Metformin Plus Rosiglitazone

Kapcsolódó kifejezések:

  • Roziglitazon
  • Pioglitazon
  • Inzulin
  • Metformin
  • Glükóz vérszint
  • Diabetes mellitus
  • Petefészek policisztás betegség
  • Hipoglikémia
  • Nem inzulinfüggő cukorbetegség
  • Hirsutizmus

Letöltés PDF formátumban

metformin

Erről az oldalról

A mellékhatásokról szóló új adatok világméretű éves felmérése

Kábítószer-gyógyszer kölcsönhatások

Fibrál

Az esettanulmányok megerősítették a HDL koncentrációk monitorozásának szükségességét, amikor a roziglitazont fibráttal kombinálják [SEDA-32, 781; 101 A].

66 éves nő, emelkedett trigliceridszinttel és 2-es típusú cukorbetegséggel, metformint, roziglitazont, aszpirint, metoprololt, fluvasztatint és hidroklorotiazidot szedve nőtt a metformin dózisa és hozzáadták a fenofibrátot. A HDL-koleszterin 1,19-ről 0,26 mmol/l-re csökkent. A roziglitazont pioglitazonná változtatták, és a HDL-koleszterin értéke 1,22 mmol/l-re emelkedett.

Egy 71 éves, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfinak, amlodipint, warfarint, valzartánt, hidroklorotiazidot, atenololt és roziglitazont kapott, fenofibrátot kaptak. A HDL-koleszterin 0,96-ról 0,60 mmol/l-re csökkent, de 0,80 mmol/l-re emelkedett a roziglitazon pioglitazonra váltásakor.

A 64 éves, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nő metoprololt, aszpirint, niacint, warfarint, szimvasztatint, roziglitazont és metformint kapott fenofibrátot. A HDL-koleszterin 1,09-ről 0,44 mmol/l-re csökkent. A fenofibrátot kivontuk, és a HDL 1,09 mmol/l-re emelkedett.

Az alkoholmentes zsírmáj betegség (NAFLD) étrendi kezelése n-3 többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) kiegészítéssel

7 Farmakoterápia

A közelmúltban jelentős érdeklődés mutatkozik a NAFLD farmakológiai terápiái iránt, amelyek elsősorban inzulinérzékenyítőket (metformint, roziglitazont és pioglitazont), súlycsökkentő gyógyszereket (orlisztát) és sztatinokat tartalmaznak. Ezenkívül vannak olyan tanulmányok, amelyek igazolják, hogy az orlisztát javította az ALT szintet máj steatosisban szenvedő betegeknél. Az orlisztát, egy enterális lipáz inhibitor, fontos szerepet játszik a serdülők súlycsökkenésében. A metformin orális inzulin-szenzibilizáló szer, és számos metaanalízisről szóló jelentés kimutatta az ALT-szint, a steatosis, a májgyulladás és a fibrózis javulását e gyógyszer hatására. 58,59 roziglitazon és pioglitazonok a peroxiszomális proliferátor-aktivált receptor γ (PPARγ) agonisták, amelyek növelik az inzulinérzékenységet és csökkentik a máj zsírtartalmát azáltal, hogy elősegítik a triglicerid májból és izomból a zsírszövetbe történő újraeloszlását. 60,61 Számos tanulmány arról számolt be, hogy a sztatinok jelentősen javítják a máj lipidprofiljait és a kardiovaszkuláris kimenetelét azoknál a betegeknél, akiknek a NAFLD miatt megemelkedett májenzimszintjei vannak. 62–64 Azonban egy speciális gyógyszer kifejlesztése a NAFLD vagy annak előrehaladási szakaszainak megcélzásához jelentős farmakológiai kihívásnak tűnik, ami megmagyarázhatja a betegség összetettségét és progresszióját.

Inzulin, egyéb hipoglikémiás gyógyszerek és glükagon

Mozgásszervi

A cukorbetegség kimenetelének megelőzéséről szóló vizsgálat (ADOPT) adatai, amelyben 4360, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő beteget randomizáltak rosiglitazonra, metforminra vagy glibenklamidra, megnövekedett számú törést mutattak a rosiglitazont szedő nőknél (64 C). A felső végtagi törések a humerusban és a kézben, valamint az alsó végtag törései megnőttek. 100 betegévenként 2,74 törés volt, míg a metformint szedőknél 1,54, a glibenklamidot szedőknél pedig 1,29. A csípőtáji törésekben nem volt különbség a csoportok között. A roziglitazont szedő férfiaknál nem volt nagyobb a törés gyakorisága. Ezt követően a pioglitazon gyártója elemezte a rendelkezésre álló adatokat, és a törések gyakoribb előfordulását is megállapította. A nőknél a törések megnövekedett kockázata állítólag a thiazolidinedionok csoportos hatása volt.

Tiazolidindionok

Tiazolidinedionok + biguanidok

Egy multicentrikus, randomizált, kettős-vak vizsgálatban 116 beteget kezeltek 26 héten át metforminnal és placebóval, 119-et metforminnal és 4 mg roziglitazonnal/nap, 113-at pedig metforminnal és 8 mg/nap rosiglitazonnal [46]. Mindkét roziglitazon csoportban kicsi, de statisztikailag szignifikáns csökkenés volt tapasztalható a hemoglobinban és a hematokritban. Az ödéma ritkán, de gyakoribb volt a rosiglitazon csoportokban (2,5% 4 mg/nap és 3,5% 8 mg/nap). A testsúly 1,2 kg-kal esett vissza a kiindulási értékhez képest a placebóval, de 0,7 kg-mal nőtt a 4 mg/nap rosiglitazon és a 1,9 kg-mal a 8 mg/nap adaggal. Senkinek, aki rosiglitazont szedett, az alanin-aminotranszferáz szintje nem volt nagyobb, mint a referencia tartomány felső határának háromszorosa.

Egy placebo-kontrollos vizsgálatban 116 olyan betegnél vettek részt, akik nem reagáltak kielégítően a 2,5 g/nap metforminra, 2 hét vagy 4 mg roziglitazont adtak hozzá 26 hétig [47]. A HbA1c és az éhomi plazma glükóz javult és a hemoglobin csökkent. Ödémáról számoltak be a rosiglitazont szedő betegek 5,2% -ánál, és két beteg kivonult fejfájás miatt.

A metformin + tiazolidinedionok (glitazonok) kombinációja ellenjavallt, vagy nem ajánlott a szívelégtelenség kezelésében részesülő betegeknél. Egy retrospektív vizsgálatban 12 505 és 13 158, szívelégtelenségben és cukorbetegségben szenvedő betegen vett részt két különböző évben (1998/9 és 2000/1) [48] 7,1% (később 11%) vényköteles volt metforminra, 7,2% (16%) .%) a tiazolidindionok esetében és 14% (24%) a szívgyógyszerekhez adott mindkét gyógyszer esetében. Ez arra utal, hogy sok szívelégtelenségben szenvedő beteg az ellenjavallatok ellenére hipoglikémiás gyógyszereket szed.

Kriminalisztika

Jet C. Van De Steene, Willy E. Lambert, az analitikai elválasztások kézikönyve, 2008

9.4.2.1.1. Vékonyréteg-kromatográfia

Számos orális antidiabetikumra vonatkozóan TLC-módszereket publikáltak: glimepirid és pioglitazon [231], gliklazid [232] és klórpropamid, tolbutamid, glibenklamid, metformin, pioglitazon, roziglitazon és repaglinid [233], glibenklamid [184], tolbutamid, klórpropamid glibenklamid és glimepirid [185]. A roziglitazont gyógyszerkészítményekben HPTLC-vel elemeztük [234]. A tablettákban lévő repaglinid mennyiségi elemzését TLC-vel végeztük RP-8 TLC lemezeken acetonitril/(pH 6) foszfátpuffer (60:40, v/v) és UV-detektálással 225 nm-en [235]. A mennyiségi meghatározás és a kimutatás határai 0,27, illetve 0,08 μg/10 μl voltak. A pioglitazon, a rosiglitazon és a repaglinid gyógyszerkészítményekben történő elemzéséhez TLC-t is alkalmaztunk [236]. A meghatározást 1,4-dioxánt és foszfátpuffereket tartalmazó mozgófázissal rendelkező cianopropillemezeken végeztük. Berecka és mtsai. szintén elemezte ezt a három új orális antidiabetikumot TLC-vel, de RP-8 adszorbensen, UV-detektálással 254 nm-en [237] .

KEZELÉS

NEM FARMAKOLÓGIAI TERÁPIA

Súlycsökkenés minden elhízott betegnél. A testmozgás is hatékony.

ÁLTALÁNOS TERÁPIA

Nincs bizonyítva, hogy az alkoholmentes zsíros májbetegség okozta májkárosodást közvetlenül gyógyító gyógyszerek bizonyítanák.

A hiperlipidémia (pl. Fenofibrátok emelkedett trigliceridszint esetén) és a hiperglikémia (pl. Metformin) kezelésére szolgáló gyógyszerek a kóros májteszt eredményeinek javulásához vezethetnek. A metformin, a pioglitazon és a roziglitazon hatékonyak lehetnek, de még nem engedélyezték az FDA erre a célra.

DISZPOZÍCIÓ

A májbiopsziában tiszta steatosisban szenvedő betegek viszonylag jóindulatúak.

A májbiopszián a steatohepatitis vagy az előrehaladott fibrózis jelenléte rosszabb prognózissal jár.

REFERAL

Dekompenzált, végstádiumú betegekben mérlegelni kell a májtranszplantációt; azonban ezeknél a betegeknél a nem-alkoholos zsírmájbetegség megismétlődhet a transzplantáció után.

Gyógyszerek a II. Típusú cukorbetegség kezelésére

Michelle A. Van neve, MD, II. Típusú gyermekgyógyászati ​​diabéteszben, 2019

A felnőttek T2D-ben gyakran használt egyéb szerek

Az alábbi szerek szintén nem engedélyezettek gyermekgyógyászati ​​alkalmazásra, és olyan mellékhatásaik vannak, amelyek korlátozzák a gyermekekben történő alkalmazásuk kívánatosságát. A magasabb HbA1c-értékű betegeknél nagyobb a javulás lehetősége a terápia intenzitásával további szerek alkalmazásával. A HbA1c redukció általában erőteljesebb a metforminnal, a GLP-1 receptor agonistákkal, a tiazolidindionokkal (TZD) és a szulfonilureákkal, bár az utóbbi kettőt jelenleg nem vizsgálják fiatalon.

Tiazolidindionok

A TZD-k a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptor (PPAR) aktiválásával működnek, amelyek nukleáris transzkripciós faktorok. A TZD-k javítják az inzulinérzékenységet, és monoterápiaként ugyanolyan hatékonyak, mint a metformin a HbA1c csökkentésében. A jelenleg rendelkezésre álló szerek a pioglitazone és a rosiglitazone.

A T2D-ben szenvedő fiatalok TODAY vizsgálata egy olyan kohortot tartalmazott, amely metformint + roziglitazont kapott, és ennek a csoportnak a glikémiás kontrollja tartósabb volt, mint a csoportok önmagukban metformint vagy életmód módosított metformint kaptak. 1 T2D-ben szenvedő felnőtteknél a TZD-k körülbelül 1% –1,6% -kal csökkentik a HbA1c szintet. 45,46

A TZD-k mellékhatásai közé tartozik a súlygyarapodás, a csonttörések és az LDL növekedése, 47, valamint a szívelégtelenség megnövekedett aránya. 48

Szulfonilureák

A szulfonilureák (SU) úgy hatnak, hogy a β sejtnél hatnak a KATP csatornák bezárására, ami növeli az inzulin szekréciót. A jelenleg rendelkezésre álló szerek közé tartozik a glipizid, a gliburid és a glimepirid. Monoterápiaként nincs különbség a metforminnal szemben. 49 Az SU-val végzett monoterápia körülbelül 1,5% -kal csökkenti a HbA1c szintet. 50

Az SU használatának korlátozásának egyik fő mellékhatása a hipoglikémia. Súlynövekedéssel is társulnak, és károsíthatják az iszkémiás előkondicionálást. Az SU-kkal történő kezelés csökkenti a mikrovaszkuláris betegségek kockázatát. 51

Elhízottság

Fogyást okozó cukorbetegség elleni gyógyszerek

A cukorbetegség terápiája általában súlygyarapodást eredményez. 357 A cukorbetegség kezelésére használt számos gyógyszer, beleértve a metformint, a GLP-1 agonistákat, az amilint és a nátrium-glükóz-kotranszporter 2 (SGLT2) gátlókat, fogyást okoz.

A metformin testtömegre gyakorolt ​​hatására vonatkozó legtöbb tanulmány adatai azt mutatták, hogy a metformin nem okoz súlygyarapodást, és hogy a metforminnal végzett kezelés csökkenti a többi cukorbetegséggel szedett gyógyszer mennyiségét. 358 A cukorbetegeknél a metformin testsúlyra gyakorolt ​​hatása azonban szerény. Például az Egyesült Királyság Prospektív Diabétesz Tanulmányának (UKPDS) 10 éves nyomonkövetési adatai azt mutatták, hogy a metformin terápiára randomizált alanyok kb. 1,5 kg-ot híztak, szemben a diétával kezelteknél 2 kg-os, a glibenklamiddal 4 kg-os és a glibenklamiddal kezelteknél. 6 kg inzulinnal. A cukorbetegség progressziójának kipróbálására beiratkozott 357 alanyot metforminnal, glyburiddal vagy roziglitazonnal 4 évig randomizálták monoterápiára; a metforminnal kezeltek átlagosan 3 kg-ot fogytak, míg a gliburid és a rosiglitazon csoport átlagosan 1,5, illetve 5 kg-ot. A metformin súlycsökkentő hatását nem cukorbeteg elhízott egyéneknél is tanulmányozták. A metformin (15 nap és 1 év közötti időtartam) szisztematikus áttekintése cukorbetegségben vagy policisztás petefészek-szindrómában nem szenvedő betegeknél azt találta, hogy a súlycsökkenés általában kicsi (≤2 kg), és nem volt elegendő ahhoz, hogy a metformint hatékony elhízási terápiának tekintsék. 360

A Pramlintide, az emberi amilin szintetikus analógja, nagyobb súlyvesztést okoz, mint a placebo-kezelés cukorbetegségben szenvedő és cukorbeteg, elhízott betegeknél. Egy 16 hetes RCT-ben a pramlintid terápia 3,7% -os placebóval korrigált testtömeg-csökkenést eredményezett. 365 Egy második, 4 hónapos RCT-ben, amelyet nem cukorbeteg elhízott egyéneknél végeztek, a pramlintide dózisfüggő súlycsökkenést eredményezett 4,5–8 kg-mal, szemben a placebo-csoport 2,5 kg-os fogyásával. 366

Az SGLT2 inhibitorok csökkentik a vese glükóz felszívódását a proximális tekercselt tubulusban, ami a vizelettel történő glükóz kiválasztódást és a testtömeg 2% -os csökkenését okozza a placebo terápiához képest. 367

Ganoderma sp .: A királyi gomba a magas magasságú betegségekre

7.5.4 Diabetes Mellitus

Egy másik tanulmányban, az F31-ben, egy 15,9 kDa-os β-heteropoliszacharid bizonyította az antidiabetikus potenciált a 2-es típusú diabéteszes egerek modelljében. Az eredmények azt mutatták, hogy az F31 jelentősen csökkentette az éhomi szérum glükózszintet (FSG) (P Xiao et al., 2017).

A biogyógyszeripar a huszonegyedik században