Mi az ayurvédikus orvoslás filozófiája?

További információ erről a témáról

Az ayurvédában a tökéletes egészséget a test, az elme, a szellem és a társadalmi jólét egyensúlya határozza meg. Valójában az egyensúly és az összekapcsolódás kettős fogalma visszhangzik az ájurvédikus szövegekben, gondolatokban és gyakorlatokban.

Mint minden holisztikus egészségügyi rendszer, az ájurvéda is a test, az elme és a szellem közötti rendíthetetlen kapcsolatokat hangsúlyozza. Az ájurvéda összekapcsoltsága azonban messze túlmutat az egyénen, az univerzáléig terjed.

Az alapvető bérlők a következők:

Az univerzumban minden élõ és nem élõ dolog összekapcsolódik. Valójában az univerzumban minden ugyanabból az öt bruttó természeti elemből áll: tér, levegő, tűz, víz és föld.
Mély kapcsolat van az én és a környezet között.
Mindannyian kezdetben kapcsolatban vagyunk magunkban, a minket körülvevő emberekkel, a közvetlen környezetünkkel és az univerzummal. Ez a kiegyensúlyozott kapcsolat jó egészséget biztosít.
Egészségesek maradunk, ha megtartjuk az egyensúlyt, hatékony és egészséges kapcsolatba lépni a környezetünkkel.
Kezdeti egyensúlyunkat azonban gyakran megzavarja életmódunk. Az étrenddel, a testmozgással, a szakmával és a kapcsolatokkal kapcsolatos döntések mind fizikai, érzelmi vagy lelki egyensúlyhiányt teremthetnek.
Ez az egyensúlyhiány a harmónia hiányát okozza, és fogékonyabbá tesz minket a betegségekre.
Az emberek felelősek választásaikért és tetteikért. Elérhetjük és fenntarthatjuk az egészségünket, ha kiegyensúlyozott döntéseket hozunk, amelyek elősegítik a kapcsolódást és a harmóniát.

Melyek a prakruti és a dósák ayurvédikus fogalmai?

Az ayurvédikus filozófia azt állítja, hogy az emberek egy sajátos alkattal születnek, amelyet úgy hívnak prakruti. A fogantatáskor létrejött prakrutit a fizikai és pszichológiai jellemzők egyedülálló kombinációjának tekintik, amelyek befolyásolják az egyes emberek működését.

Az egész életen át az egyén mögöttes prakruti ugyanaz marad. Azonban a prakrutit folyamatosan befolyásolják különféle belső, külső és környezeti tényezők, például éjjel-nappal, szezonális változások, étrend, életmódválasztás és még sok más. Az ájurvéda nagy hangsúlyt fektet a betegségek megelőzésére, és javasolja az egészség fenntartását az egyensúlyt teremtő napi és szezonális kezelési módok követésével.

Az ájurvéda azt tanítja, hogy három tulajdonság, az úgynevezett dósák, alkotják a prakruti vagy alkotmány fontos jellemzőit. Ezeket a dósákat hívják vata, pitta, és kapha, és mindegyikük sajátosan befolyásolja a testi funkciókat.

Az ayurvédikus orvoslás hívei úgy vélik, hogy minden embernek megvan a három dosa egyéni, "személyre szabott" egyensúlya. Az egyes doshák folyamatosan "áramlanak", és az étkezés, a testmozgás és másokkal való kapcsolat befolyásolja őket.

Az ayurvédikus hívek úgy vélik, hogy a dosha egyensúlyhiány olyan tüneteket okoz, amelyek kapcsolódnak az adott dosához, és különböznek egy másik dosha egyensúlyhiány tüneteitől. (Például, ha az agresszív és "forró" pitta-prominens személy súlyosbítja a pitta-t, tüskés kiütés vagy savas gyomor alakulhat ki benne.) Számos tényező okozhat egyensúlyhiányt, beleértve a helytelen étrendet, a túl sok vagy túl kevés fizikai vagy szellemi megterhelés, vegyszerek vagy baktériumok.

Bővebben a doshákról

Mindegyik dosha az öt alapelem közül kettőt tartalmaz, amelyek mindegyike meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek az elemek a következők:

Hely (kiterjedéssel jár)
Levegő (gázossággal, mobilitással és forma hiányával jár)
Tűz (átalakuláshoz, hőhöz és tűzhöz kapcsolódik)
Víz (likviditással és instabilitással jár)
föld (szilárdsággal és stabilitással társul)

Ezenkívül minden dosha egy adott testi "felépítéshez" vagy alakhoz kapcsolódik, és kapcsolódik bizonyos személyiségjegyekhez. Az ájurvéda minden dosát összekapcsol bizonyos típusú egészségügyi problémákkal.

Fontos megjegyezni, hogy csak egy képzett ayurvédikus szakember tudja pontosan meghatározni az ember prakrutiját és dósáját. Ez a besorolás alapos vizsgálaton alapul, amely magában foglalja az arcvonások, a testfelépítés, a járás módjának, a beszédminták, a pulzus és még sok más megfigyelését. További információ: Mi történik egy ájurvédikus orvos látogatása során.

Az egyes doshák jellemzői

Pitta

Pitta a "ragyogni" jelentése szanszkrit pinj szóból eredő kifejezés. Ez a tűz elemből álló dosha szabályozza az emésztési, kémiai és anyagcsere funkciókat, és hővel és zsírossággal társul. Fő székhelye a vékonybél, és úgy gondolják, hogy a dosha fényt ad a szemnek, a hajnak és a bőrnek. Átvitt értelemben a pitta szabályozza azon képességünket is, hogy nemcsak az ételeket "emészthessük meg", hanem azokat a fogalmakat és információkat is, amelyeket aztán felhasználunk világunk érzékeléséhez.

A Pitta-domináns emberek hatékony anyagcserét és kiadós étvágyat élveznek. Intelligens, agresszív eredménynek számítanak. A pittásoknak vigyázniuk kell a vérzéses rendellenességek, gyulladások, hányinger, hányás, hasmenés, kiütések és düh ellen. A Pitta dosha egyensúly elérése érdekében az ájurvéda azt tanácsolja, hogy kerülje a rendkívüli hőséget és ne fogyasszon kevésbé fűszeres ételeket.

Vata egy olyan kifejezés, amely a szanszkrit vayuu szóból ered, jelentése: "ami mozog". A tér és a levegő elemeiből áll, és néha a legbefolyásosabb dosának tartják, mert a pitta és a kapha mögött is mozgó erő. A vata a vastagbélben található fő székhelyétől kezdve úgy gondolja, hogy elősegíti a gondolkodás és az érzelem közötti egészséges egyensúlyt, és táplálja a kreativitást, az aktivitást és a világos megértést.

A vata-domináns ember gyors, éber és nyugtalan. Gyalogolhat, beszélgethet és gyorsan gondolkodhat. A vata azonban idegesség, félelem és szorongás felé hajlik, és hajlamosabb olyan betegségekre, mint az ízületi gyulladás, az álmatlanság, a puffadás, a székrekedés és az idegbetegségek. A vata egyensúlyához fontos a nyugalom és a rutin megőrzése, a szélsőséges hőmérsékletek elkerülése és a megfelelő pihenés. A testben lévő vata az életkor előrehaladtával növekszik.

Kapha

Kapha olyan kifejezés, amely a szanszkrit "shlish" szóból származik, vagyis "ami összetartja a dolgokat". A gyomorban található fő ülésről ez a dosha a nyálkahártyára, a kenésre és a tápanyagok artériás rendszerbe juttatására vonatkozik. A Kapha az immunitást is szabályozza; Az ájurvéda azt tanítja, hogy energiája elősegíti az önjavítás és a gyógyulás folyamatban lévő folyamatait. A víz és a föld elemeiből áll, hogy a kapha állóképességet, fizikai és pszichológiai erőt és stabilitást is kínál, ugyanakkor pozitív érzelmeket is elősegít, mint például a szeretet, együttérzés, empátia, megértés, megbocsátás, hűség és türelem.

A kapha-uralkodó embereket erősnek, de szeretetteljesnek, kitartónak, de nyugodtnak tartják, és bölcs toleranciával áldják meg őket. Úgy gondolják, hogy a kapha emberek hajlamosak a súlygyarapodásra, a letargiára, a túlzott alvásra, a golyvára, a tüdõ torlódására, az allergiára és az asztmára. Az egyensúly fenntartása érdekében a kaphaiaknak azt javasolják, hogy gyakran mozogjanak, fogyasszanak könnyű ételeket és kerüljék a szundikálást.

Mi az ayurvédikus megközelítés?

Akár elmegy ayurvédikus belgyógyászhoz, akár szülészhez, akár más szakemberhez, mind megelőző, mind pedig gyógyító megközelítést alkalmaznak.

Megelőző orvoslás

Ez a megközelítés az egészség és a hosszú élettartam megteremtésére és fenntartására törekszik az egyénen belül. Hangsúlyozza az egyes emberek praktikájának (vagy alkotmányának) meghatározását, valamint napi és időszakos kezelési módok létrehozását, amelyek támogatják és egyensúlyban tartják azt.

Ezek az egészségügyi rutinok mindenre összpontosítanak, a diétától és a testmozgástól a gyógynövényes terápiákig, a masszázsig, a meditációig, a társas viselkedésig és a pozitív kapcsolatokig.

Gyógyító gyógyszer

Ezek a kezelések egy betegség gyógyítására törekszenek, amelyet a következő megközelítések közül egy vagy több elérhet:

Belső intézkedések, beleértve a shodhanát (méregtelenítés) és a sámanát (az életminőség javítására szolgáló módszerek palliatív ellátással).
Külső intézkedések, beleértve a sznehanát (olajkezelések), a svedanát (gőzterápia gyógynövényes gőz alkalmazásával) és a gyógynövényes paszták használatát.
Sebészeti módszerek, beleértve a szövetek, szervek eltávolítását és a káros növekedéseket
Mentális és spirituális terápiák, úgynevezett daivya chikitsa
Gyógynövényes intézkedések, beleértve a rasa shashtra-t (különféle gyógynövényes és nyomelemes készítmények használata)

Melyek az ayurvédikus különlegességek?

Az ayurvédikus orvoslás a következő nyolc szakterülettel rendelkezik:

Belgyógyászat (Kaya-Chikitsa), amelynek középpontjában a dosikus egyensúly és egyensúlyhiány, az anyagcsere-funkció és az emésztés áll.
Sebészet (Shalya Chikitsa)
Szem, fül, orr és torok (Salakya Chikitsa)
Szülészet/nőgyógyászat (Prasuti és Stri-Rog)
Gyermekgyógyászat (Bala Chikitsa/Kaumarbhritya)
Pszichológia és pszichiátria (Bhuta-vidya vagy Graha-Chikitsa), amely magában foglalja a spiritualitást
Toxikológia (Agadha-tantra), amely a rovarcsípéstől a nehézfémekig és a növényekig terjedő mérgekre összpontosít, és magában foglal egy orvosi joggyakorlati szerepet, amelyben a szakemberek foglalkoznak a sérülések, a halál okával és más orvosi etikával.
Fiatalítás/geriátria (Rasayana) és virilifikáció/szexológia (Vajikaran)

Guha, A. (2006). Ayurvédikus étel- és táplálkozási koncepció. J elemek, 4 (1).

Guha, A. (2005). A prakruti elemzés fontossága az ayurvédikus diagnózisban. J elemek, 3 (3).

Lad, V.D. (2006). A táplálkozás hat szakasza. J elemek, 4 (1).

Sharma, H., Chandola, H. M., Singh, G. és Basisht, G. (2007). Az ayurvéda felhasználása az egészségügyben: a megelőzés, az egészségfejlesztés és a betegségek kezelésének megközelítése. 1. rész - Ajurvéda, az élet tudománya. Journal of Alternative & Complementary Medicine, 13 (9), 1011-1020.

Sharma, H., Chandola, H. M., Singh, G. és Basisht, G. (2007). Az ayurvéda felhasználása az egészségügyben: a megelőzés, az egészségfejlesztés és a betegségek kezelésének megközelítése. 2. rész - Ajurvéda az alapellátásban. Journal of Alternative & Complementary Medicine, 13 (10), 1135-1150.

Sharma, J., Guha, A. (2005). Sankhya: Az ayurvéda tételeit formáló filozófia. J elemek, 3 (3).