irányelvei nem tartalmazzon ajánlásokat, mivel nincs elegendő bizonyíték [16].

Bár az IPF-et a tüdőkre korlátozódnak, és a legtöbb patogenetikai hipotézis a légzőrendszerre összpontosít, eredményeink és más szerzők eredményei arra utalnak, hogy a betegségnek szisztémás elemei vannak. A jelen cikkben ezekre a szempontokra összpontosítunk, különös tekintettel a metabolikus diszreguláció szerepére az IPF patogenezisében.

2. Metabolikus változások az IPF-ben

2.1. Proteomikai tanulmányok, amelyek anyagcsere-változásokra utalnak az IPF kialakulásában

2.2. Metabolikus diszreguláció: Renin – Angiotenzin – Aldosterone rendszer fibrózisban