Mi a hasnyálmirigyrák?

A hasnyálmirigyrák a hasnyálmirigyben kezdődő típusú rák. (A rák akkor kezdődik, amikor a test sejtjei kezdenek növekedni az ellenőrzés alatt. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan kezdődnek és terjednek a rákok, lásd: Mi a rák?)

A hasnyálmirigy-adenokarcinoma a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa. A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai (NET) ritkábban fordulnak elő, és ezeket a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai tárgyalják.

Hol kezdődik a hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy a gyomor mögött ülő szerv. Kicsit olyan, mint egy hal, széles fejjel, elvékonyodó testtel és keskeny, hegyes farokkal. Felnőtteknél körülbelül 15 hüvelyk hosszú, de kevesebb, mint 5 hüvelyk (5 hüvelyk) széles.

A hasnyálmirigy feje a has (has) jobb oldalán található, ott, ahol a gyomor találkozik a duodenummal (a vékonybél első része).

A hasnyálmirigy teste a gyomor mögött van.

A hasnyálmirigy farka a has bal oldalán található a lép mellett.

A hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa, a hasnyálmirigy adenocarcinoma, amikor kezdődik exokrin sejtek a hasnyálmirigyben kezdenek nőni az ellenőrzés alatt. A hasnyálmirigy nagy részét exokrin sejtek alkotják, amelyek az exokrin mirigyeket és csatornákat alkotják. Az exokrin mirigyek hasnyálmirigy-enzimeket készítenek, amelyek felszabadulnak a belekbe, hogy elősegítsék az ételek (különösen a zsírok) emésztését. Az enzimeket apró csövekbe engedik, úgynevezett csatornákba, amelyek végül kiürülnek a hasnyálmirigy-csatornába. A hasnyálmirigy-csatorna összeolvad a közönséges epevezetékkel (az a csatorna, amely epét szállít a májból), és a Vater ampullájába ürül a duodenumba (a vékonybél első része).

Endokrin sejtek a hasnyálmirigy sejtjeinek kisebb százalékát teszik ki. Ezek a sejtek olyan fontos hormonokat termelnek, mint az inzulin és a glükagon (amelyek segítenek a vércukorszint szabályozásában), és közvetlenül a vérbe engedik őket. A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai az endokrin sejtekben kezdődnek. További információ erről a típusról: Hasnyálmirigy-neuroendokrin daganat.

Ha hasnyálmirigyrákot diagnosztizálnak nálunk, nagyon fontos tudni, hogy ez endokrin rák (lásd: Hasnyálmirigy Neuroendokrin Tumor) vagy exokrin rák (itt tárgyaltuk). Különböző kockázati tényezőkkel és okokkal rendelkeznek, különböző jelek és tünetek vannak, különböző tesztekkel diagnosztizálják őket, különböző módon kezelik őket és eltérő kilátásokkal rendelkeznek.

A hasnyálmirigyrák típusai

Az exokrin rákok messze a leggyakoribb hasnyálmirigyrák. Ha azt mondják, hogy hasnyálmirigyrákja van, akkor ez valószínűleg exokrin hasnyálmirigyrák.

Hasnyálmirigy adenokarcinóma: Az exokrin hasnyálmirigy rákjainak körülbelül 95% -a adenocarcinoma. Ezek a rákok általában a hasnyálmirigy csatornáiban kezdődnek. Ritkábban a hasnyálmirigy-enzimeket előállító sejtekből fejlődnek ki, ebben az esetben acinarsejtes karcinómának nevezik őket.

Az exokrin rák kevésbé gyakori típusai: Egyéb, ritkábban előforduló exokrin daganatok közé tartoznak az adenosquamous carcinoma, a pikkelyes sejtes carcinoma, a pecsétes gyűrű sejtes carcinoma, a differenciálatlan carcinoma és az óriássejtű differenciálatlan carcinoma.

Ampulláris rák (a Vater ampullájának carcinoma): Ez a rák a Vater ampullájában kezdődik, ahol az epevezeték és a hasnyálmirigy-csatorna összeérnek és kiürülnek a vékonybélbe. Az ampulláris rákok technikailag nem hasnyálmirigy-rákok, de ide tartoznak, mert nagyjából egyformán kezelik őket.

Az ampullarákok gyakran elzárják az epevezetéket, miközben még kicsiek, és nem terjedtek messze. Ez az elzáródás az epe felhalmozódását eredményezi a testben, ami a bőr és a szem sárgulásához (sárgaság) vezet. Emiatt ezek a rákok általában korábban találhatók meg, mint a legtöbb hasnyálmirigyrák, és általában jobb prognózissal (kilátásokkal) rendelkeznek.

Jóindulatú és rákmegelőző növekedések a hasnyálmirigyben

A hasnyálmirigy egyes növekedései egyszerűen jóindulatúak (nem rákosak), míg mások idővel rákká válhatnak, ha nem kezelik őket (prekancerek néven ismertek). Mivel az emberek gyakrabban kapnak képalkotó teszteket, mint például a CT-vizsgálat (több okból is), az ilyen típusú hasnyálmirigy-növekedéseket ma már gyakrabban találják meg.

Súlyos cisztás neoplazmák (SCN) (más néven szerosus cystadenomák) olyan daganatok, amelyeknek folyadékkal töltött zsákjai (cisztái) vannak. Az SCN-ek szinte mindig jóindulatúak, és a legtöbbet csak akkor kell kezelni, ha nagyra nőnek vagy tüneteket okoznak.

Nyálkahártya cisztás neoplazmák (MCN) (más néven mucinous cystadenomák) lassan növekvő daganatok, amelyek cisztáit egy mucin nevű kocsonyaszerű anyag tölti ki. Ezek a daganatok szinte mindig nőknél fordulnak elő. Bár nem rákosak, néhányuk idővel rákká válhat, ha nem kezelik őket, ezért ezeket a daganatokat általában műtéttel távolítják el.

Intraductalis papilláris mucinous neoplazmák (IPMN) jóindulatú daganatok, amelyek a hasnyálmirigy-csatornákban nőnek. Az MCN-hez hasonlóan ezek a daganatok is mucinot termelnek, és idővel néha rákká válnak, ha nem kezelik őket. Néhány IPMN csak szorosan követhető az idő múlásával, de egyeseket előfordulhat, hogy műtéttel el kell távolítani, ha bizonyos jellemzőkkel rendelkeznek, például ha a fő hasnyálmirigy-csatornában vannak.

Szilárd pszeudopapilláris neoplazmák (SPN) ritka, lassan növő daganatok, amelyek szinte mindig fiatal nőknél alakulnak ki. Annak ellenére, hogy ezek a daganatok hajlamosak lassan növekedni, néha átterjedhetnek a test más részeire is, ezért műtéttel kezelhetők a legjobban. Az ilyen daganatos betegek kilátása általában nagyon jó.