Minden, amit tudni kell az olimpiai műkorcsolya pontszerzéséről

Nagyon sok matematika történik itt.

szabályok

Figyelte már az olimpián a műkorcsolyát, és arra gondolt: "na, ennek semmi értelme", ​​amikor egy korcsolyázó pontszáma felmerül? Nem vagy egyedül. A műkorcsolyát egy összetett pontalapú rendszer segítségével ítélik meg - ez a rendszer nem mindig intuitív. Vegyük például: néha a korcsolyázók több pontot keresnek azért, mert egy nehéz ugrásnál elesnek, mint ha könnyebben landolnak!

2004-ig a műkorcsolya a 6.0 rendszert használta, ahol a 6.0 volt a legmagasabb pontszám és a tökéletes pontszám. De ezen a rendszeren belül kissé túl könnyen be tudott kúszni a favoritizmus és a szubjektivitás; a bírák fokozhatták kedvenceiket, vagy a hazájukból származó embereket. Valójában kissé őrületes azt gondolni, hogy egy számnak fel kellett tüntetnie a korcsolyázó előadásának összes ugrását, pörgetését, lábmunkáját és művésziességét.

Lépjen be a Nemzetközi Bírói Rendszerbe, vagy röviden az IJS-be. Ez lesz az összes korcsolyázási esemény pontozásához a 2018-as olimpián. Az IJS állítólag igazságosabbá teszi a pontszámokat, de ez azt is jelenti, hogy sokkal több matematika vesz részt.

A műszaki számok

Minden korcsolyázó által végrehajtott mozdulat - ugrás, pörgetés, lábmunka sorozat, dobás, emelés stb. - alapértéket kap. A korcsolyázók extra pontokat szerezhetnek, ha jól teljesítik, vagy elveszíthetnek pontokat a gyenge végrehajtás miatt. Ezt nevezzük technikai elem pontszámnak (TES).

Minél nehezebb a lépés, annál magasabb az alapérték. Például egy négyszeres lábujjhurok (10,3 pont értékben) sokkal több pontot keres, mint a kettős lábujjhurok (csupán 1,3-at ér), mert nehezebb lehúzni. A hármas lutz (6 pont) magasabb alapértékkel rendelkezik, mint a hármas salchow (4,4 pont), mert ez is nehezebb. Ha többet szeretne megtudni az alapértékekről, olvassa el ezt a praktikus pontozási útmutatót az Egyesült Államok műkorcsolya oldalán.

A bíráló bizottság mindig tartalmaz egy technikai szakembert (a technikai testület néven ismert csoport segíti). Az illető feladata azonosítani, hogy a korcsolyázó melyik mozdulatokat hajtotta végre, ami meghatározza az alapértéket.

Az ugrásoknál a technikai szakember azonosítja az ugrásokat, és meghatározza, hogy tisztán landolnak-e, vagy alulforgatva vannak-e - ekkor a korcsolyázó túl korán száll le az ugrásra, és a kanyar egy részét a jégen fejezi be, nem pedig a levegőben. (A korcsolyázó leszállásakor általában észrevehet egy alul forgást a hószórás közelében a lábujjhegy közelében.) Ha az ugrás alul van elforgatva, a korcsolyázó automatikusan elveszíti a pontokat.

Ha egy korcsolyázó egy ugrásra esik, automatikusan elveszt egy pontot az esésért, de még mindig kereshet pontokat a kísérletért - az összértékük csak kevesebb lesz, mint az alapérték.

Forgásokhoz, lábmunkához és egyéb mozdulatokhoz (például páros emelés vagy tánc) a technikai szakember nehézségi szintet is rendel a mozgáshoz - egytől négyig, négy a legnehezebb. Van egy mosodai lista azon követelményekről, amelyek „négyes szintű” lépést tesznek, de elegendő azt mondani, hogy erre az összes olimpiai szintű korcsolyázó lövöldöz. Ha valami nincs jelölve a negyedik szinttel, akkor ennek számos oka lehet: pörgés elég fordulatszámig, nem elégszer változtatni a helyzetet egy emelőn, vagy nincs meg a szükséges fordulatszám a lábmunka sorrendjében.

Az alap pontszám mellett a bírák vagy összeadnak, vagy kivonnak pontokat, hogy mennyire jól vagy rosszul hajtották végre a mozdulatot. Ezt hívjuk végrehajtás fokozatának, vagy röviden GOE-nek. Miután összeadta az alapérték + GOE-kat a program minden mozdulatához, megkapja a technikai elem pontszámát.

Forog már a fejed? Képzelje el, hogy bírónak számít, és mindezt pillanatok alatt meg kell határoznia, mielőtt a korcsolyázó vagy a páros a következő lépésre kerül. Ezért a bírók a műkorcsolya versenyek során mindig figyelik az edzéseket - így ismerik az elemek programját és sorrendjét. Hozzáférhetnek az azonnali visszajátszási képernyőhöz is (és a korcsolyázók is előre benyújtják programjaik tervezett tartalmát/elrendezését, így a bírák és a tévés kommentátorok előkészítve vannak).

A stílusszámok

A TES mellett a bírák korcsolyázókat is értékelnek a program komponenseiről, vagy a PCS-ről. A PCS-nek öt kategóriája van, 0-10 közötti skálán osztályozva:

  • Korcsolyázási készségek (például élek, erő, sebesség, áramlás a jégen)
  • Átmenetek (összekötő mozogások a program szükséges elemei között)
  • Teljesítmény
  • Összetétel (a program elrendezése)
  • Értelmezés (a zene történetének és hangulatának közvetítése)

A tökéletes programkomponens-pontszám 50 - 10s az egész táblán. Mivel ez a tökéletes pontszám alacsonyabb, mint amit a TES általában összead, a PCS-t megszorozzuk egy tényezővel (az egyes eseményeknél eltérő), hogy a TES és a PCS azonos súlyúak legyenek. Ha azt gondolja, hogy mindez kissé szubjektívnek tűnik, akkor igaza lenne! A PCS jelzésbe kúszhat némi elfogultság.

Akkor a Nagy Totálok

A TES és a PCS összeadódik az összes program/tánc összesített pontszámához. A rövid, valamint a hosszú program/szabad tánc összesített pontszámai összeadódnak a végeredményért, amely meghatározza a helyezést.

A technikai testület mellett minden rendezvényen kilenc bíró van. A bírákon a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámokat dobják ki, hogy még egyszer hangsúlyozzák a méltányosságot.