Miért csináljuk

A hús, a tojás és a tejtermékek túlfogyasztása tönkreteszi a környezetet, rosszul bánik az állatokkal, elősegíti a fő egészségügyi kockázatokat, és hozzájárul a globális válságokhoz, például a világ éhségéhez.

Kultúránk megszállottja a hús, a tojás és a tejtermékek fogyasztása. Jó hír, hogy egyre többen csökkentik az általuk fogyasztott állati termékek mennyiségét, és inkább növényi eredetű ételeket fogadnak el. Íme néhány ok, amiért érdemes csatlakozni több millió másikhoz, akik részesei az egyre növekvő redukciós mozgalomnak.

JÓ A KÖRNYEZETNEK

Az állattenyésztés a levegő- és vízszennyezés egyik vezető oka, és számos egészségügyi kockázatot jelent a helyi közösségek számára. A gyárgazdaságok becslések szerint évente 500 millió tonna trágyát termelnek - ez több mint az Egyesült Államok teljes lakossága által termelt szennyvíz háromszorosa. Az állati ürüléket hatalmas víztestekben vagy lagúnákban tárolják, amelyek gyakran a szomszédos vízi utakba szivárognak. Ez a folyamat veszélyes mikrobákat és baktériumokat szabadít fel a helyi patakokba és folyókba, ami a vidéki vízforrások szennyeződését okozza. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint egyedül a húsipar adja az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának közel 20% -át. A metán a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának több mint 20-szorosa, és hatalmas mennyiségben szabadul fel az állati ürülékből. Káros vegyületek, például ammónia szabadul fel a feldolgozásból, amelyek rövid távú egészségügyi problémákat okozhatnak, például fejfájást vagy akár súlyos neurológiai problémákat is.

Míg a világ számos részén, beleértve az Egyesült Államok nyugati területeit is, egyre kevesebb édesvízkészlet szembesül, az állati mezőgazdasági termékek iránti kereslet hatalmas vízfelhasználást eredményez. Az Egyesült Államokban felhasznált víz majdnem fele az állatok élelmezés céljából történő felhasználására irányul. A National Geographic szerint csaknem 2000 liter víz kell egy font marhahús előállításához, szemben a kevesebb, mint 200 font egy font burgonyával vagy búzával. Ez a nagy mennyiségű víz a haszonállatok hidratálásához, a létesítmények tisztításához és az állati hulladék ártalmatlanításához szükséges. Ez a nem hatékony vízfelhasználás a föld természeti erőforrásainak pazarlását jelenti.

Az állattartó telepek és a feldolgozó létesítmények működéséhez jelentős mennyiségű földterületre van szükség, és az egyre növekvő bővítési igény miatt az állattenyésztési ipar közvetlenül felelős az amazóniai esőerdők erdőirtásának nagy részéért. Például a brazíliai föld megtisztítása csirketakarmány-termesztésért felelős mintegy 3 millió hektár esőerdő megsemmisítéséért. Ez az erdőirtás a fajok pusztulását és élőhelyeinek pusztulását okozza minden nap. Az Egyesült Államokban közel 300 millió hektár földet takarítottak meg, hogy helyet teremtsenek a hegyvidék, legelő és az állattakarmány termesztésére szolgáló termőföldek számára.

Az állattenyésztés felelős az erdőirtás, a szennyezés és az éghajlatváltozás következtében bekövetkező globális biodiverzitás csökkenésének mintegy 30% -áért. A biodiverzitás a Földön található különféle élettípusok sokasága, amely segít megőrizni ökoszisztémánk egészségét. Az egészséges ökoszisztémáktól függünk, hogy előállítsuk a jólétünkhöz hozzájáruló számos árut és szolgáltatást, beleértve a tiszta levegőt, az édesvizet, az üzemanyagot, a fát és az élelmiszereket. A vízi biodiverzitást az állattenyésztés erőteljesen befolyásolja a gazdaságokból és a feldolgozó létesítményekből a tengeri és édesvízi ökoszisztémákba áramló szennyezés révén. Az állattenyésztés passzív hatásain túl az emberi beavatkozás aktívan károsítja a biológiai sokféleséget. A helyi fűfélék élővilágát, például a jávorszarvasokat, az őzeket és a szarvkakacsokat gyakran szándékosan megölik a gazdaságok közelében, hogy több takarmányt tartsanak szarvasmarhák számára. Az állattenyésztés káros a föld biológiai sokféleségére, és komoly hatással van a világ különböző ökoszisztémáira.