Mi történik éhségsztrájkban?

Készítette: Marc Lallanilla 2013. április 23

Az éhségsztrájk a foglyok és a politikai aktivisták számára elismert, de kétségbeesett módszer arra, hogy felhívják a figyelmet ügyükre.

Az amerikai katonai fogolytáborban tartott 166 fogoly közül a kubai Guantanamo-öbölben közülük 84 - több mint a fele - éhségsztrájkot folytat, hogy tiltakozzon bánásmódja ellen - írja az NPR.

A Reuters szerint e foglyok közül 16-at visszafognak és erőszakkal táplálnak az orrukba és a gyomrukig behelyezett csöveken keresztül.

A tömeges éhségsztrájkra reagálva csaknem 40 egészségügyi személyzetből álló csapat - köztük orvos, ápolónők és orvosok - érkezett a Guantanamóban már dolgozó 100 egészségügyi szakember kiegészítésére. [10féle terrorista támadás rázta meg Amerikát]

De mi történik egy éhségsztrájkolóval, és hogyan reagálnak az orvosok és más egészségügyi szakemberek?

2007-ben az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériumával együtt a The Lancet brit orvosi folyóirat útmutatást tett közzé az éhségsztrájkolók kezeléséről.

Az éhségsztrájk kezdetekor jó egészségnek örvendő emberek "általában nem veszélyeztetettek abban, hogy alultápláltság miatt legalább hat-nyolc hétig meghaljanak" - állítják az irányelvek. De a beteg emberek akár három hét alatt meghalhatnak az alultápláltságtól.

És ha egy személy az összes folyadékot, beleértve a vizet is, megtagadja, "a romlás nagyon gyors, a halál hét-14 napon belül nagyon is lehetséges, különösen az év melegebb időszakaiban".

Az éhségérzet nem tart

A gyors vagy éhségsztrájk kezdetén az éhségérzet általában két vagy három nap múlva megszűnik - áll a kaliforniai javító-egészségügyi szolgálat tömeges éhségsztrájkjairól szóló dokumentumban.

Az éhségsztrájk harmadik napja után a test elkezd izomfehérjét felhasználni glükóz előállításához, amely a sejtek anyagcseréjéhez szükséges cukor. A fontos elektrolitok, például a kálium szintje veszélyes szintre csökken. A test elveszíti a zsír- és izomtömeget is.

Két hét elteltével az éhségsztrájkot folytató emberek nehezen tudnak állni; súlyos szédülést, lassúságot, gyengeséget, koordinációvesztést, alacsony pulzusszámot és hűlt érzést is szenvedhetnek.

Az alacsony tiaminszint (B1-vitamin) két vagy három hét múlva valós kockázattá válik, és súlyos neurológiai problémákat okozhat, beleértve a kognitív károsodást, a látásvesztést és a motoros képességek hiányát.

Állandó szövődmények és halál

Több mint egy hónapos koplalás után, vagy ha a testsúly több mint 18 százaléka elvész, súlyos és tartós orvosi szövődmények jelentkezhetnek. Nagyon nehézzé válhat a víz lenyelése, hallás- és látásvesztés léphet fel, a légzés megnehezülhet és a szervi elégtelenség elkezdődhet.

45 napon túl a halál nagyon is valós kockázat, szív- és érrendszeri összeomlás vagy súlyos fertőzés következtében.

Az éhségsztrájkolók által elszenvedett fizikai károkon kívül gyakoriak az impulzív és agresszív viselkedést okozó pszichológiai változások. Ezek a hatások "növelhetik annak a valószínűségét, hogy [éhségsztrájkolók] éhen halnak" - áll a Journal of Medical Ethics jelentésben.

Az éhségsztrájk befejezése után is van bizonyos kockázata az újratáplálásnak, mivel a súlyos koplalás során bekövetkező anyagcsere-változások mélyrehatóak lehetnek.

A Gastroenterology Research and Practice folyóirat 2011-es jelentése szerint a pácienseket gondosan kezelni kell, amikor több hetes éhgyomor után visszahelyezik az elektrolitokat és a tápanyagokat.

Éhségsztrájk és orvosi etika

A kényszerétkeztetés orvosi etikája is vita tárgyát képezi. "A Guantanamo-öböl helyzete egyedülálló, és" jogi fekete lyukként "jellemezték" - áll a Journal of the American Medical Association kommentárjában.

Mivel "állítólag korlátozásokat alkalmaztak és használnak az illetékes foglyok mozgásképtelenné tétele érdekében ... a Guantanamo-öbölben történő erőszakos etetés sérti a genfi egyezményeket, a nemzetközi emberi jogi törvényeket és az orvosi etikát" - írták a szerzők.